2017. augusztus 7/8-án este egy részleges holdfogyatkozás következik be. A fogyatkozás Európából, Afrikából, Ázsiából és Ausztráliából látható – Ésak-Amerikából nem, Dél-Amerikából csak Brazília keleti partvidékéről, és onnét is rosszul.

Zalaegerszegről nézve a Hold 7-én este 20:06-kor kel (nyári időszámítás szerint), 01:18 órakor delel és 8-án 05:12 órakor nyugszik le. A kelés azimutja onnét nézve 112° északról kelet felé mérve, vagyis a kelés enyhén délkelet-keleten lesz.

A félárnyékos fogyatkozás 17:50 NYISZ (nyári időszámítás) kezdődik, ekkor a Hold nálunk még a horizont alatt van. A részleges fogyatkozás 19:23 NYISZ-kor indul, vagyis a 20:06-os keléskor már egy fogyatkozásban lévő telehold kel fel: egyik oldalán be lesz harapva! Hálás téma ez asztrotájképkészítőknek, valamint izgalmas vizuális látvány szabad szemmel vagy bármilyen távcsővel.

A fogyatkozás legnagyobb fázisa 20:20:28 óra:perc:másodperc NYISZ-kor lesz, vagyis 14 perccel a Zalaegerszegről történt holdkelte után. Az ország keleti részében akár fél órával is hamarább kel fel a Hold, ott a maximális fázis is nagyobb horizont feletti magasságnál lesz. Bármely magyar területről is nézzük a jelenséget, érdemes olyan helyről megnézni a holdfogyatkozást, ahonnét nagyon jó a kilátás délkelet-keletre, mert minden nagyon közel zajlik most a horizonthoz.

A részleges fogyatkozás 21:18 NYISZ-kor ér véget, ekkor lép ki az árnyékból a Hold. A félárnyékot 22:51-kor hagyja el, de a félárnyékos fogyatkozás szabad szemmel gyakorlatilag észrevehetetlen.

A mostani részleges fogyatkozás elég pici lesz, nagysága mindössze 0,25. Ez azt jelenti, hogy a Föld teljes árnyéka csak a Hold átmérőjének 25%-áig takarja ki a Holdat.

Az alábbi, a NASA Lunar Eclipse oldaláról származó információk minden lényeges adatot megadnak (az ottani adatok nem NYISZ-ben, hanem UT = NYISZ-2 órában vagy TD időskálán vannak). A nagy piros kör a Föld teljes árnyéka, aki abban van, a Holdról nézve teljes napfogyatkozást lát. A szürke gyűrű körötte a Föld félárnyéka, aki ott áll a Holdon, részleges napfogyatkozást lát: vagyis kap napfényt, az a holdrész visszaver valamennyi napfényt, de nem a teljes napkorong világítja meg. Az U1 és U4 fázisok a teljes árnyákba történő belépéstó, illetve kilépést, a P1 és P4 a a félárnyékba történő be- és kilépést jelentik (U: umbra, P: penumbra). Az alábbi kép kattintásra megnő.

Ez a részleges holdfogyatkozás a Bak csillagképben történik.

VCSE -- A 2017. aug. 7-i esti részleges holdfogyatkozás főbb adatai a NASA Lunar Eclipse oldaláról
VCSE — A 2017. aug. 7-i esti részleges holdfogyatkozás főbb adatai a NASA Lunar Eclipse oldaláról

Holdfogyatkozásról írtuk korábban: http://vcse.hu/page/2/?s=holdfogyatkoz%C3%A1s&submit

2017. július 29/30-áján már a VEGA ’17 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor +1. napját ünnepelhettük.

Nem minden tábor után van plussz egyedik nap, de a múltban sokszor, ha nagyon jól éreztük magunkat és derült következett, akkor Zalaegerszegen vagy környékén, a táborból vala hazacipekedés után szoktunk még egy búcsútávcsövezést vagy meteorészlelést rendezni. Az utóbbi években ilyen nem volt, de idén felújult a hagyomány.

VCSE -- A VCSE 457/1900-as Dobsonja. -- Ágoston Zsolt felvétele.
VCSE — A VCSE 457/1900-as Dobsonja. — Ágoston Zsolt felvétele.
VCSE -- A VCSE 457/1900-as Dobsonja a sötétedő egervári ég alatt -- Ágoston Zsolt felvétele
VCSE — A VCSE 457/1900-as Dobsonja a sötétedő egervári ég alatt — Ágoston Zsolt felvétele
VCSE -- Jandó Attila észleli az M51-et az egervári, Hold és közvilágítás okozta fényszennyezésből -- Ágoston Zsolt felvétele
VCSE — Jandó Attila észleli az M51-et az egervári, Hold és közvilágítás okozta fényszennyezésből — Ágoston Zsolt felvétele
VCSE --
VCSE — “Inkább oda, az M13-ra állj át a műszerrel, ott kevesebb a felhő!” Jandó Attila használja a “Dobi”-t. — Ágoston Zsolt felvétele.

Alig hoztuk el Ispánkról a “Dobi”-t, újabb feladatot kapott Egerváron. Ezen a szombat estén újra összeszereltük Danival (Jandó Dániel), mert vártuk a derült estét a napos délutánt követően. Meg is érkezett hamarosan Csizmadia Szilárd, Zelkó Zoltán, Csizmadia Ákos és Ágoston Zsolt, valamint két régi barátom. Ahogy Dani ígérte  facebookon közzétett meghívóban, volt zsíros kenyér, rozéfröccs, paprika, hagyma, paradicsom, na és a főszereplő: a 457/1900-as Dobson-távcső, táborban kapott becenevén: a Dobi. Az észlelést a Holddal kezdtük még kék ég alatt, a Jupitert sajnos kitakarták a fák, de a Szaturnusz nagyszerű volt.

A Holdon több krátert, a Szaturnusz körül az egervári fényszennyezett égen 5 holdat azonosítottunk. Majd kis szünet rozéval, közben megérkezett Bánfalvi Péter is. Na meg ha észlelésről van szó, az időjárás se hagyta magát, jöttek a felhők hívatlanul is, mintha ők is csak bele szeretnének nézni a Dobiba. Ennek ellenére sikerült elkapni az M51-et: először nem látszottak a spirálkarok, de később felsejlett, amikor a pára kitisztult, illetve a Hold lejjebb ment. Láttuk a Lyra-gyűrűsködöt (M57), a M13 gömbhalmazt, és az M27-et. Ezeket 28 mm-es és 9 mm-es okulárral is megnéztük (68x-os, illetve 211x-es nagyítást adnak). A planetárisokat még a 9 mm-esbe tekert UHC-val is megvizsgáltuk. Az ISS egyik átvonulását többé-kevésbé sikerült lekövetni Dobival. Ákos javaslatára a Cas-ban lévő M103, NGC 654 és NGC 663-as nyilthalmazokat is meglátogattuk a műszerrel. Sajnos a felhőkkel sokat küzdöttünk, így a Stephans-ötös nem látszott a távcsőben. Majd hajnali kettő felé Neptunusz-vadászatra indultunk. Ennek a felhők tettek keresztbe, mire sikerült azonosítani a környező csillagokat, a felhők nyertek. Így is egy jó +1 napi estét zártunk a kenyér és a bor elfogyott, jól éreztük magunkat. Legközelebb is várlak benneteket ha a Hold és a felhők engedik. “Felhőtlen szórakozást kívánok”!

A cikkhez mellékelt felvételeket Ágoston Zsolt készítette.

Sokan lefényképezték, és a HUBEC, valamint a HUSOR2 meteorészlelő kamerák videón is rögzítették a 2017. július 29-én 23:35:25 UT világidőkor feltűnt többször villanó, fényes tűzgömböt. Jónás Károly (HUSOR2) és Perkó Zsolt (HUBEC) észlelők osztották meg velünk a Soroksáron, illetve Becsehelyen elhelyezett videokamerák képeit. Az alábbiakban a HUBEC összegképét és ugyanazon kamera által készített videóját mutatjuk be a jelenségről:

A HUBEC videometeoros kamera felvétele a jelenségről. Nagyon jól megfigyelhető, hogy a tűzgömb többször is felfényesedett (villant). Ezt valószínűleg belső szerkezetbeli inhomogenitása okozta.
A HUBEC videometeoros kamera felvétele a jelenségről. Nagyon jól megfigyelhető, hogy a tűzgömb többször is felfényesedett (villant). Ezt valószínűleg belső szerkezetbeli inhomogenitása okozta.

233525

 

Szokás szerint a halvány meteorok statisztikai vizsgálatára kifejlesztett MetRec alulmérte a fényességet, csak -3,7 mg-t adott meg rá. Ennek oka, hogy a metRec csak egy kb. 30×30 pixeles tartományban vizsgálja a fényességet, ha a meteor képe ennél többön terül el, a többletet figyelmen k jvül hagyja. A képekre tekintve ez a tűzgömb lehetett akár -8 mg fényességű is.

A két kamera méréseiből a SimMet programmal az alábbi meteorpályát lehetett kiszámolni a jelenségre:

Feltűnés földfelszín feletti magassága: 94,0  1,8 km

Eltűnés földfelszín feletti magassága: 71,7   0,2 km

Észlelt radiánspont: RA = 339,43°  0,03°, DEC = -14,89  0,05°

Észlelt sebesség: 45,572  0,006 km/s

Heliocentrikus (Naphoz képesti) sebesség: 39,49  0,03 km/s

Pályaelemek:

Fél nagytengely: a = 4,72  0,06 CSE
Inklináció: i = 31,88  0,05°
Excentricitás: e = 0,987  0,001

Felszálló csomó hossza:  306,08816  1,6480171e-006 fok
Napközelség helyzete (perihélium argumentuma):  153,95  0,14°
Napközelpont: q = 0,0575  0,0005 CSE

Megjegyezzük, hogy a pályaelemek hibái egy 3-5-ös faktorral alábecsültek lehetnek, ha csak két kamera adata áll rendelkezésre.

A meteor pályája (folytonos vonallal rajzolt ellipszis) a Naprendszerben, mielőtt a Föld légkörében elégett volna. A számok Csillagászati Egységet (CSE) jelentenek. A szagatott ellipszisek a Föld, a Mars és a Jupiter pályáját szimbolizálják.
A meteor pályája (folytonos vonallal rajzolt ellipszis) a Naprendszerben, mielőtt a Föld légkörében elégett volna. A számok Csillagászati Egységet (CSE) jelentenek. A szaggatott ellipszisek a Föld, a Mars és a Jupiter pályáját szimbolizálják.

Az IAU MDC (International Astronomical Union Meteor Data Center, Nemzetközi Csillagászati Unió Meteor-adatbázis) táblázata több pályameghatározást is közöl a Déli Delta Aquarida meteorrajra (Southern Delta Aquarids, SDA). Számos különböző tanulmányok alapján az MDC a pálya fél nagytengelyére 2,33-3,10 CSE-t, az inklinációra 25-33° -t, az excentricitásra 0,966-0,975-t, a felszálló csomó hosszára 306-312°-t (z MDC-ben idézett, egy régi, 1973-as publikációban szereplő 152°-os adat nyilvánvalóan tipográfiai hiba), a napközelség helyzetére 149-154°-t adnak meg. A napközelség ott 0,06-0,09 CSE között változik. Mivel ezek a raj sok ezer tagjának átlagos pályaelemei, amelytől az egyes rajtagok többé-kevésbbé eltérnek, az észlelt tűzgömb egy SDA meteor volt, mivel a pályaelemek feltűnően jó egyezést mutatnak. A radiáns is egzaktul az SDA meteoroké.

A kialvás olyan nagy magasságban történt, hogy hullás e tűzgömbből nem várható. A tűzgömb  fényessége is éppen csak elérte azt a határt, amiből hullhatna meteorit – amennyiben a kialvás jelentősebben alacsonyabban történt volna.

Érdemes megjegyezni, hogy az SDA meteorok napközelben a Merkúr közepes naptávolságának ötödére-hatodára járnak a Naptül, tehát igen sok hőt kapnak tőle. A hő általában a meteorok széteséséhez is vezethet. Ugyanakkor ilyenkor a Nap fénynyomása is nagyobb,tehát erősebb perturbációt szenvednek el, mint a messzebbre járó meteorok.

Az SDA meteorokat 65 meteor pályáinak hátrametszéséből G. L. Tupman fedezte fel 1870-ben. Maximumuk általában július 29-én van, tehát éppen a maximum éjszakáján tűnt fel ez a szép tűzgömb. 1952-ben Almond fedezte fel a kettős radiánst, azóta beszélünk Északi és Déli Delta Aquaridákról, noha ennek a kettősségnek a létezését Hoffmeister és német észlelők az 1930-as években is gyanították. A raj júl. 12-aug. 23. között akt-v, csúcsban 16 db meteor/óra ZHR-rel; az Északi Delta Aquaridák (NDA) maximuma csak 10 db/óra ZHR-rel következik be augusztus közepén (13/14-én, többnyire egy nappal a Perseidák maximuma után). Az NDA meteorok július 16-szeptember 10-e között aktívak. Az SDA meteorok szülőégitestje az angol nyelvű wikipédia szerint a 96P/Machholz üstökös, de ezt az oda belinkelt hivatkozáson nem lehet látni – honnét veszik tehát ezt az információt? Ennek az üstökösnek a pályája egyébként sem emlékeztet az SDA/NDA komplexumra (pl. az inklinációja 58° ellentétben az SDA-k 30° körüli pályahajlásával), így biztosan nem eza  szülőüstökös. Gery Kronk régebbi listája nem adja meg a szülőégitestet. Egy újabb keletű oldal a 2008 Y12 SOHO-üstököst nevezi meg szülőégitestnek, de biztos, hogy valamelyik napsúroló üstökösből származnak, amely a nap szoros megközelítése során egy, esetleg több keringés során dezintegrálódott.