A következőkben februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap februárban  06:50 (KözEI) körül kel, 17:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold február 15-én, első negyed február 23-án, utolsó negyed február 7-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Mars, a Jupiter és Szaturnusz napkeltekor déli, délkeleti irányban figyelhető meg, az Uránusz sötétedéstől észlelhető.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = KözEI – 1 óra):

feb. 8. 01:20: a Jupiter 4,2°-kal délnyugatra látható a 46,2%-os fázisú Holdtól a Mérleg csillagképben.
feb. 9. 05:27: a Mars 3,6°-kal délre látható a 35,2%-os fázisú Holdtól a Kígyótartó csillagképben.
feb. 11. 05:24: a Szaturnusz 4,5°-kal délkeletre látható a 18,6%-os fázisú Holdtól a Nyilas csillagképben.
feb. 12. 03:02: a Marstól 5,1°-ra az Antarestől.
feb. 16. 16:40: a Vénusz 1,2°-al északra a 0,7%-os fázisú Holdtól a Vízöntő csillagképben.
feb. 22. 02:01: az Europa nevű jupiterhold fogyatkozásának kezdete, 04:19 UT-kor ér véget.
feb. 23. 17:15: a Hold mögé belép az Aldebaran.
feb. 28 05:14: a Callisto 9″-cel a Jupiter déli pólusa mellett halad el.

Február során – akár már napnyugtától – a Bika csillagképben (Taurus) megfigyelhető lesz a C/2016 R2 (PANSTARRS) üstökös.

Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.


 

A Kassziopeja csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és M77 galaxisok is. Ezek relatíve közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.



Napnyugtától látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.


Kora estétől megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

Sötétedéstől már láthatók a Hajófara és Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.



Az Egyszarban az NGC 2264 jelű köd és csillaghalmaz nagyon látványos közepes méretű távcsövektől felfelé.

Este kilenc órától megfigyelhetőek a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Éjszaka tizenegy körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.

Éjszaka tíz-tizenegy körül megfigyelhetőek a Nagy Medve és Vadászebek csillagképekben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106).




Az ajánló összeállításához a Stellariumot használtam, február 15-i dátummal.