A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap decemberben  07:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal). Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 18-án, első negyed december 26-án, telihold december 3-án, utolsó negyed december 10-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Mars és a  Jupiter napkeltekor keleti irányban alacsonyan már megfigyelhető, az Uránusz és a Neptunusz sötétedéstől észlelhető.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KözEI – 1 óra):

12.03. 15:47 A 2017-es év legnagyobb (látszó átmérőjű) teleholdja.
12.08. 21:25 A Hold mögé belép a Regulus, kilépés: 22:02.
12.14. 05:48 Mars, Jupiter, Spica és a holdsarló együttállása a Szűz és a Mérleg csillagképekben (Virgo és Libra).
12.13-14.  Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=120).
12.16. 04:33 A 24P/Schaumasse üstökös 26′-cel keletebbre az NGC 5334 galaxistól a Szűz csillagképben (Virgo).
12.21. Téli napforduló, az év legrövidebb nappala, az év leghosszabb éjszakájának kezdete.
12.22. 14:00 Az Ursidák meteorraj maximuma (ZHR=15).
12.31. 01:33 A Hold mögé belép az Aldebaran, kilépés: 02:12.

December során – akár már napnyugtától – a Zsiráf csillagképben (Camelopardalis) megfigyelhető lesz a C/2017 O1 (ASASSN1) üstökös. Jelenlegi fényessége 9 magnitúdó, a hónap során lassan veszít fényességéből.

Sötétedéstől kezdve rövid ideig még megfigyelhető az M 57 és az M 27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.






Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképen az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.


 

A Kassziopeja csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M 103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M 74 és M 77 galaxisok is. Ezek relatíve közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.



19:00-tól látható a Fiastyúk, az M 36, M 37, M 38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.


21:00-tól megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mély-ég objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M 42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

Éjfél körül már láthatók a Hajófara és Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M 46, M 47, M 48 és az M 50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.




Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2017-et és Stellariumot használtam, december 16-i dátummal.