A 2I/Borisov üstökös volt az egyik első, bizonyítottan a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett objektum. (Más üstökösökről, illetve számos meteoroidról is gyanították, hogy egy másik csillag “vesztette el” őket, pontosabban megszöktek tőlük, és a csillagközi téren át vándorolva jutottak be a Naprendszerbe. Megbízhatóan ezt először azonban az 1I/’Oumuamua kisbolygóról bizonyították be, majd a 2019-ben felfedezett 2I/Borisov üstökösről. )
VCSE – A 2I/Borisov üstökös magjának szétesése. Nézzük meg a hamisszínes felvételen, ahogy a legbelső, sárgásra festett mag megnyúlik a HST képein. – HST, NASA, ESA
Az üstököst még most is nyomon követik nagy földi és űrtávcsövekkel, noha már messze jár és halvány. (Végeredményben el fogja hagyni a Naprendszerünket, miután egyszer megkerülte a Napot.) A Hubble Űrtávcsővel (HST-vel) készült 2020. március 28-i és március 30-i felvételeken látszik, hogy a Borisov-üstökös magja megnyúlt: ilyen nem volt korábban. Az új képeken úgy tűnik, mintha a mag szétesett volna két kisebb darabra. A HST-vel készült március 23-i képeken a mag még egyben lévőnek látszik.
A két darab közelítőleg egyforma fényességűnek látszik ennek az űrtávcsőnek a képein. Az viszont nem világos, hogy egyforma méretűek is – lehet, hogy az egyik fényvisszaverő-képessége (albedó) nagyobb, mint a másiké.
Elképzelhető, hogy a Nap megközelítése során az üstökös egyik oldala nagy mennyiségű hőt kapott, a másik alig valamit, és ez a besugárzás bontotta meg az üstökösmag egységét. De az is lehet, hogy a Nap hője megolvasztott vagy gőzzé alakított valamit az üstökös belsejében, és ez repesztette ketté a magot. (Az üstökösök belsejében rengeteg könnyen szublimálható, felhevíthető vízjég és szárazjég van.) Valószínűtlen, de nem kizárható, hogy távolabb a Naptól a Borisov-üstökös ütközött egy naprendszerbeli kisbolygóval, és az ütközésben tört ketté az üstökösmag.
VCSE – Ez a HST felvétel a Borisov-üstökösről még 2019. október 2-án készült – HST, NASA, ESA
A Nap áprilisban 06:00 (NYISZ) körül kel, 19:40 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed április 1-én, telihold április 8-án, utolsó negyed április 15-én, újhold április 23-án lesz. Érdekesség, hogy a hónap utolsó napján, április 30-án ismét első negyed lesz, csakúgy, mint a hónap első napján.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. április 21-én este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):
04.01: Mars-Szaturnusz együttállás, 1 fokon belülre kerülnek a Bak csillagképben. A következő napokban is szépen látszanak egymás mellett.
04.03. A Vénusz és az Éta Tauri szoros (19 ívperces) együttállása. Az Éta Tauri az Alcyone-val, a Fiastyúk (M45, Pleiades) legfényesebb csillaga. Igazán kellemes látvány szabad szemmel, távcsővel és fotografikusan is a Fiastyúknál lévő Vénusz.
04.09. 01:28 A Hold mögül kilép a 95 Virginis (5,5 magnitúdó, 99%-os fázis).
04.15. 01:41 A Jupiter 3°-ra, a Szaturnusz 5°-ra a 49%-os fázisú Holdtól a Nyilas csillagképben.
04.20. 19:13 A Hold földtávolban.
04.26. 09:01 Az Uránusz együttállásban a Nappal.
04.26. 18:25 A Vénusz 6°-ra a 12%-os fázisú Holdtól.
04.30. 01:49 A Vénusz eléri a legnagyobb fényességét, -4,7 magnitúdót.
A C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös április-május során megfigyelhető akár kisebb távcsövekkel vagy binokulárokkal is, május első felében szabadszemes láthatóság sem kizárt. Április során a Zsiráf csillagképen halad át.
A Merkúr láthatósága kedvezőtlen a hónap során.
A Vénusz napnyugta utáni megfigyelhetősége kiváló, egyre később nyugszik a Nap után (nyugati irányban). Fényessége -4,7 magnitúdó, fázisa 47%-ról 26%-ra csökken.
A Mars kora hajnalban kel, délkeleten kereshető napkelte előtt, gyorsan fényesedik, átmérője 7,6″-re nő.
A Jupiter éjfél után kel, napkelte előtt kereshető a délkeleti ég alján.
A Szaturnusz éjfél után kel, napkelte előtt kereshető a délkeleti ég alján.
Az Uránusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.
A Neptunusz a Nap közelsége miatt csak a hónap utolsó napjaiban figyelhető meg.
A Merkúr közeli vizsgálatára indított BepiColombo űrszonda 2020. április 10-én a hajnali órákban egy parittyamanővert végez a Föld közelében, mely során a Föld gravitációját kihasználva csökkenti sebességét, és Naphoz viszonyított pályamagasságát (hasonlóan a Naprendszer külső bolygóihoz küldött űrszondákhoz, melyek a sebességüket növelve emelik a pályamagasságukat). Magyarországról 05:50 – 06:10 között lesz látható a Nyilas csillagképben 12° magasságban, 9 magnitúdó körüli fényességgel, így távcsővel vagy binokulárral észlelhető. A Heavens-Above honlapon bővebb információk állnak rendelkezésre.
