A NASA Cassini küldetésének eredményeit bemutató honlapon 2015. december 14-én jelent meg a Cassini űrszonda legújabb felvétele.

VCSE - Mai kép - Enceladus és Tethys - NASA, Cassini
VCSE – Mai kép – Enceladus és Tethys – NASA, Cassini

A felvételen a Szaturnusz Enceladus és Tethys nevű holdjai láthatók egymás mögött, a Szaturnusz gyűrűje felett. A felvételen a két hold látszólagos méretaránya csaknem megfelel a tényleges méretarányuknak. Az elől látható Enceladus átmérője 504 kilométer, míg a mögötte látható Tethys 1062 kilométert átmérőjű.

A felvétel készítésekor a Cassini a Szaturnusz gyűrűinek síkja alatt tartózkodott (a Nap a gyűrűket felülről világította meg).  A felvételt a Cassini kislátószögű kamerája készítette vörös fényben 2015. szeptember 24-én.

A felvételen az  Enceladus 2,1 millió kilométerre volt az űrszondától, így egy képpont az Enceladus felszínén 12 kilométernek felel meg. Tethys-től az űrszonda 2,6 millió kilométert távolságra volt, így a Tethys felszínén egy képpont 16 kilométernek fele meg.

A Cassini küldetés a NASA, az ESA (Európai Űrügynökség) és az olasz űrügynökség közös tudományos küldetése További információk a Cassini-Huygens misszió weboldalán http://saturn.jpl.nasa.gov vagy http://www.nasa.gov/cassini. A Cassini képfeldolgozó csapatának honlapja: http://ciclops.org.

Az APOD mai felvételén a New Horizons űrszonda legújabb felvétele látható.  Az űrszonda folyamatosan küldi a fedélzeti tárolóiban lévő adatokat. A most látható képet 2015. december 10-én publikálta a NASA.

VCSE - Mai kép - Szputnyik síkság - NASA
VCSE – Mai kép – Szputnyik síkság – NASA

Olvasd tovább

Két napja jelentek meg a NASA weboldalán a Dawn űrszonda legújabb felvételei az (1) Ceres, hivatalosan törpebolygónak klasszifikált égitestről, majd az APOD is a “Nap Csillagászati Képének” választotta az Occator krátert ábrázoló képet.

VCSE - Mai kép - (1) Ceres - Occator kráter
VCSE – Mai kép – (1) Ceres – Occator kráter

A fenti kép ezt a krátert mutatja hamis színekben. A hamis színezés a felszín anyagi összetételében lévő különbség megmutatására szolgál. A színes kép összeállításakor az RGB csatornáknaknak a következő hullámhosszak feleltek meg: a vörös szín (R, red) a képen a 0,97 mikrométer hullámhosszon (közeli infravörös) készített felvétel, zöld (G, green) színnek a 0,75 mikrométer hullámhosszon (a látható vörös fény), és a kék (B, blue) színnek a 0,44 mikrométer hullámhosszon (látható kék fény) készített felvételt használták fel. A kép közepén látható Occator kráter átmérője 90 kilométer. A felvételt a Dawn (Hajnal) űrszonda 4400 kilométer távolságból készítette. Maga a kráter a felszínen található legfiatalabb képződmény, amely megközelítőleg 78 millió évvel ezelőtt keletkezett.

A hamis színekben készített felvételek alapján a kutatók megvizsgálták az (1) Ceres felszínét borító anyagot. A felvételen – a kék színhez társított – fényes területeket találtak több, mint 130 helyen. Ezeken a fényes helyeken sókat, szulfátokat mutattak ki. Valószínű, hogy a szilikát anyagok is jelen vannak.

VCSE - Mai kép - (1) Ceres - Occator kráter
VCSE – Mai kép – (1) Ceres – Occator kráter

A Dawn szonda első felvételein is látható fénylő területek azonnal a kíváncsiság középpontjába kerültek. Találgatások és elméletgyártások kezdődtek a fénylő területek létezésének megmagyarázására. Voltak akik idegen civilizációk tevékenységét látták a fénylő foltokban – ez természetesen több, mint elhamarkodott (sőt, tudománytalan) kijelentés volt. A megfontoltabb elméletek jég jelenlétére gyanakodtak. A következő elméletek szerint nedves só lerakódások hozták létre ezeket a fénylő területeket, erről honlapunkon már 2015. szeptember 16-án említést tettünk más fotók kíséretében. Ugyan akkor az ammóniában gazdag szilikátok jelenléte is izgalmas kérdéseket vet fel.

VCSE - Mai kép - (1) Ceres - Occator kráter - oldalirányból észlelhető a vízpára jelenléte
VCSE – Mai kép – (1) Ceres – Occator kráter – oldalirányból észlelhető a vízpára jelenléte
VCSE - Mai kép - Az (1) Ceres felszínén található fényes területek (kék színnel jelölve)
VCSE – Mai kép – Az (1) Ceres felszínén található fényes területek (kék színnel jelölve)

Az alábbi animáció az (1) Ceres felszínét mutatja hamis színekben.

További információk a  NASA, JPL-Caltech, UCLA weboldalán találhatók.

Az (1) Ceres-szel és a Dawn űrszonda tevékenységével kapcsolatos korábbi híreink:

Occator kráter fénylő foltjai (2015. szept. 16.)

A rejtélyes fényfolt (2015. május 14.)

(1) Ceres

Az (1) Ceres megközelítése, avagy a “Hajnal” első képei (2015. január 20.)

A Prometheus egy a Szaturnusz 62 ezidáig ismert holdja közül. Felfedezése a XX. század űrkutatásának az eredménye, 1980-ban a Voyager–1 űrszonda felvételei alapján S. A. Collins és D. Carlson fedezték fel.

VCSE - Mai kép - Prometheus és az F-gyűrű
VCSE – Mai kép – Prometheus és az F-gyűrű

A fenti képet 2015. december 6-án készítette a Cassini űrszonda kislátószögű kamerája. A kép felbontása 200 m/pixel, a kép tetején látható keskeny csík az F-gyűrű.

VCSE - Mai kép - Prometheus
VCSE – Mai kép – Prometheus

A fenti képet pedig még 2010. január 27-én készítette a Cassini űrszonda kislátószögű kamerája. A felvétel készítésekor a Szaturnusz a kép árnyékos, bal oldala felől helyezkedett el. Olvasd tovább

Bizonyára emlékeznek a kedves olvasók arra, hogy 2015. őszén egy csillag különös fényességváltozásait szerette volna egy csillagász idegen civilizációk megastruktúráival (pl. űrállomások, napelemfarmok stb.) magyarázni. A józanabbak szerint oly’ sok természetes magyarázat kizárása után még mindig lehetséges, hogy nagyon sok üstökös gyors szétesése okozta az említett fényességváltozásokat – erről 2015. november 26-án számoltunk be a VCSE levelezőlistáján és honlapján (itt érhető el). Abban a levélben ismertettük a Spitzer infravörös űrtávcsővel készült közeli infravörös tartománybeli méréseket, amelyek kizárták, hogy az észlelt furcsa elhalványodásokat kisbolygóütközések, árapályerők széttépte bolygók vagy holdak, vagy porfelhőbe burkolózó bolygókezdemények okoznák; de a mérési eredmények egyezésben vannak azzal a képpel, hogy erősen excentrikus pályán keringő üstököscsaládok felbomlásában kell az okot keresni.

Olvasd tovább