Nap - digitális rajz - 2016.02.06. - Bognár Tamás
Nap – digitális rajz – 2016.02.06. – Bognár Tamás

Megnevezés: Nap (digitális technikával készült rajz)
Dátum/időpont: 2016.02.06. 12:10 – 12:40 UT
Felszerelés: 120/1000 Newton (fő- és segédtükör alumínium bevonat nélkül) + polárszűrő páros + OIII szűrő, azimutális szerelés
+ Scopium SWA 15, 10 mm + Planetary 5 mm
Nyugodtság: 8/10
Átlátszóság: 3-4/5
Hőmérséklet: 12°C
Szél: szélcsend
Helyszín: Zákány, É. sz. 46°14′ 59,2”, K.h. 16°57′ 15,3”
Észlelő: Bognár Tamás

A digitális rajz az eredeti szkennelt grafit rajz alapján készült GIMP 2.8 programmal, Wacom Bamboo Fun rajztáblával.

Szombat délután igen kellemes idő volt. Már-már tavaszias. Az égbolton egy két felhő volt csak. Eredetileg kinti munka volt tervezve. De a kerékpárok megigazításához ki kellett venni az előttük álló távcsöveket. Ha már az ember kiveszi a távcsövet a helyéről, akkor ellenőrzi, hogy minden rendben van-e kedvenc eszközeivel. Az ellenőrzés legjobb módja, ha kipróbáljuk. Ilyenkor jó, ha a lelkes amatőrcsillagász szeret rajzolni. Egy papírlap és egy ceruza segítségével meg lehet örökíteni a látottakat. Mivel a végleges rajz digitális technikával készül, ezért nem baj, ha kicsit koszos a rajzoló keze, ha a papír meggyűrődik, ha kiegészítéseket firkálunk a lapra, mivel ezek a végleges, kidolgozott rajzon nem látszanak. Gyorsítja a távcső melletti rajzolást is, mivel nem kell a teljes rajzot tökéletesen kidolgozni, nem kell aprólékosan egy textúrát kialakítani a Nap felszínén. “Csak” a napfoltokat kell felrajzolni. Elkészíteni a részletrajzukat és egy színes ceruzával felrajzolni a fáklya mezőket.

Észlelés során először csak a polárszűrő párost használom. Kontrasztosabban látszanak a perem közeli fáklyamezők, markánsabban látszanak a napfoltok. Az OIII szűrő alkalmazásával kicsit sötétebb, kékes-zöldes lesz a Nap korongja. A napfoltok és a fáklyamezők, kevésbé lesznek markáns megjelenésűek – már-már olyan, mintha lágyabb lenne a kép a látómezőben – ám a látómezőben a részletek mintha finomabban látszanának, mintha több lenne az apró részlet. A granuláció plasztikusabb lesz, már-már “tapintható”. A fáklyamező kevésbé fényes, ám több és finomabb részletet mutat. Ugyan akkor az OIII szűrővel a fátyolosodó égbolt hibái is jobban látszanak.

A mellékelt kép EQ-5 GoTo-s mechanikára feltett 120/1000-es refraktor (Skywatcher-gyártmány) primér fókuszában készült Kaposvárról, szűrő nélkül, Canon EOS 700D fényképezőgéppel. Az expozíciós idő 1/640 sec volt, az érzékenység ISO 1000, a fehéregyensúly automatikus. A légköri átlátszóság 7-8, a nyugodtság 7 körüli volt. A kép készítésének időpontja: 2016. január 22. 17:24 UT.

VCSE - Első asztrofotóm: A Hold - Fábián Kálmán
VCSE – Első asztrofotóm: A Hold – Fábián Kálmán

Ez a legelső csillagászati felvételem. A kép másik érdekessége a terminátor mellett látható Pythagoras-kráter, ami éppen a kép szélén látszik. illetve a Copernicus kráter és a Tycho-kráterek szép sugársávjai.

A szép első csillagászati felvételhez gratulál a VCSE!

Hosszabb – rövidebb tanakodás után elkészült az Alnitak környéki asztrofotóm ahol a Láng köd és a Lófej köd látszódik. A felvételeket 5 napig gyűjtöttem (Január 12.-13.-14.-28.-30.) – ugye amikor volt derült ég, illetve arra is oda kellett figyelnem, hogy az Orion délnyugaton már fényárban úszik a díszkivilágítás miatt. A felvétel sajátos satnyasága az IR/UV block szűrő hiánya azaz a “téglaság” – egy narancsos szín látszata a képen. Ezt ahogy tudtam, úgy csökkentettem.

VCSE - Láng köd és Lófej köd - Schmall Rafael
VCSE – Láng köd és Lófej köd – Schmall Rafael

A felvétel technikai adatai:

Skywatcher 150/750 Newton
Skywatcher AZ-EQ6 – oszlopon
Canon EOS1100D fullspektrum
Baader MPCC Mark III-as kómakorrektor
Lacerta Mgen autoguider
9×50-es kereső
(ha azt vesszük, a mechanika lehet egy fokkal kisebb ,de bizony kb így áll össze egy mélyég asztrofotózás)

EXIF adatok:
– 100×300 sec light / 20 dark / 20 flatdark / 20 flat / ISO800 / f5 / 750mm

Feldolgozás:
– stackelés Nebulosity-ben (akinek kiakar folyni a szeme – végezheti Registarban is, azzal szerintem gyorsan megy de én nem ismerem)
– utómunka PSben

Égbolt tulajdonságai (faluból készült felvétel):
– nyugodtság 3-6 (változó – főleg ha kéményhőn keresztül vonult az objektum illetve volt front is bőven)
– átlátszóság 3-4,5 (szintén – köd – pára – felhő)
– hőmérséklet 3°C-tól egészen 10°C-ig mindenféle tényező volt

Tanulságaim amiket megosztanék:
– első a flat… nagyon vigyázni kell vele, hogy hogyan készítsük el – szívem szerint írnék egy regényt róla, de aki VCSE táborba jön, kap egy kiadós segítséget asztrofotózás terén tőlem. (mert a tavalyi az csak az alapokba ment bele, de hogy mit hogyan készítünk, abba nem úgyhogy azt ki fogjuk vesézni) – nálam iszonyat küszködés volt vele – de végül sikerült úrrá lenni rajta. Érzékeny dolog sajnos.
– minél több az expódarabszám, annál jobban kisimul a kép – tehát a 100 képes sorozat “simább lesz”, mint a 20 képes sorozat aminél marad egy kevéske zaj
– nem mindegy, hogy valami f4-en készül, vagy f5-ön. Bizony sokat számít. Egy Orion ködnél elég az f5, de haloványabb objektumoknál a nagyobb fényerő az előny
– nem mindegy, hogy hány perces expóval készül – nálam egy 10°C alatti éjszakánál már lehetett akár 10 percet is exponálni – főleg ha halvány a téma – akkor nagyon sok infót összeszed. Hogy mennyit azt a következő – hónapban elkészülő fotóm elvileg bebizonyítja
– lehet több éjszakát is fotózni, de hogyan? Én lefotóztam a fényképezőgép orientációját a tubuson. Az Alnitak pedig az egyik képharmad alá került, így könnyű dolgom volt. Illetve annnyi, hogy levédtem egy képet a fényképezőgépemen, amit kártyatörlés után is benttart magában, tehát ahhoz az egy referenciaképhez viszonyítottam a többit is.
– hiba sajnos bármikor lehet, és sajnos igen bosszantó is lehet a dolog. egy törött kábel akár napokra is tönkreteheti a fotózást, vagy akár hetekre is, főleg ha várni kell rá. Én három alkatrésszel is így jártam. Sok türelem és kudarc árán sikerült ezt a képet megcsinálni ami valójában 3-as kategória, ha jegyet érdemel, de nagy örömöt és lendületet adott a továbbiakban.
– az asztrofotózás nyeli a pénzt az elején, igen sokat aztán utána már nemnagyon kell költeni rá – egyszer kell megvenni mindent – inkább a kábelek a fogyóeszközök
– a távcső jobban érzi magát kint a hidegben, mint a benti párás melegben 🙂
– mivel nem karbon hanem csak sima nyúton… rettenetesen érzékeny a hőmérsékleti változásokra. Ami azt jelenti, hogy félóránként állítottam fókuszt egy olyan éjszakán ahol a délutáni 10°C-ból lett 3°C… Tubus merevedik, zsugorodik, mozog, stb – utána kell állítani
– feldolgozásnál nagyon óvatosan kell kezelni a görbéket és a színeket (ez egy eléggé bonyolult téma – nehéz, küszködős, nem egyszerű, remélem tudok segíteni nektek)

Nagyjából ennyi volt ez az igazi klasszis Láng – Lófej köd – lesz még alkalom akkor luminanciarétegként felhasználom ezt és fotózok hozzá a sötét Zselicből színréteget. 🙂

Köszönet PeterF-nek, Tarczi Patriknak, Fényes Lórándnak és nemutolsósorban HOZÉnak a technikai és utómunkás segítségért. 🙂 Nélkülük nem jött volna össze ez a kép.

Üdvözlettel:

Schmall Rafael

Az M81 és M82 galaxisokról valószínűleg rengeteg kép készül, nehéz eldönteni, melyik a jobb, szebb, többet mutató; vagy éppenséggel melyik a tudományos megismerés szempontjából az érdekesebb, többet nyújtó. A mellékelt kép összesen 34,5 órányi összegzett expozícióból készült Celestron-11-es távcsővel (vagyis kb. 28 cm nyílású műszerrel), RGB és H-alfa szűrők alkalmazásával – a felvétel többi adata a kép aláírásában megtalálható.

VCSE - Mai kép - M81 és M82 - André van der Hoeven, Neil Fleming & Michael Van Doorn
VCSE – Mai kép – M81 és M82 – André van der Hoeven, Neil Fleming & Michael Van Doorn

A kép bal alsó sarkában látható spirálgalaxis az M81, jobbra fenn az M82 látható. Az M82-ben rengeteg, vöröses árnyalatú gázfelhőt és sötét porfelhőket lehet látni. Ez a galaxispár gravitációsan kölcsönhat, egymás megközelítése során jelentős nagyságú árapályerők lépnek fel. Az M82 hatása az M81-ben gazdag spirálkarszerkezetet eredményezett. Az M81 visszahatása az M82-re nagyon heves, röntgensugárzással kísért gázfelhő-ütközésekhez vezetett, illetve heves csillagkeletkezés zajlik most is a kísérőgalaxis árapályereje okozta hatások miatt. A számítógépes szimulációk szerint az M81 és M82 néhány milliérd éven belül egyesülni fog.

Az egész galaxispárt az ún. Integrált Fluxusköd veszi látszólag körül, amely viszont nem tartozik fizikailag az M81-82 párhoz, hanem csak véletlenül látszik abban az irányban. Az Integrált Fluxusköd valójában a mi Tejútrendszerünknek egyik diffúz gáz- és porköde. Az 1980-as években felismert integrált fluxusködökről (amely ennek a tejútrendszerbeli felhőnek és egy ködosztálynak is a neve) Bognár Tamás tollából kissé bővebben is lehet olvasni a http://vcse.hu/galaxis-es-a-csillagkozi-por/ címen.

ooariCsizmadia Szilárd: Bolygójelölt egy négyes csillagrendszerben
Csizmadia Szilárd: Bolygójelölt egy négyes csillagrendszerben

 

Szeretettel hívunk meg a VCSE következő Virtuális Csillagászati Klub-összejövetelére, amely
 
2015. február 15-én, este 20:00 órakor kezdődik (hétfő),
 
és a szokott módon a www.galileowebcast.hu oldalon lehet hallgatni és nézni, illetve skype-on kommentálni, kérdezni, stb.
Előadó, cím és téma:
Csizmadia Szilárd: Bolygójelölt egy négyes csillagrendszerben

Az eddig megismert exobolygók kb. fele magányos csillag körül kering (mint ahogy a mi magányos Napunk körül keringenek a bolygók), kb, másik fele kettőscsillagrendszerben van, ahol a tág kettőscsillag egyik komponense körül kering a planéta. Mintegy 10 olyan bolygó ismert, amely egy kettőscsillag mindkét tagja körül kering. Egy esetben a bolygó hármas csillagrendszerben, egy további esetben pedig négyes csillagrendszerben kering egy bolygó.Az előadásban egy új felfedezést mutatunk be, ahol magyar-német-amerikai csillagászok találtak egy nagyon erős bolygójelöltet egy különleges négyes csillagrendszerben. Az előadásban spekulálunk arról is, mennyire lehetnek lakhatók ezek a bolygók és milyen stabil lehet a pályájuk.