Szilveszteri-újévi tűzgömbparádé c. jegyzetünkben említettem egy egy 2017. szentestéjén (2017. dec. 24. 20:16:51 UT-kor) feltűnt tűzgömböt, amit a HUVCSE01 észlelt, de ebből az egy észlelésből pályát számolni nem lehet. Jónás Károly hívta fel figyelmem, hogy a tűzgömböt a HUHOD kamera is észlelte, így a pályaszámítás lehetséges. Igaz Antal, a hódmezővásárhelyi HUHOD kamera tulajdonosa és operátora kérésemre örömmel el is küldte a szükséges adatokat a tűzgömbről, így a pályaszámítás eredményét az alábbiakban ismertetem.

VCSE - A 2017. december 24-i tűzgömb összegképe a zalaegerszegi HUVCSE01 meteorkamerán - Bánfalvi Péter
VCSE – A 2017. december 24-i tűzgömb összegképe a zalaegerszegi HUVCSE01 meteorkamerán – Bánfalvi Péter

Ezen felül Kővágó Gábor is elküldte adatait ugyanerről a tűzgömbről, amelyet a HUMFM kamerával vett fel.

Igaz Antal felvétele a HUHOD elnevezésű, Hódmezővásárhelyen működő kamerájával készült ugyanerről a tűzgömbről.
Igaz Antal felvétele a HUHOD elnevezésű, Hódmezővásárhelyen működő kamerájával készült ugyanerről a tűzgömbről.

 

Kővágó Gábor felvétele a HUMFM kamerával készült Budapestról. Míg a HUHOD és a HUVCSE01 Sirko Molau IMO-nál bevett MetRec szoftverével fut, addig a HUMFM a japánok UFOCapturíével, de aza adatformátum konvertálása nem okozott gondot.
Kővágó Gábor felvétele a HUMFM kamerával készült Budapestről. Míg a HUHOD és a HUVCSE01 Sirko Molau IMO-nál bevett MetRec szoftverével fut, addig a HUMFM a japánok UFOCapture-ével, de az adatformátum konvertálása nem okozott gondot.

A pálya:

A meteor feltűnése 99  9 km magasságban volt egy Ravazd és Táp közötti pont felett, eltűnése pedig a földfelszín felett 81  7 km magasságban történt Nyúl felett. Mindhárom település Győr-Moson-Sopron megyében van, és egymáshoz való közelségük mutatja, hogy a tűzgömb meredeken, a helyi függőlegessel mintegy 12 fokot bezárva jött lefelé.

(A kamerák közötti időpont-eltérésre, amit a nem túl jól járó órák okoznak, az általam használt saját program korrigál.)

Radiánspontja a RA= 79,61  0,02°, DEC = 32,39  0,04° pontban volt, ami a Szekeres (Auriga) csillagképbe esik.

Légkörbeli sebessége 23,4  1,1, Naphoz képesti sebessége 39,7  1,0 km/s volt. Nem lehetett valami nagy test, talán csak deciméter körüli lehetett az átmérője.

Pályaelemei:

a (CSE): 4,52  1,21
i (fok): 5,1  0,3 (7,2)
e = 0,81  0,05
 (fok): 272,27700   1,4802531e-005 (270,0)
 (fok): 247,56  0,09 (257,7)
Napközelpont (q, CSE): 0,71  0,01 (0,668)

Az IAU MDC-ben történt keresés alapján ez egyértelműen egy Decemberi Alfa Aurigida volt (a fenti táblázatban zárójelben ennek a DAR-ral jelölt rajnak a pályaelemeit lehet megtalálni – az excentricitást az IAU MDC nem adja meg erre a rajra, a fél nagytengely pedig a legkevésbé jól meghatározható pályaelem, ezért az azonosításban nem használtuk). Az egyezés a DAR és e meteor pályaelemei között elég jó, a meteorrajok fejlődése (pályaperturbációk, a Nap fénynyomása stb.) szétszórhatják a rajokat annyira, hogy ennyi – vagy ennél jóval több – különbség lehetséges legyen.

A DAR-rajt csak 1994-ben fedezte fel 554 tűzgömb pályáját analizálva Porubcan és Gavajdova. A rajról kifejezetten keveset tudni, mindössze öt (5) rajtag pályája ismert. Egy rendkívül kevéssé ismert, pici meteorrajról van tehát szó, aminek a szülőégitestje sem ismert.

VCSE - A 2017. dec. 24-i tűzgömb pályája. A szagatott vonalak a Föld, Mars és a Jupiter pályáját jelzik. A folytonos vonal a tűzgömb pályáját mutatja a Naprendszerben a becsapódása előtt. A számok a tengelyeken CSE-t jelentenek. - Csizmadia Szilárd rajza.
VCSE – A 2017. dec. 24-i tűzgömb pályája. A szagatott vonalak a Föld, Mars és a Jupiter pályáját jelzik. A folytonos vonal a tűzgömb pályáját mutatja a Naprendszerben a becsapódása előtt. A számok a tengelyeken CSE-t jelentenek. – Csizmadia Szilárd rajza.

Ennek a tűzgömbnek a pályája nagyon messze esett a 2017. december 18-án esett norvégiai tűzgömbétől. Annak radiánspontja, a RA-DEC: 331°+62° pontban volt, ami kizárja az azonos rajtagságot ezzel a szentestei tűzgömbbel. Az évvégi tűzgömbparádé tehát csak véletlen egybeesések sorozata volt.

Izgalmas, ahogy az amatőrcsillagászok szép és pontos mérései hozzájárulnak naprendszerünk apró titkainak felderítéséhez.

Köszönet Jónás Károlynak, Igaz Antalnak, Kőváró Gábornak adataik megosztásáért és észlelőmunkájukért!

Szerző: Csizmadia Szilárd

VCSE - A Helix-köd a 3,6 m-es CFHT-távcsővel - APOD, CFHT
VCSE – A Helix-köd a 3,6 m-es CFHT-távcsővel – APOD, CFHT

A CFHT rövidítés feloldása: Canada-France-Hawaii Telescope, vagyis Kanadai-Francia-Hawaii távcső. Ez egy 3,6 méteres főtükrű optikai-közeli infravörös távcső, amit 4204 méter tengerfelszín feletti magasságban helyeztek el Mauna Keán, a Hawaii államot alkotó szigetcsoport legnagyobb szigetén. A nemzetközi együttműködésben megvalósult műszer 1979 óta szolgálja a csillagászat tudományát, Cassegrain-rendszerben. A távcsővel a kanadai, francia és amerikai csillagászok mellett a finanszírozásba később bekapcsolódó kínai, tajvani, brazil és koreai csillagászok észlelhetnek. Az Európai Unió által anyagilag szponzorált OPTICON program keretében az EU összes tagállamának – így Magyarországnak is – a csillagászai is pályázati úton kaphatnak a műszerre némi távcsőidőt. Az elbírálás alapja a benyújtott pályázat tudományos megalapozottsága. Cserébe az OPTICON kismértékben szponzorálja a műszer fenntartását.

A CFHT-n egy 40 CCD-kamerából álló 378 megapixeles, az égből egy négyzetfokot lefedő, MegaCam nevű képalkotó eszköz; egy négy detektorból álló, 16 megapixeles, közeli infravörösben (JHK fotometriai sávokban)  dolgozó eszköz (WIRCam), egy echelle-spektrográf és egy másik spektrográf dolgozik. Tervezik a SPIROU nevű infravörös színképelemző készülék felszerelését is, amivel lakható exobolygókat és légkörüket kutatnák majd a jövőben.

A fenti kép a CFHT-val készült az NGC 7293-ról. Ez a Vízöntő csillagképben fekvő planetáris köd a Helix-köd, magyarosabb átírásban a Hélix-köd nevet kapta. Magyarul gyakran nevezik Csiga-ködnek, holott a “helix” szót magyarra csavarvonalnak vagy spirálvonalnak kellene fordítani. Kétségtelen, a csigaház is spirálvonal alakot követ és a Csiga-köd irodalmibb, mint a Csavarvonal-köd… Így az elnevezés fenntartható.

Érdekes, hogy a 700 fényévre fekvő és 7,6 mg-s planetáris ködöt sem Messier, sem Herschel nem fedezte fel. Csak K. L. Harding találta meg 1824 körül. Megtalálását alacsony felületi fényessége nehezíthette, fénye ugyanis nagy területre (25 ívpercre, majdnem a telehold látszó méretére) oszlik el, így integrált összfényessége ellenére nehéz objektum.

Az NGC 7293 asztrofizikájáról részletesebben itt írtunk korábban.

A planetáris ködök a közepes tömegű (0,5-6…8 naptömegű) csillagok fejlődésének egyik fázisa. E csillagok a magbeli hidrogénégés lezárulta után – amikor a hidrogén nagyon kiürül a magjukban – vörös óriáscsillaggá válnak, majd e fázis végén elvesztik külső burkukat, magjuk pedig fehér törpévé válik. A leváló burokból alakul ki a planetáris köd, ami kis távcsövekben bolygószerűnek néz ki, ezért kapták nevüket róluk. Nagyobb nagyításokkal azonban feltűnik sokszor gyűrűs szerkezetük. A táguló gyűrű és a szétporló ködanyag mintegy százezer év alatt teljesen eloszlik, elkeveredik a környező csillagközi anyaggal. Ezáltal felismerhetetlen lesz, és eltűnik. A volt csillagra csak a fehér törpe emlékeztet.

A planetáris ködök anyaga főleg hidrogén és hélium, amiből magának az eredeti csillagnak a külső köpenye is állt. Ugyanakkor tartalmaz bőségesen a vörös óriás állapotbeli héliumégésből létrejött oxigént és nitrogént is: e kettő keveréke a közönséges földi levegő.

Más nukleáris folyamatokkal a hélium és az oxigén közötti elemek is létrejönnek, amik az általunk ismert földi élethez a szénnel együtt nélkülözhetetlenek. A planetáris köd anyaga, miután elkeveredett a csillagközi anyaggal, új csillagok és bolygórendszerek születésében játszhat szerepet és azokba beépülhet. Így a mi testünkben lévő víz (H2O), szén, nitrogén stb., jobbára planetáris ködöket is megjárt anyagból származik.

A mi napunk is mintegy 5-6 milliárd év múlva planetáris köddé válik, közepén egy fehér törpével.

A Csiga-köd fenti képe a MegaCam kamerával készült. A képen a vöröses területek az ionizált hidrogén, a zöld a kétszeresen ionizált oxigén vonalait reprezentálják.

 

Talán csak a napfogyatkozások látványosabbak a fényes, villanó tűzgömböknél. Ezek olyan meteorok, amelyek fényessége meghaladja a Vénuszét (vagyis a -4 magnitúdót). Néha csak pár tizedmásodpercig látszódnak, ritkán tart a jelenség 3-5 másodpercnél tovább. Gyakran elég fényesek, hogy árnyékot vessenek éjszaka, bevilágítsák a tájat. Színeik rendkívül változatosak. Évente 2-4 alkalommal előfordul, hogy a tűzgömb fényessége eléri a teleholdét (-12,7 mg), és 1-2 évente történik meg, hogy hangrobbanás kíséretében a Földre is leesik a maradványa, a meteorit (esetleg több apró darabban).

Valamikor február végétől április közepéig az átlagosnál gyakrabban lehet fényes tűzgömböket látni, ősszel, szeptember tájékán pedig sokkal ritkábban.

Az év vége, az új év eleje sem arról híres, hogy az átlagot meghaladóan lehetne sok-sok rendkívüli tűzgömböt látni.

Éppen ezért szokatlan a 2017/2018 fordulóján tapasztalt tűzgömbaktivitás, ami esetleg egy ismeretlen meteorrajnak tulajdonítható.

A tűzgömbok sora egy norvégiai eseménnyel kezdődött 2017. december 18-án. Az aznap 16:37:07 UT-kor feltűnt tűzgömb fényessége bizonyára meghaladta a teleholdét. 69 km magasságban kezdett el izzani a földfelszín felett és kb. 27 km magasságra jött le ferde pályáján, amin 17 km/s sebességgel haladt. (Forrás: https://www.imo.net/ és http://norskmeteornettverk.no/meteor/20171218/163707/.)

A norvégiai esemény fényképe és videója:

VCSE -- A 2017. dec. 18-i norvégiai tűzgömb egyik képkockája a videóról kivágva. -- Tore Myhren (Lillehammer, Norvégia) felvétele.
VCSE – A 2017. dec. 18-i norvégiai tűzgömb egyik képkockája a videóról kivágva. – Tore Myhren (Lillehammer, Norvégia) felvétele.

 

myhren-20171218

VCSE – A 2017. dec. 18-i norvégiai tűzgömb videófelvétele kivágva. – Tore Myhren (Lillehammer, Norvégia) felvétele.

Szenteste a HUVCSE01 jelzésű meteorkamera fogott egy igen érdekes tűzgömböt Zalaegerszegről (Bánfalvi Péter):

 

VCSE - Szentestei tűzgömb a HUVCSE01-gyel, Zalaegerszegről - Bánfalvi Péter
VCSE – Szentestei tűzgömb a HUVCSE01-gyel, Zalaegerszegről – Bánfalvi Péter

Más elérhető felvétel hiányában ennek a tűzgömbnek a pályája még nem ismert.

2017. december 31-én Magyarországról láttak többen vizuálisan 16:24 KöZEI tájban egy tűzgömböt, ami akár -12 mg-s is lehetett. Kereszty Zsolt all-sky kamerája rögzítette a jelenséget (a napnyugta körüli terület felett látszik):

CBO - Kereszty Zsolt győrújbaráti all-sky (teljes-ég) meteorkamerájának felvétele a 2017. dec. 31-i tűzgömbről. Balra lenn a majdnem telehold látszik.
CBO – Kereszty Zsolt győrújbaráti all-sky (teljes-ég) meteorkamerájának felvétele a 2017. dec. 31-i tűzgömbről. Balra lenn a majdnem telehold látszik.

Ugyancsak szilveszter estéjén az Egyesült Királyság felett láttak egy fényes tűzgömböt, amelynek pályaszámítási eredménye nemsokára ismert lesz. Ez a tűzgömb 17:33 UT-kor, vagyis mintegy az előző után két órával tűnt fel (figyeljünk az UT és a KözEI közötti különbségre!):

VCSE - A 2017. dec. 31. 17:33 UT-kor az Egyesület Királyságból megfigyelt fényes tűzgömb képe. - Haylie Campbell képe.
VCSE – A 2017. dec. 31. 17:33 UT-kor az Egyesület Királyságból megfigyelt fényes tűzgömb képe. – Haylie Campbell képe.

Részletek az UK-beli tűzgömbről itt: https://www.imo.net/.  Aki ezt a linket meglátogatja, több videófelvételt is találhat róla.

2018. január 1-én pedig újabb fényes, teleholdnál alig halványabb tűzgömböt láttak Romániából. Erről képek és videók itt találhatók: http://stirileprotv.ro/stiri/actualitate/un-obiect-misterios-luminos-a-fost-reperat-pe-cerul-capitalei-video.html. Szabó M. Gyula kommentárja a romániai hírről: “Én sem tudok románul, de ez a cím mondja, hogy hétfő este tűnt föl a főváros fölött. Nyilván 19:44 [feltehetően romániai idő szerint, ami egy órával több a magyarnál – a szerk.] előtt még. Kiderült még, hogy sokan látták, többen beszámoltak zöld színről. … A “részletek” gomb a Tiangong-1 részleteire mutat, az alatta található hír egy márciusi tűzgömb-észlelés Temesvár fölött, az ottani csillagvizsgáló munkatársainak kommentelésével. Érzésre ez tisztességes forrás.” Várhatóan újabb felvételek is előkerülnek majd erről a tűzgömbről és akkor pályaszámítás is lehetségessé válik.

Amennyiben mindezen tűzgömbök naprendszerbeli pályája ismert lesz, érdemes lesz összehasonlítani őket: vajon különböző eredetűek-e vagy egy szülőégitestből származhatnak, amelynek fiatal meteorárama most érte el a Földet?

Nem hiszem, hogy csak a jó időjárás miatt szaporodtak meg újév környékén a fényes tűzgömbök. Az sem biztos, hogy véget is ért ez az érdekes, szokatlan tűzgömbszezon. Érdemes lenne a meteorészlelőknek – de bárki másnak is – kimenni derült esetén az ég alá, fotózni, lesni, hátha valamilyen új raj aktív most! A múlt években nem volt ilyen tapasztalat, hogy ennyi fényes tűzgömb legyen évfordulókor. A beszámolókat a vcse@vcse.hu email-címre várjuk.

A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

2018. január 31-én lesz egy holdfogyatkozás, ami Magyarországról sajnos nem látható, mert a fogyatkozás 10:51-16:08 UT között zajlik (UT = KöZEI – 1 óra), a Hold pedig magyarországról nézve ekkor nem lesz a látóhatár felett, lévén, hogy csak 15:58 UT-kor kel Zalaegerszegről nézve (az ország keleti részében akár fél órával korábban is), amikor már csak a félárnyékos fogyatkozás teljesen észrevehetetlen és látvány nélküli fázisait nézhetnénk, ha látnénk. (A Hold előtte reggel, 30/31-én meg már 5:15 UT-kor lenyuszik.) A következő látványos, Magyarországról is megfigyelhető holdfogyatkozás 2018. nyarán lesz.

A Nap januárban  07:20 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold január 17-én, első negyed január 24-én, telihold január 2-án és január 31-én, utolsó negyed január 8-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Mars és a Jupiter napkeltekor déli irányban, a Merkúr és a Szaturnusz a Naphoz közel figyelhető meg, az Uránusz és a Neptunusz sötétedéstől észlelhető.

Január során – akár már napnyugtától – a Bika csillagképben (Taurus) megfigyelhető lesz a C/2016 R2 (Pannstarrs) üstökös.

Olvasd tovább