AR 2546 - 2016.05.17 - Bognár Tamás, Nagykanizsa
AR 2546 – 2016.05.17 – Bognár Tamás, Nagykanizsa

 

Megnevezés: AR 2546 – Hidrogén-alfa tartományban
Dátum/Időpont : 2016.05.17. UT08:58
Felszerelés: 70/700 módosított Coronado PST
Nyugodtság: 4-7/10  (vonuló felhők)
Átlátszóság: 2-3/5 (hullámzó, ugráló Nap, bevillanó éles részletekkel)
Hőmérséklet : 23°C
Páratartalom: –
Szél : közepes -gyenge szél, felhők magasságában erős szél
Helyszín : Canis Maior Napobszervatórium, Nagykanizsa , É46° 27′ 13.81″  K16° 59′ 05.57″
Észlelő: Vilmos Mihály, Perkó Zsolt, Bognár Tamás
Képfeldolgozás : Bognár Tamás

Media: DMK 41AU02.AS  (USB) + AutoStakkert! 2 + GIMP

Az NGC 1851 gömbhalmazban a HST-vel egy 18,05 perc periódusidővel fényváltozást mutató halvány objektumot fedeztek fel, ami az első elképzelések szerint vagy egy kettősrendszerbeli mágneses fehér törpe villódzása vagy egy két fehér törpecsillagból álló kettőscsillag fényváltozása. Mivel a Chandra-műholddal nem észleltek röntgensugárzást, az első eset kizárható, és eszerint egy olyan nyugodt kettőscsillagról van szó, ami két fehér törpéből áll. Az ilyen rendszereket AM CVn-kettősöknek nevezik, és ez az első ismert ilyen rendszer a gömbhalmazokban. (Az ilyen rendszerek egyébként energiát veszítenek keringés közben, és a két fehér törpe egymásnak ütközik a végén, egyfajta szupernóva-robbanást hozva létre.) http://arxiv.org/abs/1605.04827

ms.dvi

Az NGC 1851 és az NGC 1904 gömbhalmazok a GALEX kísérlet felvételén. A GALEX közeli és távoli ultraibolya fényben tanulmányozza az égitesteket, ahol az objektumok kissé (vagy nagyon) másképp néznek ki, mint látható fényben… Az NGC 1904 a Nyúl csillagképben található tőlünk 50 000 fényévre, így Magyarországról is észlelhető. Az NGC 1851 a déli égbolton, a Galamb csillagképben látszik, ezért magyar amatőrök által csak ritkán megfigyelt objektum, hiszen csak három fokkal emelkedik rövid időre a magyarországi horizont fölé, pedig hét magnitúdós látszó fényességével népszerű halmaz lehetne, ha a zenitben láthatnánk… – távolsága a Naprendszertől 40 000 fényév.

 

 


Dátum/időpont: 2016. május 17. 08:58 UT
Felszerelés: 70/700 módosított Coronado PST
Nyugodtság: 4-7/10  (vonuló felhők)
Átlátszóság: 2-3/5 (hullámzó, vibráló Nap, bevillanó éles részletekkel)
Hőmérséklet : 23°C
Páratartalom: –
Szél : közepes -gyenge szél, felhők magasságában erős szél
Helyszín : Canis Maior Napobszervatórium, Nagykanizsa , N46° 27′ 13.81″  E16° 59′ 05.57″
Észlelő: Vilmos Mihály, Perkó Zsolt, Bognár Tamás
Képfeldolgozás : Bognár Tamás

Media: DMK 41AU02.AS  (USB) + AutoStakkert! 2 + GIMP

A legtöbb spirálgalaxisban – így a mi Tejútrendszerünkben is – a nem látható anyag mennyisége kb. 10-szeresen meghaladja a látható anyagét. Erről csak azért tudunk, mert a nem látható, vagyis a sötét anyag gravitációs teret kelt, és a csillagok gyorsabban mozognak, mintha csak a látható anyag gravitációja befolyásolná a galaxisbeli mozgásukat. A sötét anyag és a látható anyag mennyisége galaxisról galaxisra változik, de a tízszeres arány elég jó átlag.

A http://arxiv.org/abs/1605.04795 címen közölt tanulmány szerint az NGC 3998 lentikuláris galaxisban viszont alig van sötét anyag: itt a sötét anyag mennyisége sokkal kisebb, mint a láthatóé (általában fordított az arány), a sötét anyag mennyisége csak 7,1%-a a látható anyagénak ebben az esetben. A hibahatár nyolc százalék, vagyis az is elképzelhető, hogy az NGC 3998-ban egyáltalán nincs sötét anyag. Nos, a sötét anyag eloszlása nagyon nem egyenletes az Univerzumban, annyit biztosan levonhatunk következtetésként…

Az alábbi kép az NGC 3998-at és látszó égi szomszédját, az NGC 3990-et ábrázolja. A képskálát a jobb alsó sarokban látszó vonal hossza mutatja (megfelel egy ívpercnek). A képkivágás egy nagyobb képről származik, ami 4×120 sec expozíciós idővel készült, 3×3-as binneléssel, 2011. április 28-án 22:32 UT-től kezdve, f/9,7-es fényerejű,  30,5 cm-es LX 200R távcsővel és ST-10XME CCD-kamerával (David Richards felvétele).
NGC_3998.20110428.im471067-71.av4x120s.C.crop

2016. május 9-én Pécsen a Természettudományi Egyetem bejáratánál, az Ifjúság útja 6. c. alatt, Póth Sándor szaktársam társaságában tartottunk bemutatót egy 70/900 as lencsés távcsővel az Albireo színeiben.

VCSE - Merkúr-átvonulás - Horváth István
VCSE – Merkúr-átvonulás – Horváth István

Már 11:00-kor kivonultunk és megmutattuk több érdeklődőnek a napfoltokat. Az elején viszonylag kedvező volt az időjárás, bár a felhők egyre fenyegetőbbek voltak és időnként pár percre eltűnt szemünk elől a Nap. Végül a beérkezés pillanatát nem tekinthettük meg a felhők takarása miatt. Ezt követően 13:14-től viszonylag tiszta egünk volt és sok látogatónak megmutathattuk a Merkúr nap előtti átvonulását. A bemutató közben az érdeklődök lapozgathatták a régi Albireós kiadványokat és VEGA folyóiratokat. A távcső állványára egy plakátot helyeztünk a VCSE-táborról. Többen is érdeklődést mutattak iránta, reméljük, ez majd a jelentkezők számában is megmutatkozik. 4 óra magasságában beborult az ég, és elkezdett esni az eső. Eredeti tervünk az volt hogy 5 óra körül csatlakozunk Gyenizse Péter tanár úrhoz és más pécsi amatőrökhöz a Zsolnay-negyedben. Rövid hezitálás után úgy döntöttünk, hogy az esős időjárás alatt vonulunk át a Zsolnay-negyedbe, remélve, hogy később majd ismét kiderül. 5 óra magasságában rövid buszutazással kicipeltem a távcsövemet a Zsolnayba és szerencsénkre addigra ki is derült, így csatlakozhattunk ottani kollégákhoz. Rengeteg további érdeklődő érkezett, jó számmal gyerekek is, akiknek megmutathattuk ezt a ritka jelenséget. A Nap valamivel 7 óra után lebukott a felhők mögé így összepakoltunk és befejeztük az észlelést-bemutatót.

Az észlelés közben egy 25mm-es okulárt használtam (a 10mm-es okulárom nagy képhibákat mutat, illetve nagyon kicsi a látómezeje), így a közönség 36-szoros nagyításban figyelhette meg a Napot. Az egyetem elől csak egy nagyobb napfoltcsoportot vettünk észre körülbelül a napkorong közepén, de a Zsolnay-negyedben már sokkal tisztább egünk volt, és jobb távcsövekben is megfigyelhettük, hogy a napkorongnak szinte pontosan a közepén egy kisebb csoport is található, illetve később a napkorong szélén egy egészen apró napfolt is felbukkant.