Sokan gyanítják, hogy sok-sok kisbolygó valójában kialudt üstökös. Korábban számos ilyen bizonyítékot találtak. Például ilyen a Wilson-Harrington objektum, amelyet üstökösként fedeztek fel, de aztán évtizedekig kisbolygószerűként figyelték csak meg.

VCSE - 2060 Chiron
VCSE – 2060 Chiron

A 2060 Chiron is ilyesmi lehet. De megfigyelték már, hogy mindez-idáig kisbolygónak látszó égitest hirtelen csóvát fejleszt, és üstökös lesz belőle. A magyarázat nyilvánvaló: régi üstökösről van szó, amely már csak alig tud csóvát ereszteni, vagy jégszerű kisbolygóról, amelyet szilárd, sötét kéreg burkol, és amikor a kéreg felszakad valahol, és a Nap erősen süti ezt a felszakadt pontot, akkor ott elkezdődik a jég szublimálása, ami üstököscsóva képződéséhez vezet. Az is igaz azonban, hogy mindössze féltucatnyi hasonló eset ismeretes.

Most érkezett a híradás, hogy japán csillagászok 2010. december 11-én 68 cm-es Schmidt-távcsővel készült felvételeken az 596-os sorszámú Scheila kisbolygóról készült felvételeken kb. 5 ívperces csóvát fedeztek fel – teljesen váratlanul. Más amerikai és japán csillagászok számos további felvételen megerősítették elmúlt éjszaka azt, hogy ez a kisbolygó bizony most üstökös kinézetű.

Három novemberi képen az égitest még kisbolygószerű volt.

Erről a kisbolygóról annyit lehet tudni, hogy kb. 60-80 km átmérőjű. 13,5 magnitúdósa napokban, a hajnali égen látszik, így mielőtt még telehold lenne, legalább 10 cm-es távcsővel lefotózható. Vizuális észleléséhez legalább 20 cm-est javasolnék…

Ez az észlelési eredmény mindenképpen váratlan: nem tudjuk, melyik kisbolygóból lehet hirtelen üstökös, mert sok főövbeli kisbolygó pályája ma már nem árulkodik üstököseredetéről. Másfelől senki nem várta, hogy egy ilyen alacsony sorszámú (azaz még a 19. század végén) felfedezett kisbolygó mutasson éppen üstökösszerű aktivitást. Úgy látszik, az üstökösök és a kisbolygók közötti határ, amiről már eddig is tudtuk, hogy nem túl éles, még inkább elmosódottabbá vált.

VCSE - Scheila
VCSE – Scheila

Lehetséges az újabb találgatások szerint, hogy az 596-os Scheila kisbolygó porkibocsátása mégsem üstökös-szerű aktivitás eredménye, hanem valami nekiütközött a kisbolygónak) pl. egy másik kisbolygó). ha így van, akkor azt figyelhetjük meg éppen, hogy a kisbolygók ütközéseiből egy ilyen eredetű meteorraj keletkezik.

Hello mindenki!
A ballon projekthez szeretnék néhány gondolatot mondani.

A légkör hőmérsékletének változása:
10-12km -> -45- -55°C
50km -> -3°C
80/85km -> -120°C

A légnyomás változása:
0m – 1024 mbar
3000m – 690 mbar
8848m – 310 mbar
30.000m – 1 mbar

Magasság szerinti légnyomás számolására képlet:

log10P~5-(h/15500)

P- légynomás
h – tengerszint feletti magasság méterben

 

Szél iránya Magyarországon (http://www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/pdf/moeghajl06m.pdf – részletek ide kimásolva):
– Az uralkodó szélirányok tekintetében 4 jellegzetes régió van Magyarországon:

Az Alpokalján és a Zalai-dombság területén északias szélirány jellemzi. Ez a Dévényi-szélkapun át belepi a ÉNy-i alapáramlás szétterülésével alakul ki.

A Zalai-dombság területen a meridionális völgyhálózat tovább erősíti a felszín közeli szel E-i irányat.

– A szélirányok százalékos gyakoriságát a szélirány diagrammokkal szokás ábrázolni. Ezekből jól kirajzolódik egy-egy területen az uralkodó irány melletti szélirányok gyakorisága.

– Amint az a táblázatból látható, a súrlódási réteget jóval elhagyva, 5 km-es magasságban, ahol a domborzat szélirány-módosító hatása már nem érvényesül, a kép sokkal egyöntetűbb.

– Az esetek 59 %-ában a Ny-i szektorból fúj a szél, ami megfelel a mérsékelt övezetben jellemzi nyugatias alapáramlásnak.

 

Nem értek a meteorológiához, de ebből azt szűrtem le, hogyha Zala megye területén déli irányba fújja az északi szél a ballont, majd kb. 5km magasság után nyugatra indul útjára, akkor a Balaton vagy Somogy megye irányába fog repülni. A szél sebességétől függően akár a Balatonba is leszállhat!

Tartósan vízállónak, úszóképesnek kell lennie a leszállóegységnek! A GPS adónak is sokáig kell működnie, mert nem tudni mennyi idő alatt sikerül a Balaton áramló felszínéről lehalászni a dobozt. Ha nem jön össze más jármű, akkor legrosszabb esetben vizibiciklivel is kimehetünk érte !

 

VCSE - Magaslégköri ballon projekt
VCSE – Magaslégköri ballon projekt

 

Küldök egy képet, amin narancssárga vonallal az 50km-es, kék vonallal a 100km-es távolságot jeleztem Zalaegerszerghez viszonyítva.

Hegyi Norbert

Szervusztok!

Egy érdekes, házilag kivitelezhető egyszerű kísérlettel bármelyikünk megmérheti a fény terjedési sebességét. Egy mintegy hétperces videó be is mutatja, hogy ezt az “édes” kísérletet hogyan kell kivitelezni csokival, mikrohullámú sütővel, számológéppel és egy vonalzóval:



http://index.hu/video/2010/12/05/fenysebesseg/

Érdekes lenne tudni, ki ismételte meg otthon a kísérletet, és milyen eredményre jutott? 🙂