A mély-ég objektum kifejezés az angol “deep-sky object” magyarosítása. A kifejezés valószínűleg a 18. században keletkezett, amikor ezzel a szókapcsolattal illeték mindazokat az égitesteket, amelyek nem csillagok, nem kettőscsillagok és a Naprendszer határain túl vannak: az “ég mélyén”. Ez egyben a kifejezés magyarázata is. A “deep-sky object” kifejezés 1941 után terjedt el, amikor a Sky and Telescope folyóiratban Leland S. Copeland megalapította a Mély-ég csodák (Deep-Sky Wonders) rovatot, amit története legnagyobb részében Walter Scott Houston (1912-1993) vezetett. Ma a rovatvezető Sue French, akinek hasoncímű könyvéből sokat idézünk a havi észlelési ajánlókból, többnyire Kopeczny Zsuzsanna fordításában.

Magyarul a kifejezés írásmódja következetlen. A mély-ég észlelési ág hazai meghonosítója, Szentmártoni Béla maga is hol mélyégnek, hol mély-égnek írta. A Csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája 1538-tól máig tartalmaz bejegyzéseket. Az ő gyűjtésük szerint a mélyég kifejezést magyarul először Szentmártoni Béla írta le 1970-ben, a Lyra c. lap 1. számában.

Mivel a mélyegek lényegét elhelyezkedésük adja (a Naprendszeren túl kellenek, hogy legyenek), és nem fizikai tulajdonságaik (elég, ha nem csillagok és nem planetáris testek), a legkülönfélébb objektumok tartoznak a mélyegek közé: diffúzködök (DF), sötétködök (SK), planetáris ködök (PL), szupernóva-maradványok (SNR), aszterizmusok és csillagcsoportosulások (AST), nyilthalmazok (NY), gömbhalmazok (GH), galaxisok (GX), valamint egyéb extragalaktikus objektumok (pl. blazárok, kvazárok, aktív galaxismagok). Az asszociációkat is idevehetjük. Ezeknek az objektum-típusoknak a magyarázata megtalálható pl. az egyesületi észlelési útmutató 15-16. oldalán, amely a http://vcse.hu/eszlelesi-utmutato-1998/ webcímről bárki számára elérhető.

VCSE - Ptolemaiosz, az ókor legnagyobbnak nevezett csillagászat egy középkori ábrázoláson - Van Gent képe
VCSE – Ptolemaiosz, az ókor legnagyobbnak nevezett csillagásza egy középkori ábrázoláson – Van Gent képe

Mindezeknek az objektumtípusoknak az összetétele, kialakulása, szerkezete és fizikája nagyon is különböző. A csillagászok különböző csoportjai tanulmányozzák tulajdonságaikat, és aki specialistája az egyik típusnak, gyakran nem szakértője a másiknak. Az észlelő amatőrcsillagász számára azonban ezek az objektumok egységesen mélyegek és a mélyég-észlelési szakág részét képeik – ez még abból az időből származik, amikor nem voltak tisztában ezeknek az objektumoknak a fizikai természetével.

A mélyegek felfedezése

A távcső előtti kor

Olvasd tovább

A Hold hamuszürke-fény jelenségének létrejöttét az 1. ábra mutatja be. A Nap megvilágítja a Földet és a Holdat is. A Hold megvilágított részét látjuk holdsarlóként. A Föld megvilágított részéről a napfény visszaverődik mindenfelé, így a Hold felé is. A Hold éjszakai fele ezt a fényt az újhold környéki napokban képes visszaverni, és ez a visszavert fény eljut a Földre, ahonnét megfigyelhető. Amikor a Hold utolsó negyed és első negyed között van, akkor jól lehet látni a Hold éjszakai oldalán a Föld visszavert fényét.

A címlapon közölt kép (Pető Zsolt munkája) a Holdat, mellette a Vénuszt és feljebb távolabb a Jupitert mutatja. A szép együttállás 2008. december 6-án zajlott. A Hold vékony sarlója mellett azonban észrevehetjük az azt teljes koronggá, szabályos kör alakúvá kiegészítő halvány derengést, amely alig válik el az égbolttól, mégis határozottan látszik. Ez a halvény derengés a Hold hamuszürke fénye.

1. ábra:A hamuszürke-fény jelenség létrejöttének magyarázata. - VCSE - VEGA
1. ábra:A hamuszürke-fény jelenség létrejöttének magyarázata. – VCSE – VEGA

A hamuszürke fényt szabad szemmel, binokulárral és kis távcsővel egyaránt meg lehet figyelni. A Hold hamuszürke fényéről és megfigyeléseiről már több ízben is írtunk a VEGA-ban:

Vega 7. szám 9-11 oldalak (1993)

Vega 11. szám 4-5. oldalak (1993)

Vega 30. szám 7-9. oldalak (1997)

Vega 32. szám 6-10. oldalak (1997)

Vega 53. 16. oldal (2000)

Érdemes az érdeklődő olvasónak ezeket a cikkeket át-tekintenie (honlapunkról letölthetők). A hamuszürke fény erőssége, észlelhetősége a holdfázisnak is függvénye. Amikor a holdsarló kicsi, akkor a sarló még nem nagyon fényes. Ezért mellette a hamuszürke fényt könnyen megpillanthatjuk. Újholdhoz közelebb a Hold éjszakai oldalának sokkal nagyobb részét mutatja felénk, így több földfényt tud visszaverni: a hamuszürke fény erősebb.

Egy hamuszürke fény megfigyelés adatlapja és kitöltendő rovatai a következők (ld. még az észlelőlapot a szomszéd hasábban).

VCSE-VEGA - hamuszürke fény észlelőlapja
VCSE-VEGA – hamuszürke fény észlelőlapja

Az észlelőlap első két rovata (észlelő neve és észlelés helye) magától értetődő. Az időpont megadásánál húzzuk alá vagy keretezzük be, hogy az időpontot UT-ben, KöZEI-ben vagy NYISZ-ben adtuk-e meg. (UT: greenwhichi idő, KöZEI: Közép-Európai Idő, megegyezik a mi téli időszámításunkkal (KözEI = UT+1 óra), NYISZ: nyári időszámítás, NYISZ = UT + 2 óra). Ha szabad szemmel észlelünk, húzzuk azt alá, ha binokulárral vagy távcsővel, adjuk meg adatait (binokulárnál a nagyítás és az átmérő, pl. 7×50 B, ahol a B betű a binokulár megnevezése, távcsőnél az átmérő és a fókusz mm-ben, pl. 100/1000 és a nagyítás.) Nem szükséges az észlelőlapot innen kivágni, e-mailben vagy papírlapon is beküldhető.

Szabad szemes és binokulárral végzett észlelésnél elegendő csak az átlátszóságot megadni, a nyugodtság megadásának csak távcsöves észlelésnél van értelme. A skálafokozatok megtalálhatók itt: http://www.vcse.hu/ vega/utmutato/page1.html. Az átlátszóság azért különösen fontos, mert derült, nagyon tiszta időben a hamuszürke fény jobban látszik.

A hamuszürke fény skálafokozatai:

Z:  negatív észlelés, a hamuszürke fény nem látszik.

A: alig üt el az égtől, igen sötét.

B: sötét, de könnyebben észrevehető.

C: közepes erősségű, de szélei gyengén, bizonytalanul határoltak.

C+: közepes erősségű, de szélei jól határoltak.

D: igen erős, világos, szélei jól határoltak.

E: igen erős, egy vagy több holdtenger látszik benne.

(A C+ és az E fokozatot 2011-ben vezettük be, a korábbi tapasztalatok alapján ugyanis a skála nem volt elég finom. Az észlelők saját tapasztalataik alapján írhatnak + és – jeleket, pl. E- vagy B+, ha a skálát tovább kell finomítani az észlelés jobb leírása érdekében.)

Ha binokulárral vagy távcsővel nézzük a jelenséget, akkor a sötét oldalon, a hamuszürke fényben néha a holdtengerek kivehetők. Ha ilyet látunk, jegyezzük fel az “egyéb jellegzetességek” rovatba.

Az észleléseket – lehetőleg e-mailben a vcse@vcse.hu címre – az alábbi határidőkig kell beküldeni:

november, december, januári észleléseket: február 6-ig

február, március, áprilisi észleléseket: május 6-ig

május, június, júliusi észleléseket: augusztus 6-ig

augusztus, szeptember és októberi észleléseket: novem-ber 6-ig

Az észlelők neveit és észleléseiket a VEGA-ban közzétesszük.

A VEGA korábbi számaiban már többször közöltünk hamuszürke fény-észleléseket. A jobb áttekinthetőség kedvéért ezeket most egységes formátumban ismét leközöljük:

  1. már. 20. D Csz 40/360L, 40x HK=4,39, A hamuszürke fény világos, mélyszürke színű, éles, határozott pereme van. (V7/10)
  1. feb. 28. D Csz, 48/540L, 108x, HK=5,16,  D             Ila, 48/540L, 90x, HK=5,16,  D             Szt, 48/540L, 108x,  HK=5,16  (mindhárom V11/4)
    már. 28. B Csz, szabad szem, HK=7,14,   C                Csz, 48/540L, 30x, HK=7,2,  (mindkettő V11/4)
  1. már. 5. C Pzs, 10x50B, hajnali ég,  HK=22 (V30/8-9)
  1. már. 6. C Pzs, 10x50B, hajnali ég, HK=23 (V30/8-9)
  1. már. 14. A Pzs, 10x50B, HK=1 (V30/8-9)
  2. már. 15. D Pzs, 10x50B, HK=2 (V30/8-9)
  3. már. 16. D Pzs, 10x50B, HK=3 (V30/8-9)
  4. már. 17. D Pzs, 10x50B, HK=4 (V30/8-9)
  5. már. 20. C Pzs, 10x50B, HK=7 (V30/8-9)
  6. ápr. 19. D Pzs, 10x50B, HK=7 (V30/8-9)
  7. máj. 16. D Pzs, 10x50B, HK=6 (V30/8-9)
  8. jún. 15. D Pzs, 10x50B, HK=6 (V30/8-9)
  9. feb. 2. D Pzs, 10x50B, HK=3 (V30/8-9)
  10. feb. 3. D Pzs, 10x50B, HK=4 (V30/8-9)
  11. feb. 4. D Pzs, 10x50B, HK=5 (V30/8-9)
  12. dec. 7. D Csa, 7x50B, HK=5 (V30/8-9)
  13. dec. 11. B Csa, 7x50B, HK=8 (V30/8-9)
  14. dec. 12. A Csa, 7x50B, HK=9 (V30/8-9)
  15. feb. 23. C Pzs, 10x50B, HK=4 (V30/8-9)
  16. feb. 23. A Pzs, 10x50B, HK=8 (V30/8-9)
  17. márc. 5. D Csa, 7x50B, HK=4 (V30/8-9)
  18. feb. 10. D Csa, 7x50B, HK=3,1 (V32/6)
  19. feb. 11. Z Csa, 7x50B, HK=4 (párás ég)                                       (V32/6)
  20. feb. 13. B Csa, 7x50B, HK=6,1 (felhők)                                        (V32/6)
  21. dec. 3. D Kzs, 106/500L, 50x HK =25,1                                     (V53/16)
  1. ápr. 9. E Csa, 10x50B, HK=2,3. A binokulárban jól látszanak a holdtengerek. (V81/8)
  1. ápr. 5. E Csz, szabad szemmel, HK=2,2

HK: a Hold kora (az újholdtól eltelt napok száma). L: lencsés távcső. x: távcső nagyítása (20x: hússzoros nagyítás). Zárójelben az észlelés közlésének első helye (V: VEGA, utána a lap sorszáma és az oldalszám).

Névkódok: Csa: Csizmadia Ákos, Csz: Csizmadia Szilárd, Ila: Illés Anita, Kzs: Kovács Zsolt, Pzs: Pető Zsolt, Szt: Szekeres Tibor.

A megfigyelések száma:

Csizmadia Ákos                                 8

Csizmadia Szilárd                              5

Illés Anita                                           1

Kovács Zsolt                                       1

Pető Zsolt                                           15

Szekeres Tibor                                   1            

Összesen:                                             31 megfigyelés

összefüggés a Hold kora és a hamuszürke fény erőssége között. - VCSE - VEGA
összefüggés a Hold kora és a hamuszürke fény erőssége között. – VCSE – VEGA

A Hold kora függvényében felrajzolhatjuk a hamuszürke fény erősségét is . A vízszintes tengelyen az újholdtól eltelt napok számát tüntettük fel: 0 az újhold napja, a negatív számok az újhold előtti napokat jelzik, a pozítiv számok az újhold utániakat. (Utolsó negyed tehát kb. -7,4 napnál, első negyed +7,4 napnál van ezen a skálán). A következő átváltásokat használtuk az ábra elkészítéséhez: Z = 0, A=3, B=6, C=9, D=12 és E=15. (Így lehetőség lesz később beilleszteni ebbe a listába az alfokozatokat, ha valaki a + és – alfokozatokat is használja majd.) A behúzott vonalak a hamuszürke fény észlelő által látható erősségének a megfigyelésekből várt menetét mutatják. Ez csak egy nagyon előzetes eredmény, a jövőben – több észleléssel – pontosítható. Lehetséges, hogy a hamuszürke fény már az újhold utáni 6. nap után elkezd kevéssbé látható lenni, de az is lehet, hogy csak gyengébb megfigyelési körülmények okozzák ezt az érzetet, és egészen a 7. napig feltűnően ragyog, és a 9. napon tűnik csak el.

Hajnali megfigyelés alig van, az utolsó negyedtől az újholdig tartó időszakból különösen jó lenne, ha lenne megfigyelés. Arról jelenleg semmit nem tudunk, hogy a felsőlégkör állapotától (pl. mennyi vulkanikus hamu és egyéb szennyeződés van a légkörben), valamint a Föld felhőkkel való borítottságától (a felhők több napfényt vernek vissza, mint a szárazföldek vagy a tenger) hogyan  függ a hamuszürke fény láthatósága. Ha lenne a következő két-három év minden lunációjából (a lunáció a Hold egy Föld körüli keringésének időszaka) 5-6 megfigyelés, akkor már esetleg tudnánk felelni ezekre a kérdésekre. Ezért lenne igazán időszerű, ha minél többen és hosszabban végeznék ezt az egyszerű megfigyeléssorozatot.

Mindezek nagyon is csak előzetes eredmények. Mivel a megfigyelések szabad szemmel és binokulárokkal is végezhetők, és nem vesznek igénybe alkalmanként az észlelés lejegyzésével együtt két-három percnél többet, mindenkit biztatunk a megfigyelésekre, és az eredményeknek a vcse@vcse.hu e-mail címre történő beküldésére! A megfigyeléseket nagyon várjuk!

Pető Zsolt felvétele egy Hold-Vénusz-Jupiter együttállásról 2008. december 6-án - VCSE - VEGA
Pető Zsolt felvétele egy Hold-Vénusz-Jupiter együttállásról 2008. december 6-án – VCSE – VEGA

2011/3 (90.) szám
A Vega Csillagászati Egyesület időszakonként megjelenő ingyenes körlevele és amatőr-csillagászati tájékoztatója. The magazine of the Vega Astronomical Association, published from time to time. It is free of charge, but donations are welcome.

 

Szerkesztő/Editor: Dr. Csizmadia Szilárd

 

Kiadja a Vega Csillagászati Egyesület. Postacím: 8900 Zalaegerszeg, Berzsenyi u. 8. Honlap: www.vcse.hu. E-mail: vcse@vcse.hu. Észlelések beküldési határideje: február 6. (november-januári észleléseké), május 6. (február-áprilisi észleléseké), augusztus 6. (május-júliusi észleléseké), november 6. (augusztus-októberi észleléseké).

Olvasd tovább

Kategóriák: VEGA.

Ismét szervezünk őszi észlelőhétvégét, és ismét Kávásra (Zalaegerszegtől 12 km-re). Akik nem Zalaegerszegről jönnek, és időben jelzik részvételüket, azoknak megoldhatjuk, hogy a zalaegerszegi vasútállomásól vagy buszállomástól tagtársaink segítségével elfuvarozzuk őket Kávásra, aztán az észlelőest végeztével vissza Zalaegerszegre.

Az észlelőestre ezúton hívunk meg minden érdeklődőt (maximum létszám: 20 fő)!

Részvételi díj: ott alvással: 1500.- Ft/fő annak, aki egy éjszakára jön, 3000.- Ft/fő annak, aki mind a két éjszakára jön. Diákárak (diákigazolványt hozzatok!): 1100.- Ft / 2200.- Ft az egy, illetve két éjszakáéra jövőknek. Akik nem alszanak ott, csak részt vesznek az észlelésben, azokat 500.- Ft belépő fizetésére kérjük – a belépők összegével nehezebb sorsú tagtársaink részvételi díját csökkentjük majd.

Ezek az árak (a belépő kivételével) itt találhatók meg:

Szálláshelyek Káváson

Étkezéséről mindenki maga gondoskodik, de ezt a két éjszakányi észlelőhétvégét konzerveken jól ki lehet bírni (a konyhában mindenki főzhet magára, ha szüksége van erre.) Zseblámpát is hozzatok, és mert október végén lesz az esemény, meleg ruhát is, és főleg: meleg cipőt! Szükség esetén bármikor, szabadon be lehet menni melegedni a házba.

Az észlelőhétvége időpontja: 2011. október 29-31. (szombat-hétfő; hétfő várhatóan munkaszüneti és tanításmentes nap lesz).

Október végén Zalából a Nap kb. 17:40-kor nyugszik, és 07:30-kor kel. Ezért a kezdés időpontja, amire oda kell érni: szombaton (29-én) 16:30. Zalaegerszegről elegendő, ha 16:00-kor indulunk (közösen). Ezért aki Pest felől jön vonattal, annak a Déliből 12:11-kor induló vonat javasolható, amivel 15:57-re van Egerszegen.

Hétfőn kb. 10-11 óra körül hagyjuk el Kávást, attól függően, mikor ébredünk fel. (Így aztán dél is lehet belőle.)

Program:

Derült esetén: észlelés (távcsövezés vizuálisan és főleg fotózás) a 25 cm-es és a 13 cm-es műszerekkel, illetve saját távcsövekkel. Észlelési ajánlat a helyszínen lesz kiosztva, miként észlelőlapok is. Észlelés addig, ameddig az ég és mi bírjuk. Az udvarnak ugyan nincs körpanorámája, de azért legutóbb is nagyon jót észleltünk itt, mert az ég jó része látszik.

Borult esetén: beszélgetés, borozgatás, kártyajátékok, meg amiket pl. a táborban csináltunk borult esetén (de ismeretterjesztő előadás most nem lesz az észlelőhétvégén, de távcsőhasználati útmutató, gyakorlatok igen). Ha bírjuk energiával és az idő kedvező rá, akkor a környéken egyet sétálunk, kirándulunk, gesztenyét szedünk (már ahol lehet), és megsütjük.

Jelentkezni a vcse at vcse.hu címen kell.

Korábban itt már egy nagyon hangulatos, nagyon élvezetes észlelőhétvégét tartottunk itt Káváson 2007-ben. Jól éreztük magunkat, és sokat észleltünk is (a két éjszakából akkor egy volt derült). Ha szereted a jó társaságot, a csillagászatot, ha ki szeretnél kapcsolódni kellemes környezetben és szükséged van az Univerzum emberközeli, közvetlen élményére a nehéz hétköznapok között, akkor ide kell jönnöd! 🙂

Szeretettel várunk mindenkit.