VCSE - AR 2497 -Bognár Tamás, Nagykanizsa
VCSE – AR 2497 -Bognár Tamás, Nagykanizsa

Megnevezés: AR 2497
Dátum/Idő: 2016. 02. 09 . 06:50-07:30 UT
Felszerelés: 150/2250 Newton + Baader Solar Filter ND5 + 70/700 módosított Coronado PST
Nyugodtság: 5-8/10
Átlátszóság: 2-4/5
Hőmérséklet: ~ 12°C
Szél: szélcsendből folyamatos átmenettel erős széllökések
Helyszín: Nagykanizsa, NAE Canis Maior Nap Obszervatórium
Észlelő: Bognár Tamás

A rajz a reggeli órákban készült, amikor az időjárás még lehetővé tette az észlelést. Eredetileg vizuálisan szerettem volna észlelni, majd látható és H-alfa tartományban felvételeket készítettem volna. Az időjárás csak a vizuális észlelésre hagyott időt. Mivel eredetileg csak nézelődni szerettem volna, nem terveztem rajzolást. De az észlelés hozta magával az érzést, “ezt meg kell örökíteni rajzban is”. Mivel nem készültem rajzolásra, így azt használtam, ami éppen kéznél volt. Zsebemben lévő papírlapra rajzoltam golyós tollal…

A rajzolást látható fényben kezdtem, majd hamarosan abba is kellett hagynom, mert kezdtek megjelenni a felhők. Egyre hullámzóbb és homályosabb lett a kép az okulárban. Ekkor jött az ötlet, hogy meg kellene próbálni az átalakított Coronado PST-vel megnézni a napfoltot. Mivel a PST eleve egy szűkebb sávban engedi át a fényt, ezért bíztam benn, hogy a gyengülő minőségű égbolton még tud valami használhatót produkálni. Szerencsére H-alfa tartományban még egy darabig “használható” volt az ég. A PST etalon szűrőjét végállásba hangoltam. Így a finom felszíni részletek eltűntek, és a látvány szinte megegyezett a látható fény tartományában észlelhető képpel. Azzal az eltéréssel, hogy a részletek kontrasztosabban és finomabban látszottak. A penumbra pereme és a felszín finomabb , részletesebb és granuláltabb volt. Ezzel a módszerrel fejeztem be a rajzot.

A rajz az észleléskor látott napfoltcsoport összetett finom szerkezetének látványát, a látvány hatását igyekezik visszaadni már-már művészi ábrázolással. Az észlelés felvet egy roppant érdekes kérdést: ez a rajz most látható vagy H-alfa tartományban készült?

(A szerk. megjegyzése: mint kiderül a cikkből, ez egy kompozit, látható + H-alfa észlelés.)

A 8-10 naptömegnél kisebb tömegű csillagok életük végén fehér törpévé válnak (a kb. 0,5 naptömegnél nagyobbak kisebb-nagyobb planetáris ködként veszítik el külső köpenyüket).

A Nap környezetében az első fehér törpét még a 19. században fedezték fel, de furcsa tulajdonságait csak a 20. század első felében magyarázták meg: ez volt a Szíriusz B, a Naptól mintegy 8,6 fényévre lévő fényes kettőscsillagrendszer halványabbik tagja.

A későbbiekben folytatódott a közeli fehér törpék felfedezése. A forró, kékes színű fehér törpék utáni kiterjedtebb hajsza eredményeként 1986-ban Green vezetésével fedeztek fel jópárat, a hidegebb fehér törpéket pedig általában sajátmozgásuk segítségével azonosították 1988-ban Liebert vezetésével, de a leghalványabb fehér törpéket akkor még nem találták meg. Erre csak újabban került sor, amikor a nagyon mély égboltfelmérésekkel ki lehetett terjeszteni a vizsgálatokat sokkal halványabb objektumokra is. Például a Sloan Digital Sky Survey ilyen projekt, amelyekkel akár 16 magnitúdó abszolút fényességű fehér törpéket is lehetett azonosítani a közelünkben, de a 2006-os első vizsgálat még nem találta meg az összes közeli fehér törpét, különböző kiválasztási efefktusok miatt. 2008-ban, illetve 2012-ben jelentek meg olyan tanulmányok, amelyek a Nap 20 parszekes környezetében az összes fehér törpét fel kívánták fedezni: ebben a két munkában összesen mintegy 130 ilyen fehér törpét soroltak fel, de már akkor hozzátették az akkori kutatást végzők, hogy becsléseik szerint az ilyen távolságig előforduló fehér törpéknek csak kb. 90%-át találhatták meg. Olvasd tovább

VCSE - Tegnap esti meteor - TGL
VCSE – Tegnap esti meteor – TGL

Az elmúlt este (2015. feb, 5/6) ezt az egy szem -1,5 mg fényes meteort sikerült fognom. Szép derült volt hajnalig, akkor aztán sávokban befelhősödött itt-ott. Vizuálisan sem volt túl nagy az aktivitás, de sose lehet tudni, mikor érkezik egy szép nagy Tűzgömb! 🙂

VCSE - Reggeli együttállás - TGL
VCSE – Reggeli együttállás – TGL

Örülök, hogy ismerhetek egy olyan embert, aki sok-sok éve kitartóan és sokoldalúan űzi az égbolt jelenségeinek megfigyelését. Landy-Gyebnár Mónika vezetett be a naposzlopok rejtelmeibe és máig időben tájékoztat minket arról, ha valami csudaszép dolgot figyelhetünk meg a csillagok között. Így volt ez ma hajnalban is a felvételen is látható  együttállásnál. A 7%-os holdkifli a Vénusszal és Merkúrral kelt a délkeleti ég alján. Még éppen időben, hogy a Nap el ne vakítsa őket ébredésével. Fényképezőgépemet az esti meteoros műszak után – zárásképpen – hónom alá csaptam és pár utcával odébb megfelelő kilátást találtunk, rálátva közel a horizonthoz. Utamra rendszeresen elkísérnek ház körüli jószágaink is, így igazán mókásan festünk – pláne jómagam – csíkos pizsamában, pufajkában és csizmában az élen. A Hold 5:15-kor, a Vénusz 5:35-kor, a Merkúr pedig 5:53-kor kelt, így még 1 óra 10 percünk volt napkeltéig. 6:10-re értünk ki a dombra, ahonnan éppen egy felhősávból bukkant elő a Merkúr. Nem sok időnk volt, közben a Holdat elnyelte egy sötét pamacs, mely mögül csupán néha sejlett elő. Ezért így sikerült megörökítenünk hármójukat az égen.

VCSE - Reggeli együttállás - TGL
VCSE – Reggeli együttállás – TGL
VCSE - Nap - 2016.02.04. 12:20UT - TGL
VCSE – Nap – 2016.02.04. 12:20UT – TGL

Időpont : 2016. 02. 04. 12:20UT
Helyszín: Budapest
Távcső: 66/400 Equinox ED Apo, 2x Barlow, Baader napszűrő fólia
Fényképező: Canon 1100D, ISO 100, 1/4000 sex exp. idő