Az APOD felvételén  Jesús Vargas (Sky-Astrophotography) és Maritxu Poyal képe látható a Szekeres (Auriga) csillagkép szívében található IC 405-ről és AE Aurigae-ról (röv. AE Aur) .

VCSE - Mai kép - IC 405
VCSE – Mai kép – IC 405

AE Aurigae (AE Aur)
A Szekeres csillagkép egyik O-típusú csillaga. Tőlünk mintegy 1500 fényév távolságra, az IC 405 diffúz köd előtt látszik. Kezdeti elképzelések alapján, úgy vélték, hogy az IC 405 diffúz köd a csillag reflexiós ködje.


VCSE - Keresőtérkép az AE Auriga-hoz
VCSE – Keresőtérkép az AE Auriga-hoz

Ezt az elképzelést később megcáfolták,  miután megállapították a két objektum Földtől való távolodásának sebességét. Az AE Aur 65 km/s sebességgel, míg az IC 405 köd pedig 23 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Ez alapján arra következtettek, hogy csak az utóbbi évezredekben léptek kölcsönhatásba egymással.

A csillag másik érdekessége nagy térbeli sebessége. Az éves saját mozgása 0,03″, ami megközelítőleg 144 km/s térbeli sebességet jelent. Ez a sebesség sokkal nagyobb, mint a hozzá hasonló csillagok esetében megállapított sebesség. Emiatt megkapta a „szökevény” (angolul runaway) típusba való besorolást.

Az 1950-es években keletkezett az az elmélet, miszerint az Orion-ködből szökött el a csillag, megközelítőleg 3 millió évvel ezelőtt. Az AE Aurigae-hoz hasonló tulajdonságú a Mű Columbae és az 53 Arietis. Ezeknek a csillagoknak a pályáját kiszámolták és megállapították, hogy az Orion-ködből “indultak el”.  Igen nagy valószínűséggel mindhárom csillag (az AE Aurigae, a Mű Columbae és az 53 Arietis) az M42-ből “szökhetett meg”, mintegy  2,5 millió évvel ezelött.

VCSE - Mai kép - A
VCSE – Mai kép – A “szökevény csillagok” útja

Az aktuális modellezések alapján az AE Aurigae és a Mű Columbae úgy tettek szert a jelenlegi térbeli sebességükre, hogy 2,5 millió évvel ezelőtt olyan közel haladtak el egymáshoz, és más csillagokhoz, hogy a köztük fellépő gravitációs kölcsönhatásokon keresztül akkora perdületet adott a Mű Columbae-nak és az AE Aurigae-nak, hogy azok nagy sebességgel kidobódtak. (Régebbi elképzelés szerint egy négyes csillagrendszer egyik tagja szupernóvaként felrobbant, és a robbanás energiája repítette ki a másik három csillagot a rendszerből.)

IC 405

VCSE - IC 405 és környezete
VCSE – IC 405 és környezete

Az IC 405 ködöt 1892-ben fedezte fel John Martin Schaeberle és Max Wolf (J. L. E. Dreyer, MmRAS 51, 185, 1895-ik év) szerint. M. Wolf ékesszólóan írta le 1903-ban. Az IC 405 az  AE Aurigae mögött látszik. A ködről részletes ismertetést találunk Tóth Gábor weboldalán. Az IC 405-öt angolul gyakran Flaming Star Nebula-nak, magyarul Lángoló Csillag Köd(össég)nek is nevezik.

A köd fényessége 6 magnitúdó, így amatőr csillagászok számára vizuálisan is észlelhető. Mivel diffúz ködről van szó, ezért megfigyeléséhez és az esetleges részletek észleléséhez sötét, tiszta égre, kellő rutinra van szükség.

VCSE - IC 405 - Cindy L Krach, Maui, Hawaii
VCSE – IC 405 – Cindy L Krach, Maui, Hawaii

A fenti rajzot Cindy L Krach készítette 310mm nyílású Newton rendszerű távcsővel. Az eredeti rajz fehér papírra 2B grafit ceruzával készült (csillagok), és rajzszén és ecset (a köd elkészítéséhez)  felhasználásával. Az eredeti rajz szkennelés után invertálva lett.

Az APOD weboldalán egy animáció látható a Nemzetközi Űrállomásról ( (angolul: International Space Station, rövidítve: ISS, orosz rövidítése latin betűs fonetikus átírással: MKSZ) .

Az űrállomás első modulját, a Zarját 1998. november 20-án indították Bajkonurból. Ezt követően, kisebb-nagyobb szünetekkel évente újabb modulokkal növekedett az űrállomás. Ezt a folyamatot lehet a fenti animáción nyomon követni. Az űrállomás a nemzetközi tudományos és műszaki együttműködés és fejlesztés eredménye.

Az űrállomás körülbelül 360 km magasságban, alacsony Föld körüli pályán kering. Emiatt folyamatosan érintkezik a légkör legfelső rétegével, ami lefékezi az űrállomást. A fékezés hatására az űrállomás veszít a magasságából és a Föld fele süllyed. Ezt a süllyedést állandóan korrigálni kell, amit jelenleg vagy a a Zvezda modul két főhajtóművével, vagy az űrállomáshoz kapcsolt teherszállító űrhajók hajtóművével oldják meg. A pályakorrekció lényege, hogy az űrállomást a haladási irányába felgyorsítják, így eltávolodik a felszíntől.
Tervek között szerepel, hogy a pályamódosításokat ion hajtómű segítségével oldanák meg, amihez a hajtóanyag az oxigén előállítása során (vízbontás) melléktermékként keletkező hidrogén lenne. A keletkező hidrogént jelenleg kiengedik a világűrbe.

A továbbiakban két “élő képet” lehet látni az űrállomásról.  Az élő kép időnként technikai okokból (kommunikációs szünet, kamera váltás, stb megszakad. Ilyenkor egy “várakozó” kép látható. Ha a képernyő sötét, akkor az űrállomás a Föld sötétbe burkolózó féltekéjén jár. (A komplexum 90 percenként hajt végre egy keringést, így nem kell sokat várni, hogy a bolygó ismét a szemünk elé kerüljön.)


 


 

Egy fényes, vizuálisan Veszprém megyéből -10 mg-re becsült (Landy Gyebnár Mónika észlelése) tűzgömb pályaszámítását végeztük el. A jelenséget észlelte a budapesti Polaris Csillagvizsgáló HUPOL kamerája is (operátor: Perkó Zsolt, kameratulajdonos: Igaz Antal) és a VCSE HUVCSE01 jelzésű zalaegerszegi meteorkamerája is (operátor: Bánfalvi Péter).

A HUPOL videofelvétele itt látható:

ezgif.com-resize

A HUVCSE01 videofelvétele pedig itt látható:

A meteort szlovákiai és csehországi meteorészlelők is megfigyelték. Az alábbi számolás csak előzetes, a HUPOL és a HUVCSE01 dataaira támaszkodik, de nem túl pontos, mert mindkét kamerán beégett a tűzgömb, és különösen a HUPOL képén ment telítésbe a jelenség, mert a HUPOL közelebb volt hozzá.

{:hu}

VCSE - Hold, Vénusz, Mars, Jupiter - Bíró Zsófia
VCSE – Hold, Vénusz, Mars, Jupiter – Bíró Zsófia

 

Megnevezés: Hold – Vénusz – Mars – Jupiter
Osztályozás: Együttállás
Dátum/idő: 2015.11.07.
Felszerelést: Canon EOS 110D /45mm / ISO 800/ exp:5mp
Okulár/Nagyítás. :
Légkör átlátszóság/nyugodtsága:
Páratartalom:
Szél:
Észlelés helye : Budapest
Észlelő : Bíró Zsófia

{:}{:en}

VCSE - Hold, Vénusz, Mars, Jupiter - Bíró Zsófia
VCSE – Hold, Vénusz, Mars, Jupiter – Bíró Zsófia

 

Subject : Moon – Mars – Jupiter – Venus
Classification: Conjuctions
Date/time: 2015.11.07.
Equipment: Canon EOS 110D /45mm / ISO 800/ exp: 5sec
Eyepieces/Mag. :
Seeing:
Humidity:  –
Wind:  –
Observing Loc. : Hungary, Budapest
Observer : Bíró Zsófia

 {:}

{:hu}

VCSE - Hold, Vénusz, Mars, Jupiter - Bíró Zsófia
VCSE – Hold, Vénusz, Mars, Jupiter – Bíró Zsófia
Megnevezés: Hold – Vénusz – Mars – Jupiter
Osztályozás: Együttállás
Dátum/idő: 2015.11.06.
Felszerelést: Canon EOS 110D /50mm / ISO 800/ exp:3mp
Okulár/Nagyítás. :
Légkör átlátszóság/nyugodtsága:
Páratartalom:
Szél:
Észlelés helye : Budapest
Észlelő : Bíró Zsófia

{:}{:en}

VCSE - Hold, Vénusz, Mars, Jupiter - Bíró Zsófia
VCSE – Hold, Vénusz, Mars, Jupiter – Bíró Zsófia

 

Subject : Moon – Mars – Jupiter – Venus
Classification: Conjuctions
Date/time: 2015.11.06.
Equipment: Canon EOS 110D /50mm / ISO 800/ exp: 3sec
Eyepieces/Mag. :
Seeing:
Humidity:  –
Wind:  –
Observing Loc. : Hungary, Budapest
Observer : Bíró Zsófia

 {:}