A mai kép a (az APOD-ról) “Hanny objektuma”. Ez egy hatalmas, Tejútrendszer-méretű, zöldes fényben világító felhő az IC 2497 spirálgalaxis közelében.

 

VCSE - Mai kép -
VCSE – Mai kép – “Hanny objektuma”

 

A felhőben csillag ismeretünk szerint nincs, zöldes színét pedig a benne lévő ionizált (tehát magas hőmérsékletű) oxigén adja. A felvételt a HST készítette. Olvasd tovább

Az APOD mai nyitóképe  egy irizáló felhő felvétele. A kép Észak-Kanadában készült, de a Föld bármely pontjáról látható néha-néha ilyen.

 

VCSE - Mai kép - Irizáló felhő
VCSE – Mai kép – Irizáló felhő

Az irizáló felhő különböző színekben jelenik meg. Az ilyen felhő közel egyforma méretű, apró cseppecskékből áll. Amikor a Nap megfelelő szögből süt rájuk, és a Napot felhők rejtik el, akkor ezek a felhők szétszórják a Nap fényét, a fényt a szivárvány színeire bontva. Gyakran zöldes, rózsaszínes, gyöngyházfényben játszódó jelenségről van szó. Az irizáló felhők a légköroptikai jelenségek egyik fajtája.

A Kepler műholddal dolgozó csapat bejelentette, hogy egy olyan bolygórendszert találtak, amiben hat bolygó is kering a csillaguk körül, és mindegyik elfedi keringése során egyszer a csillagot.

 

VCSE - Kepler-11 rendszer
VCSE – Kepler-11 rendszer

 

A bolygók tömegét ugyan csak 50% pontossággal tudták meghatározni, de a két legnagyobb a Neptunusznál kisebbnek tűnik, három bolygó pedig kisebb. Ezek tömege a Föld tömegének kb. a kétszerese és kb. tízszerese közé esik, a hatodik tömege pedig ismeretlen, csak annyi bizonyos, hogy a Jupiternél kisebb a tömege (ez a legkülső bolygó). Ezt a rendszert mutatja a mellékelt kép, a mi Naprendszerünkkel összehasonlítva. A rendszer neve: Kepler-11, a bolygók neve pedig Kepler-11b, Kepler-11c, stb. egészen Kepler-11g-ig.

Ezen felül sok száz bolygójelöltet is bejelentettek, de hogy ezek közül mennyi bizonyul ténylegesen bolygónak a későbbiekben, az kérdéses…

2011. február 1-án a NASA előre tervezett módon, az ütemtervük szerint kapcsolatot akart létesíteni a Kepler űrszondával. (A szondával nem tartanak folyamatos kapcsolatot.) A mérnökök váratlanul felfedezték, hogy az űrszonda nem működik, hanem úgynevezett biztonságos üzemmódba kapcsolt át: azaz valamilyen ismeretlen ok miatt nem gyűjt adatokat, nem mér, hanem olyan szögben fordul a nap felé és úgy forog lassan, hogy napelemei folyamatosan termeljenek áramot. Ez egy előre beépített védekező mechanizmus, ha valami váratlan dolog történne. A mostani biztonságos üzemmódba kapcsolás oka ismeretlen, ilyesmi előfordult már korábban is. Jelenleg dolgoznak a szonda működésének visszaállításán, először is megvizsgálják, miért kapcsolt a szonda ebbe az üzemmódba. Az elsődleges vizsgálatok szerint a csillagkövetésben történt valami hiba, ami a távcsövet a megfelelő irányban tartja.