Világegyetemnek (Univerzumnak) nevezünk minden anyagi létezőt. (Ezért értelmetlen azt kérdezni, mi van a Világegyetemen kívül, hiszen azon kívül per definitionem nincs semmi, ha egyszer minden anyagit magában foglal…). Az anyag a Világegyetemben előfordul elemi részecskék (különösen fotonok, neutrínók, valamint protonok, elektronok) illetve atomok formájában. Manapság egy galaxisbeli látható anyag atomjainak mintegy 10%-a a csillagközi felhőkben található por és különösen gáz formájában (a csillagközi felhőben található protonok eredete a felhő eredeti hidrogénkészletében keresendő: a felhőt ionizáló fényforrás a hidrogénatomokat ionizálta. Szemléletmódunk olyan, hogy ezeket a protonokat nem elemi részecskének, hanem egyszeresen ionizált hidrogénnek tekintjük a csillagászatban, mert az ionizáló fény megszűntével ezek a hidrogénatommagok rekombinálódnak, azaz visszaszerzik elektronjukat és újra hidrogénatomok lesznek.) A fennmaradó ~90% csillagok formájában, a maradék pedig planetáris testekben illetve kompakt objekumokban van jelen. Olvasd tovább
Havi archívum: március 2005
Csillagászati Mértékegységek
(Összeállította: Csizmadia Szilárd)
Távolság:
1 földsugár = 6378 km
1 jupitersugár = 60 000 km
1 napsugár = 692 000 km
1 csillagászati egység (CSE) = 149 600 000 km (A Nap és a Föld közepes távolsága.)
1 fényév = 9,46 billió km (a fény egy év alatt megtett útja)
1 parszek = 40 billió km (az a távolság, ahonnét nézve merőleges rálátás esetén a földpálya fél nagytengelye 1 ívmásodperc szög alatt látszik). A parszek rövidítése: pc.
1 kpc = 1000 pc
1 Mpc = 1000 kpc = 1 000 000 pc
Átváltások:
1 pc = 3,26 fényév.
1 pc = 206 265 CSE
1 fényév » 63 000 CSE
1 CSE » 217 földsugár
Idő:
Az idő egysége a csillagászatban a középnap, amely 86 400 másodperccel egyenlő.
Időnként használatos időegység a julián évszázad is, amely 36 525 középnappal egyenlő.
Tömeg:
1 Naptömeg = 1,9891 × 1030 kg » 1000 jupitertömeg
1 jupitertömeg = 330 földtömeg
1 földtömeg = 5 × 1024 kg