NGC 7380 - Varázsló-köd - Ágoston Zsolt - VCSE
NGC 7380 – Varázsló-köd – Ágoston Zsolt – VCSE

A zselickisfaludi VCSE amatőrcsillagászati megfigyelőtábor második éjszakáján (2016. aug. 7/8.) készítettem felvételt az NGC 7380 katalógusszámú Varázsló-ködről. 35×360 sec objektum (light), 15 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), ISO 800-on felvett képből állt össze a bemutatásra kerülő asztrofotográfia.

A képek Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 150/750 -es Newton tubussal és átalakított Canon EOS 550D fényképezőgéppel készültek.
Nagyon jó nyugodtság, de erős légköri pára volt jellemző a kép készítésének idején, a harmatsapka változó hatékonysággal, de megvédte a tükröket az erős párásodástól, így csaknem a csillagászati szürkület végéig tudtam gyűjteni az expókat. A vezetést ezúttal sikerült elindítanom, és hatperces felvételek túlnyomó többsége használhatónak bizonyult. Sem ilyen hosszú expozíciós időket, sem ilyen időtartamot felölelő expozíciósorozatot nem tudtam eddig elkészíteni egyetlen más objektumról sem, úgyhogy ez a kép számomra “mérföldkő”.

A vöröses hidrogénköd félkör alakban vesz körül egy világosabb, fehéres-kékes színű területet. A vöröses emissziós köd a kép közepe fele a legfényesebb, innen “felfele” gyorsan csökken fényessége, viszont kétoldalt lassabb az átmenet élénkvörösből teljesen feketébe. A hidrogénfelhőt számos nagy kiterjedésű sötétköd tagolja. A vöröses köd egy csuklyás, kámzsát viselő alakot formáz, innen származik elnevezése is. Csúcsos csuklyája a kép jobb oldalán halványan kivehető, mellkasa előtt helyezkedik el az említett világosabb terület.

1787-ben fedezte fel Caroline Herchel, testvére, William Hershel katalogizálta aztán ezt a Cepheus csillagképben található ködösséget, melynek anyagából jelenleg egy nyílthalmaz alakul ki. Az így kialakuló csillagok “szele” néhány millió éven belül szétoszlatja a ködöt, viszont a nyílthalmaz csillagainak egy része túlélheti a Napot is.

Ajánlani szeretnék néhány objektumot 2016. szeptemberi csillagászati megfigyelésekhez.

A Nap szeptember folyamán 06:20 körül kel, 18:20 és 19:20 között nyugszik, az észlelés ezután – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkületet a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold szeptember 1-én, első negyed 9-én, telihold 16-án, utolsó negyed 23-án lesz. (forrás: http://vcse.hu/holdfazisok-2016-2030/)

A Mars és a Szaturnusz déli irányban nagyon alacsonyan még megfigyelhető napnyugtától, utána magasságuk csökken.

Látványosabb események:

09. 02. 16:09 A Neptunusz oppozícióba kerül a Földdel, és eléri legnagyobb látszó fényességét: 7,8 magnitúdót.

09. 03. 17:51 A holdsarló, Vénusz, Jupiter látványos együttállása a Szűz csillagképben.
09. 15. 22:54 A Hold mögé belép a Lambda Aquarii, kilépés: 23:30.
09. 16. félárnyékos holdfogytakozás, Magyarországról részben megfigyelhető.
09. 17. 02:39 A 43P/Wolf-Harrington-üstökös 39′-cel délnyugatra az M67-től (6,9 magnitúdós nyílthalmaz), a Rák csillagképben.
09. 19. 03:20 A Vesta kisbolygó (8,3 magnitúdó) 39′-cel délre az NGC 2392 planetáris ködtől (8,6 magnitúdó), az Ikrek csillagképben.
09 .21. 21:41 A Holt 17,2′-cel megközelíti az Aldebarant.

09 .26. 02:53 A Hold együttállása az M44 és M67 nyílthalmazokkal.

09 .29. 04:10 A Merkúr legkedvezőbb hajnali láthatósága az évben.

Napnyugtától még egy rövid ideig észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M13, M92, M10, M12, M14).

M13_M92_Finder_Chart
M10_M12_M14_Finder_Chart
Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M57 és M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.
M29_M56_M57_Finder_Chart
NGC7000
M27_M71_Finder_Chart

veilmap
M29_M56_M57_Finder_Chart



Számos nyári mély-ég objektum figyelhető még meg szeptemberben, de már nagyon alacsonyan és csak rövid ideig (pl. M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, M16 Sas-köd, a Nyilas csillagkép gömbhalmazai, pl. M22 gömbhalmaz)

M8_M20_M21_M22_M28_M54_M69_M70_Finder_Chart
M4_M19_M62_M80_Finder_Chart


Este tíz-tizenegy óra körül
körül alacsony szögben megfigyelhető a Cepheus csillagképen az Elefántormány-köd (IC1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, Szív-köd és Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint az NGC 457 Bagoly-halmaz, M103, NGC 654, NGC 663 nyílthalmazok.


Éjfél körül már megfigyelhetőek az M74 és M77 galaxisok is.


Hajnalban már feltűnik a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is.

A linkeken a további keresőtérképek elérhetők.

proxima-centauri-bA Nature friss számában jelent meg, hogy egy nemzetközi kutatócsoport radiális sebességgörbe-méréseket végrehajtva bolygót talált a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül. A Proxima legközelebbit jelent, a Centauri pedig arra utal, hogy a Kentaur csillagképben található az objektum.
A Proxima Centauri halvány, kb. 11 mg-s vörös törpecsillag, a Nap fényerejének 0,15%-ával pislákol csak, sugara a Napénak 14%-a, felületi hőmérséklete pedig 3050 K körüli.

The relative sizes of a number of objects, including the three (known) members of Alpha Centauri triple system and some other stars for which the angular sizes have also been measured with the Very Large Telescope Interferometer (VLTI) at the ESO Paranal Observatory. The Sun and planet Jupiter are also shown for comparison.

Forgásideje 83 nap. A mellékelt ábrán látható körök a mért radiálissebességértékeknek felelnek meg a talált bolygó 11,2 napos periódusidejének megfelelőlen fázisban felrajzolva,

prox_cen_rv
a függőleges vonalak pedig a hibák. A pontok szórása és hibája nagyobb a mért amplitúdónál, de ismert technika, hogy ilyen nagy zaj esetében sok-sok mérést kell gyűjteni, és azok átlaga jól kiadja az eredményt. A szerzők szerint valószínűtlen, hogy a mért jelet a csillag foltossága okozná – a vörös törpék többnyire gazdagok csillagfoltokban, és utánozhatják egy bolygó radiális sebességgörbéjét, de csak a csillag forgásidejének vagy annak felének, harmadänak stb. megfelelő periódusnál. A mért jel nem tűnik ilyennek, hanem valódi bolygójelnek. Az azonban biztos, hogy az ilyen jeleket még sokáig szokták analizálni, megvitatni szakmai körökben…
A mért radiális sebességgörbe megfelel egy olyan bolygóénak, ami legalább 0,05 csillagászati egységre (a Nap-Föld távolság 5%-ára, a Nap-Merkúr távolság kb. nyolcadára) kering a vörös törpecsillagtól, és amelynek minimális tömege 1,3 földtömeg (maximális tömege elméletben bármennyi lehet, erre nem ad ez a mérés korlátot), keringésideje 11,2 nap. Mivel nem fedési exobolygó, pontos tömege és sugara ismeretlen.
proxima-centauri-planet-compared-to-sun
A vörös törpecsillagok Napnál jóval kisebb mérete és felületi hőmérséklete miatt a csillaghoz közelebb húzódik a felszíni folyékony víz zóna (“lakható zóna”), vagyis, ha a bolygón van víz, légköre és egyéb tulajdonságai megfelelőek, akkor elméletben lehetne rajta víz. Ez külön érdekessé teszi ezt a közeli bolygót, de hangsúlyozni kell: a nagyon izgalmas és érdekes felfedezés csak megnyitja a bolygó vizsgálatának útját, de nagyon keveset tudunk még róla. A jelen méréstechnika nem is nagyon teszi lehetővé még jó pár évig, hogy jobb, pontosabb, kisebb szórást mutató radiális sebességgörbét kapjunk róla. A jel azonban – a benne lévő zaj ellenére – elég biztos detektálásnak tűnik.
G. Anglada-Escudé et al., Nature Letter 536, 437, 2016