VCSE - Az NGC 1398 spirálgalaxis - ESO
VCSE – Az NGC 1398 spirálgalaxis – ESO

Az NGC 1398-at 1868. december 17-én fedezte fel Friedrich August Theodor Winnecke (1835-1897) német csillagász. Winnecke más ismert felfedezései közé tartozik a 7P/Pons-Winnecke üstökös, a Júniusi Bootidák meteorraj szülőégitestje, vagy az optikai párnak tartott Winnecke 4 = M40 kettőscsillag a Göncölszekérben. Kettőscsillag-katalógusa mindössze hét felfedezést számlál. A (207) Hedda kisbolygó Winnecke feleségéről, Hedwig Winneckéről van elnevezve (az aszteroida felfedezője: Johann Palisa (1848-1925) osztrák csillagász).

Az NGC 1398 a Kemence (Fornax) csillagképben látható, deklinációja -26°, így Magyarországról nézve csak 16-17° magasan delel, ezért ezt az egyébként fényes, 9,7 mg-s galaxist nem könnyű megfigyelni – de nem is lehetetlen. Látszó mérete 7×5 ívperc. SB(r)ab galaxisnak osztályozzák, ahol az egyes betűk jelentése a következő:

S: spirális, mert a galaxis spirálalakban csavarodó karjai szépen kivehetők.

B: rudas spirálgalaxis (a bar fordítása rúd lenne, a régebbi magyar szakirodalomban előfordul horgas vagy küllős spirálgalaxis is, de a küllős jelzőt jobb lenne a bicikliküllőkre jobban hasonlító galaxisokra átenni).

(r): a mag körül egy gyengén vagy erősebben kifejlett gyűrű (ang. ring) figyelhető meg. Konkrétan az NGC 1398-ban kettős gyűrűszerkezet figyelhető meg.

ab: a spirálkarok nem túlságosan kinyíltak, hanem külső részük szinte kör, félkör alakban hajlik.

Az NGC 1398 tőlünk mintegy 65 millió fényévre található, 135 ezer fényév átmérőjű, kissé nagyobb méretű a Tejútrendszernél. Csillagainak számát 100 milliárdra becsülik.

Izolált galaxis, azaz nincs hozzá közel hozzá hasonlóan fényes, nagy galaxis és nem is alkot ilyennel csoportot vagy párt. (Ettől még pici, törpegalaxis méretű vagy irreguláris kísérőgalaxisa lehet neki!)

Az NGC 1398 közepén egy kb. 10 millió naptömegű fekete lyuk található. Rádiótávcsövekkel részletesen vizsgálták a benne lévő hidrogéngáz eloszlását.

A fenti kép erről a szépen látszó galaxisról az Európai Déli Obszervatóriumban (European Southern Observatory, ESO) készült a 8 méteres Very Large Telescope egyik egységére szerelt FORS2 kamerával, BVR és H-alfa szűrőkkel. Az ábrázolt terület mintegy 7×7 ívperc.

A képet feltétlenül érdemes kinagyítani, és kalandozni a galaxis nagyobb felhőcsomói, csillagcsoportjai, spirálkarjai között.

Kedves Barátaink!

A VCSE 2018. évi nyári tábora plakátjának elkészítéséhez kérnénk ismét a segítségeteket: egyesületi tagtárs által készített asztrofotót vagy asztrofotókat szeretnénk rátenni. Arra szeretnénk kérni Titeket, hogy 2018. február 23-ig legyetek szívesek felajánlani saját asztrofotóitokból, asztrotájképeitekből a tábori plakátra!

Feltételek:

1./ Csak olyan egyesületi tagok képeit használjuk fel, akik a kép(ek) benyújtása idejéig tagdíjukat rendezték.

2./ Fejenként legfeljebb három asztrofotóval lehet segíteni. Többen együtt is benyújthatnak egy fotót, mint közös alkotást: ebben az esetben a közös alkotást a benyújtók mindegyikénél egy-egy darab benyújtott képnek kell venni. A benyújtott asztrofotónak saját alkotásnak kell lennie, de bármelyik megelőző évben készülhetett; felbontása minimum 1024×768 képpont legyen, de törekedni kell a minél nagyobb felbontásban történő benyújtásra. Csak standard képfeldolgozáson átesett fotó nyújtható be, montázs, mesterséges beavatkozáson átesett stb., ún. „fake” asztrofotó nem. (Az elnökség fenntartja a jogot ennek értelmezésére vita esetén.)

3./ Kizárólag e-mailben, a szokásos képformátumok egyikében, 2018. február 23-ig kell benyújtani a képeket a vcse@vcse.hu e-mail címre; a határidő után beérkezett képek csak akkor vehetők figyelembe, ha a határidőig benyújtott anyagok között az elnökség egyetlen megfelelőt sem talált.

4./ A képek felajánlói vállalják, hogy a képüket a VCSE a tábori plakátokon, a tábor propagandájában, hirdetéseiben, honlapján és facebook-oldalán stb. ingyenesen, térítésmentesen, szabadon felhasználhatja (a kép készítője nevének feltüntetésével egyidejűleg).

A plakátot idén Oláh Patrícia és Balogh Gabriella készíti (rotációs elv alapján mindig más kap lehetőséget).

VCSE - Távcsőerdő a 2017. évi VCSE-táborban Ispánkon - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Távcsőerdő a 2017. évi VCSE-táborban Ispánkon – Ágoston Zsolt felvétele
VCSE - Észlelrét felhőátvonulások közti éggel (Ispánk, 2017) - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Észlelrét felhőátvonulások közti éggel (Ispánk, 2017) – Ágoston Zsolt felvétele

A 2017. évi táborban készült képekből egy válogatás itt tekinthető meg.

[fshow photosetid=72157668582363979]

A képeket Ágoston Zsolt, Balogh László, Csizmadia Szilárd, Fábián Kálmán, Kelemen Tamás, Schmall Rafael és Toldi Emese készítették.

2017. július 22-29. között tartotta a Vega Csillagászati Egyesület (az MCSE Zalaegerszegi Csoportja, a TIT Öveges József Egyesület, és az Albireo Amatőrcsillagász Klub társszervezésével) 27. nyári táborát. Erre a táborra 1992 óta minden évben, megszakítás nélkül sor kerül – 1994-ben két tábort is tartottunk. A táborok időről-időre változó helyszínen kerülnek megtartásra, amit a többség jónak tart; a táborok többnyire Zala megyében vannak, de alkalmanként volt már Vasban (ezt megelőzően már kétszer is), Somogyban. Táborunk elnevezése a legutóbbi évben VEGA ’17 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor volt. A 2017-es táborra Ispánkon, Vas megyében, az Őrségben került sor, rendkívül szép, jó észlelőrétű, nagyon sötét helyen. Kizárólag a derült ég hiányzott…

A táborban az elejétől a végéig, vagy csak 1-2 napig részt vett amatőr- és hivatásos csillagászok listája:

Albert Krisztián, Ágoston Zsolt, Balogh Boglárka, Balogh Gabriella, Balogh László, Balogh Lilla, Borsos Gréta, Császár Kornél, Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Csizmadia Tamás, Czukor Csongor, Deme Lívia, Düh Gergő, Eperjesi Dávid, Fábián Kálmán, Francsics László, Gueth Krisztián, Hartung Júlia, Horváth Adrienn, Horváth Dárius, Horváth Márton, Jandó Attila, Jandó Dániel, Kelemen Tamás, Koncz Bendegúz, Kuczmogh Katalin, László Márton, László Tímea, Mikics Alexandra, Mikics Eszter, Mikics Károly, Mikics Károlyné, Mészáros Csilla, Mizser Attila, Néber Tímea, Obál Bence, Obál Zoltán, Oláh Patrícia, Ódor Zsófia,  Román Dávid, Schmall Rafael, Szarka Bence, Szántay Zsófia, Szente Hajnalka, Szűcs Mátyás, Toldi Emese, Tóth Bence, Tóth Mónika, Varga György, Vámosi Flórián, Zelkó Zoltán; látogatóként: Paragi Zsolt.

Összesen 52 fő vett részt végig vagy csak rövidebb ideig a táborban, ez elmarad a 2016-ban regisztrált 57 főtől. (2016-ban többen vettek részt elejétől a végéig, 2017-ben pedig többen jöttek csak pár napra.)


A fenti videón Ágoston Zsolt táborban készült animációja látható.

Az Őrség az ország egyik legsötétebb egű helye. Kár, hogy az Őrségben csak kis területre terjed ki a kékes és zöldes terület a fényszennyezés-térképen, a Balatontól délre sokkal nagyobb területen van ugyanilyen helyzet, ami nyilvánvalóan jobb eget jelent. Ezt mutatja be az alábbi fényszennyezést ábrázoló térkép (a melegebb színek felé haladva a fényszennyezés egyre nagyobb, a piros szín jelöli a legnagyobb fényszennyezést):

VCSE - A fényszennyezés mértéke a délnyugati határok mentén - LightPollutionMap
VCSE – A fényszennyezés mértéke a délnyugati határok mentén – LightPollutionMap

Mégis, amikor a tábor alatt az egyik este hirtelen kiderült az ég az esőfelhők elmenetele után, szabad szemmel a zenitben 7,6 mg-s csillagokat még be lehetett azonosítani csillagtérképről! Volt, aki nem ismerte fel a csillagképeket, hiszen legtöbbünk jó, ha 3-4 mg-s égen tanulja meg összekötni őket, itt pedig a rengeteg csillag között könnyen el lehetett veszni. Egyik neves asztrofotós barátunk úgy kiáltott fel: “Namíbiai ég van!”.


Ágoston Zsolt gyönyörű time-lapse-t készített egy másik éjszakán.

Nagy kár, hogy mindezt csak kb. két és fél órán keresztül élvezhettük. Utána ismét reménytelenül beborult.

Az egész táborra rányomta bélyegét az időjárás. Kirándulni is alig lehetett elmenni, mikor egy jobbnak kinéző napon mégis rászántuk magunkat, akkor útközben kapott el az eső. A legközelebbi esőbeálló már Szlovéniában volt, így mintegy 30 méternyit átmentünk Szlovéniába. Az EU egyik előnye, hogy nem kellett útlevél, ami nem is volt a zsebünkben…

Időjárás szempontjából mégsem ez volt a sok-sok év alatt a legrosszabb tábor, 2002-ben Kustánszegen mindössze 2 órát tudtunk észlelni egy hét alatt, az egyik kilencvenes évekbeli kehidakustányi tábort pedig egy nappal meg is rövidítettük, mert akkor egyetlen óra derült sem volt öt nap alatt és a hatodik estére is reménytelenül nézett ki az ég. A 2017-es ispánki táboron azért másfél éjszakányi derült, és 1-2 órás részletekben további nyolc-kilenc órányi derült égbolt adatott. Volt, aki itt tudta befejezni egyik asztrofotóját. Összességében tehát nem maradtunk égbolt-élmények nélkül.

Mindenesetre vagy nagy holdfázis mellett volt csak ég a nyáron, vagy súlyos viharok dúltak. A tábor ideje alatt több városban is súlyos fa- és épületkárok keletkeztek az erős szél miatt, pár nappal a tábor után a közeli Őriszentpétert is letarolta a vihar, minden fa kidőlt. A nyár a viharokról, viharláncokról, kidőlt fákról és letarolt városokról szólt. Szeptembertől kezdve az év végéig nagyon-nagyon keveset lehetett észlelni. Nemcsak Magyarországon, de a távoli Chilében is kifejezetten kevés volt a derült éjszakák száma. Így még örülhetünk, hogy kb. 50 vizuális mély-ég megfigyelés készült és néhány asztrofotó.


Ismét Ágoston Zsolt szép alkotását élvezhetjük a fenti videón.

Pedig a távcsőparkra nem lehetett panasz: a legnagyobb műszer a VCSE 46 cm-es Dobsonja volt, amelyben az M8, M13, M15, M17, M20, M27, M31, M51, M57, a Stephan-kvintett és más objektumok nyűgözték le a résztvevőket. A sok-sok részletet szavakkal szinte vissza sem lehet adni. Igen sok kisebb (9-35 cm-es) más távcső is ott volt, amiket a fenti galériában a képek mutatnak.

A kellemes és gyönyörű táborhelyszínen kisebb medence állt rendelkezésünkre, ami mellett néha előadást is tartottunk; ping-pong asztal, biliárdasztal is volt. Az Arkánum Vendégház jó hely táboroknak. A színes előadások és érdekes történetmesélés mellett jól éreztük magunkat, csak az időjárás borított ki minket. Végül is, még akkor is lehetett vizualizálni és fotózni, amikor az ég alját elborították a távoli villámok…

Érdekes volt a László Timi által szervezett látogatás a helyi kézműves csokoládémesterhez is.

Dr. Paragi Zsolt rádiócsillagász is meglátogatott minket, és érdekes felfedezéseivel tartott jó szóval minket. Élvezetes előadása és személye nagyban emelte táborunk szakmai színvonalát.

De nem lehet minden év ilyen, biztosan jobb időjárás vár ránk legközelebb. A jó hangulatról, Ágoston Zsolt Saturn V-jéről, a többiek távcsövéről meséljenek a mellékelt képek.

Viszontlátásra 2018-ban Zselickisfaludon!

2017. december 9-én, illetve 2017. december 19-én, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Messier 45 (M45) jelölésű, Fiastyúkként is ismert nyílthalmazról, mely talán a leggyakrabban fotózott mélyég-objektum. A felvétel 17x180s + 23x120s + 15x90s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 képből készült. A feldolgozás Nebulosity, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

VCSE - Messier 45 Fiastyúk
VCSE – Messier 45 (Fiastyúk) – Ágoston Zsolt

A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher f/4 kómakorrektorral és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült. A 17 vezetett felvétel Lacerta MGEN autoguider segítségével készült. A Messier 45 katalógusszámú, Fiastyúkként, vagy Plejádokként ismert nyílthalmazról próbáltam az időjárás miatti hosszú kihagyás után asztrofotót készíteni, de számos probléma hátráltatott.

December 9-én a hosszadalmas kihagyás miatt, a kora esti borult időjárást követő derült időszakban elég nehezen ment a mechanika betanítása, végül a keresőtávcső segítségével álltam rá a célobjektumra, jelentős időveszteséggel. Az MGEN talán a hideg miatt nehezen kommunikált a mechanikával: 17 vezetett felvétel után pontosan beállított vezetőcsillagra nem volt hajlandó vezetni, és a kalibrációt sem indította el, szerintem nem tudott kommunikálni az ST4 kábelen keresztül. Néhány 90 másodperces felvételt még tudtam készíteni.

December 19-én sehogy sem tudtam elindítani a vezetést, még felmelegített pót ST4 kábellel sem, így maradtak a vezetetlen 2 perces expozíciók, ezek közül néhányat ki kellett hagynom a feldolgozásból. A nagyobb probléma az este 9 körül előkerülő felhőzet volt, ami miatt abba kellett hagynom a képek készítését. Mivel a tubust el kellett forgatnom a dobozba helyezéshez a két éjszaka között, már nem tudtam ugyanúgy beforgatni a tubusgyűrűben, ezért állnak szét a diffrakciós tüskék. Ráadásul a feldolgozás se ment könnyen, de segítséget kaptam Schmall Rafaeltől is.

A talán legnépszerűbb asztrofotós célpont szabad szemmel is észlelhető a Bika csillagképben, egymáshoz közeli 5-7 csillagból álló csoportosulásként. 10×50-es binokulárral megfigyelve a hét legfényesebb csillagot 20-30 valamivel halványabb csillag veszi körül. (A halmaz összesen több ezer csillagból áll, de ezek legtöbbje nagyon halvány K, M törpecsillag – A szerk.)

Fotografikusan megfigyelve egyből feltűnik a legfényesebb, fiatal csillagok által kibocsátott fényt kékes árnyalatban visszaverő szálas csillagközi porfelhő. A visszavert fény a legfényesebb tagok környékén a legerősebb, a halmaztól kifele ugrásszerűen csökken. A legnagyobb csillagok helyezkednek el belül, szabálytalan alakban veszik őket körbe a közepes méretű tagok, körülöttük a legkisebb csillagok találhatóak. A halmaz elemei méretükkel és fényességükkel különülnek el a háttércsillagoktól.

425 fényévre található a Földtől, sugara 45 fényév, megközelítőleg 1000 tag alkotja. A teljes halmaz 800 naptömegű, számos barna törpe sorolható tagjai közé. A halmaz korát 115 millió évesre becsülik, lassan sodródik az Orion csillagkép irányába. Számítások szerint 250 millió év múlva oszlik fel.

A Béta Pictoris porkorongja infravörös hamisszínes felvételen. A csillagot kitakarták egy koronográffal (a kék maszk mögött van). A kék maszkra rámásolták a Béta Pic és b bolygója képét. A bolygó fél nagytengelye 9 AU, a csillag 1,75 naptömegű és 1,8 napsugarú. Jobbra fenn a szagatott kör a Szaturnusz pályájának méretét jelképezi méretarányosan.
A Béta Pictoris porkorongja infravörös hamisszínes felvételen. A csillagot kitakarták egy koronográffal (a kék maszk mögött van). A kék maszkra rámásolták a Béta Pic és b bolygója képét. A bolygó fél nagytengelye 9 AU, a csillag 1,75 naptömegű és 1,8 napsugarú. Jobbra fenn a szaggatott kör a Szaturnusz pályájának méretét jelképezi méretarányosan.

A Béta Pictoris egy fényes, 3,9 magnitúdójú, A színképosztályú csillag, ami szabad szemmel is látható a déli féltekéről (tőlünk nem, mert deklinációja -51°).

A Béta Pictoris körül van egy porkorong, amiben legalább egy bolygó már kialakult (fenti kép). A tőlünk 63 fényévre lévő csillag körül lévő bolygót Béta Pic b-nek nevezik, és közvetlenül is lefényképezték, mozgását látták a különböző években készült képeken (2009-ben fedezték fel francia csillagászok Anne-Marie Lagrange vezetésével). Kb. 7 jupitertömegű. Ez az egyetlen bolygó, amelynek forgási periódusát (8,1 óra) ismerjük a színképében lévő vonalak Doppler-kiszélesedéséből.

 

A fenti videón a bolygó megfigyelt mozgása látható, a dátumok az animációról leolvashatók. A jobb láthatóság érdekében a központi csillagot egy koronográffal kitakarták, ezért az nem látszik a fekete maszk mögött.

Lehetséges, hogy a bolygó 18 évente tranzitokat is mutat: ez attól függ, mennyi a pontos inklinációja. Azt tudjuk, hogy nagyon közel van 90 fokhoz, de ha elég közel, akkor nemsokára a bolygó el fog vonulni a Béta Pic előtt és fedést okoz. (Lehet, 1981-ben már megfigyeltek egy fedést, de a régi adatokból elég nehéz kihámozni, tényleg ez a bolygó okozta-e, és valóban fedés volt-e vagy csak mérési zaj.)

Így néz ki a PicSat.
Így néz ki a PicSat.

A soron következő fedés megfigyelésére Franciaország 2018. jan. 12-én egy 5 cm-es távcsővel ellátott, kb. 10x10x30 cm méretű, 3,5 kg tömegű, 5 W teljesítményfelvételű űrtávcsövet indít. Ha a fedés bekövetkezik, akkor nemcsak a pályát ismerjük majd pontosabban, de a bolygó átmérőjét is precízebben meg lehet határozni a fedés mélységéből, és a következő fedés során (vagy akár a mostani során is, ha időben észreveszik, hogy a fedés elkezdődött) a bolygó légkörét is lehet tanulmányozni tranzit spektroszkópiával, amint a csillag fénye a fedéskor átsüt a bolygó légkörén. A projekt és az űrtávcső neve: PicSat. Miért ilyen kicsi a műhold? Mert a fedés előrejelzése csak néhány éve történt meg, és ilyen időskálán elindítani, megtervezni, megépíteni és főleg, ami a legfontosabb: pénzt szerezni egy ilyen projektre csak ez a lehetőség van. Mivel a csillag fényes, kis távcső is elegendő a méréshez, de a nagy fotometriai pontosság érdekében mégis a világűrbe kell menni.

Forrás: Francia Űrügynökség.