A mai képen a Hold Mare Orientale (Keleti-tenger) látható . Az űrkorszak kezdetén megcserélték a korábban definiált holdi kelet-nyugati irányokat, így a Keleti-tenger a Hold jelenleg nyugatinak tekintett oldalán látszik… Nagyon nehéz megfigyelni, mert annyira a Hold látszó oldalának szélén található, hogy évente csak néhányszor megfelelő a Hold librációja a megfigyeléséhez.

 

VCSE - Mai kép - Mare Orientale (Keleti-tenger)
VCSE – Mai kép – Mare Orientale (Keleti-tenger)

 

A mellékelt, hihetetlen részletdús képet a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter elnevezésű űrszondája készítette. Ezen a mozaikképen gyönyörűen látszik a szinte teljesen kör alakú medence. (A Hold tengereiben nincs víz, ezek közetekből, főként sötét bazaltból álló “bazalttengerek”.) Jól látszik a medencét létrehozó hatalmas, régi becsapódás keltette, felgyűrődött hegyvonulatok, gyűrű alakú gegyláncok. A becsapódás után valamivel a Holdból kitört, megolvadt bazalt részben feltöltötte a körülbelül 950 km átmérőjű terület jó részét (sötétebb belső részek), amely aztán megszilárdult. Ez a bazaltréteg kb. 3 milliárd éves. A későbbi évmilliárdokban további, kisebb égitestek becsapódási keltette újabb és kisebb kráterek tették a Hold felszínét itt is változatosabbá.

A mai képen középtől jobbra az AE Aurigae látszik, körötte pedig a vöröses régió az IC 405 hidrogénből álló köd.

VCSE - Mai kép - AE Aurigae és az IC 405
VCSE – Mai kép – AE Aurigae és az IC 405

A sötét sávokat csillagközi porfelhők okozzák. Az AE Aur nem ebből a ködösségből jött létre, hanem csak megvilágítja azt. Olvasd tovább

A fényképen jobbra a Szaturnusz hatalmas gömbjének egy részlete, középen a Titán szaturnusz hold, a vékony csík pedig a Szaturnusz gyűrűje, aminek árnyékát a Szaturnuszon meg is figyelhetjük.

 

VCSE - Mai kép - Szaturnuszsz, Titan, Enceladus és a gyűrűk
VCSE – Mai kép – Szaturnuszsz, Titan, Enceladus és a gyűrűk

 

Érdemes megfigyelni, milyen vékonyak is a Szaturnusz gyűrűi! A valóságban mindössze 1 km “vastagok”. A Szaturnusz korongja előtt, a kép jobb szélén még a kicsiny Enceladus hold is felfedezhető. A felvételt a Szaturnusz körüli pályán keringő Cassini űrszonda készítette idén januárban, infravörös fényben. A jelenlegi tervek szerint a Cassini még 2017-ig fog működni.

A mai kép egy 1998-ban készült archív Hubble Űrtávcső felvétel. A felvételen a csillagok háttere előtt a mi Naprendszerünkben számtalan kisbolygó és űrszemét húz fénylő, különböző színű csíkot a képen. A rövid felvételen a leghosszabb csík hossza kb. 19 ívmáspdperc ezen a képen. A legfényesebb kisbolygónyom ezen a képen 18,7 magnitúdós!

 

VCSE - Mai kép - Archív Hubble Űrtávcső felvétel
VCSE – Mai kép – Archív Hubble Űrtávcső felvétel

A mai kép a 11 000 fényévre lévő Cassiopeia A (rövidítve Cas A) szupernóvamaradványt ábrázolja.

VCSE - Mai kép - A kihűlő neutroncsillag
VCSE – Mai kép – A kihűlő neutroncsillag

Körülbelül 330 évvel ezelőtt robbant fel egy csillag szupernóvaként a Cassiopeia csillagképben Olvasd tovább