Teljes holdfogyatkozáskor vagy teljesen eltűnik a telehold az égről pár órára, vagy vörösre színeződik a légkörünk állapotától függően; mindkét esetben óriási fénycsökkenés tapasztalható az éjszaka folyamán. Kezdetben a Hold még árnyékot is vet, a fogyatkozás alatt meg zseblámpát kell használni; aztán visszanyeri fényét a Hold és újra árnyékot vet.

Teljes holdfogyatkozás idején a Hold minden nappali oldalán lévőpontjáról teljes napfogyatkozást lehet látni, amit ott a Föld okoz: a Hold elől eltakarja a napfényt (legfeljebb a nagyon tiszta légkörünk fénytörés révén juttathat be néha oda napfényt, ami vörösre színezi ilyenkor a Holdat).

Félárnyékos fogyatkozás során a Hold kikerüli a Föld teljes árnyékát, csak a félárnyékba lép be, oda, ahonnét a Holdról nézve a Föld nem a teljes napkorongot, hanem annak csak egy részét takarja ki: a Holdról ilyenkor részleges napfogyatkozást lehet látni.

Részleges napfogyatkozás során a telehold megőrzi szép kerek alakját, de jelentősen el tud halványulni. A félárnyék rendkívül nehezen észlelhető és nagyon elmosódott is, csak kevesen tudják vizuálisan vagy akár fotografikusan látni. A Hold fényességének csökkenését azonban észre lehet venni szabad szemmel is. A félárnyékos fogyatkozások ezért nem annyira látványosak, mint a részleges vagy teljes holdfogyatkozások, de érdekes események.

A következő félárnyékos fogyatkozás 2016. szeptemver 16-án lesz, a holdkelte utáni esti órákban, ezért Magyarországról megfigyelhető (és Európából is).

A félárnyékba szeptember 16-én, 18:54:50-kor lép be a Hold. A Hold Budapesten 18:52-kor kel fel (az ország nyugati részén kb. negyedórával később, keleti részén negyedórával korábban). A félárnyékba belépést szinte soha senki nem észleli; első jelei 19:10 után kezdenek megjelenni: a holdkoronggal szemben állva, annak bal felső része kezd elszürkülni, kevésbé fényesebb lesz.

A félárnyékos fogyatkozás 20:54:16-kor lesz a legerősebb, ekkor látszik a Hold a leghalványabbnak. A Hold egytizede azonban bele sem merül a félárnyékba, azt a Nap teljes korongja sütni fogja, így a Holdon megfigyelhető lesz, hogy egyik oldala fényesebb, másik halványabb.

Kb. 21:30-ig észlelhető a homályosabb, halványabb Hold, utána már alig lesz a félárnyékban; a jelenség 22:53:57-kor ér véget, a Hold ekkor hagyja el a félárnyékot. A jelenség teljes időtartama így 3 óra 59 perc és 16 másodperc.

Az időpontok NYISZ-ben vannak megadva fentebb.

Az esetleges szabad szemes, binokuláris, távcsöves, vizuális vagy fotós megfigyelést várjuk a levlistánkra.

Ezen a linken van egy animáció, ami bemutatja, hogy a Föld félárnyéka (penumbra) és árnyéka (umbra) hogyan halad át a Holdon. Az animáción az időadatok UT-ben vannak, ez két órával kevesebb, mint amit fentebb írtam.

Jó megfigyelést és derült eget kívánok!

A mellékelt képen látható NGC 1672 extragalaxis messze a déli égbolton, -59°-os deklináción helyezkedik el a Dorado csillagképben, így Magyarországról nem észlelhető. Pedig nagyméretű, viszonylag fényes (7×6 ívperces, 10,3 mg-s) horgas spirálgalaxis. Távolsága tőlünk 60 millió fényév, átmérője kb. 75 000 fényév, közepén nagyon nagytömegű fekete lyuk lehet.

Hatalmas, 20 kpc méretű horgai a vizuális tartományban nagyon elnyúlttá teszik a galaxis alakját, és ez a Hubble Űrtávcső (HST) mellékelt képén is jól kivehető. A spirálkarokban számos hatalmas, fényes, rózsaszínes területet figyelhetünk meg: ezek forrón izzó hidrogénfelhők, aktív csillagkeletkezési helyek. A kép elképesztően részletgazdag: belenagyítva forró csillagok kékes nyilthalmazait, ködöket, porsávokat tanulmányozhatunk. Olvasd tovább

2014-ben szállt le a Rosetta által szállított leszállóegység, a Philae űrszonda a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstökösre (angolos átírással és hivatalos nevén Churyumov-Gerasimenko). 60 óra működés után megszakadt vele a kapcsolat; hónapokkal később elemei annyira feltöltődtek, és a Rosetta is megfelelő pozícióba került, hogy ismét továbbíthatott adatokat, de még mindig nem sikerül pontos helyét megállapítani az üstökösön. Később ismét megszakadt vele a kapcsolat.

 A múlt hét hétfőn érkezett a hír, hogy a Rosetta képeinek alapos elemzésével sikerül megtalálni a Philae-t, ami nagy szó, hiszen így a Philae képei, adatai jobban értelmezhetők. Egy sziklamélyedésbe került, elég árnyékos helyre, gyakorlatilag egy kiugró sziklapárkány alá – üstököskutató szemszögből, és a napelemek töltődése szempontjából ez elképzelhető legrosszabb helyek egyikére.
A képeken viszont világosan felismerhető a Philae, a kis felbontás ellenére is.
Megtalálták a Philae-t - VCSE - Mai Kép - Csizmadia Szilárd
Megtalálták a Philae-t – VCSE – Mai Kép – Csizmadia Szilárd

A Rosetta-Philae akció nemcsak technikai és tudományos siker, de egy drámai regény is.

Vajon mikor lesz vége a meglepetés-sztoriknak? (A legnagyobb meglepetés az volt, hogy az üstökös felszíne minden elképzelhetőnél keményebbnek bizonyult, és ezért többszöri pattogás után szállt le a Philae csak, a várt sima landolás helyett. Vagy az volt a legnagyobb meglepetés, hogy szerves anyagokat detektáltak az üstökös anyagéban?)

Elkészültem, aztán nem készültem el vele, végül mégis összeraktam ezt a melléktermék-képet, amely a fő projekt elején készült. Ugyanis a célobjektum későn jött fel, így addig sem akartam a fő rendszert szabadon hagyni. Járatva lett, és így összegyűlt pár kép a Tulipán-ködről. Kiváló célpont volt, aztán kiderült a szörnyű igazság:

…. a rendkívül koszos főtükör…

A táborban már nem mertem hozzányúlni, de konkrétan mind a 125 darab 8 perces expó kukába valónak számít, ugyanis jelentős fényveszteség és halósodás lépett fel, ahogy a kosz megfolyt a tükrön egy-egy párásabb este után. A projekt témája sajnos igen halvány, így azt ki kellett hagynom, viszont a töltelék képet érdemes volt megcsinálni. Viszont én csak úgy hívom ezt a képet: a “tükörmosós kép”. Ugyanis ezt a képet a tükörmosás után raktam össze. A távcső főtükre most tisztább mint valaha…. és … most is gyűjti a fényt!

 

A felvétel adatai:

A képek készítésének ideje: 2016. aug. 6-14. közötti estéken.
Távcső: SkyWatcher 200/800 Newton-távcső
Mechanika: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Szűrő: Astronomik IR/UV-Block CCD-szűrő
Vezetőegység: Lacerta Standalone MGen
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez
25 x 480 sec, ISO 800, f/4, 800 mm

NGC 457 - Ágoston Zsolt - VCSE
NGC 457 – Ágoston Zsolt – VCSE

A zselickisfaludi VCSE amatőrcsillagászati megfigyelőtábor utolsó éjszakáján (2016. aug. 14.) készített felvétel az NGC 457, illetve Caldwell 13 katalógusszámú Bagoly halmazról. 22x165s light, 10 dark, 20 flat, ISO 800 képből került összeállításra az asztrofotó, ami Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 150/750mm-es Newton távcsővel és átalakított Canon EOS 550D fényképezőgéppel készült.

A kép készítésének megkezdésével meg kellett várnom a holdnyugtát, ezért elég későn tudtam nekiállni, az expók készítésének pedig harmatsapka felrakása ellenére a főtükör lepárásodása vetett véget, utána nem sokkal pedig felkelt a Nap.

E.T. halmaznak is hívják, de Bagoly halmazként ismertebb. A két fényes csillag, mely diffrakciós tüskéket vet, a bagoly szemei. A törzs könnyen kirajzolódik a fényes csillagok alkotta gerinccel. A szárnyak észrevétele már nehezebb, egy kicsit nézegetni kell hozzá a képet. A lábak még kevésbé feltűnőek, ahhoz már egy kis képzelőerő is kell. A köd inkább vizuális, mint fotografikus látványáról kapta nevét.

A feldolgozás Nebulosity, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.