A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

2021. december elejének nagy látványossága a C/2021 A1 (Leonard) üstökös lesz, ami jó égen szabad szemmel is látható lesz valószínűleg a hajnali égbolton, bár nem a legkönnyebb szabadszemes objektum lesz. Binokulárokkal, kis és nagy távcsövekkel egyaránt érdekes és nagyszerű látványnak lehetünk majd tanúi! Az üstökösről és megfigyelhetőségéről itt és itt írtunk bővebben. Ugyanott keresőtérképek és üstököskoordináták is találhatók.

A Nap decemberben 7:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 4-én, első negyed december 11-én, telehold december 19-én, utolsó negyed 27-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

12.03. 03:00 A 4-5 magnitúdós C/2021 A1 (Leonard) üstökös megközelíti az M3 gömbhalmazt
12.03. 05:34 26 órás holdsarló 5° magasan
12.03-05. A VCSE téli észlelőhétvégéje Dobronhegy-Balázsfán
12.14. 07:00 A Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=150)
12.20. 18:08 A (270) Anahita kisbolygó (11 magnitúdó) 27′-el északra az M1 szupernóva-maradványtól a Bika csillagképben
12.21. 15:59 Téli napforduló
12.29. 15:41 A Merkúr és a Vénusz 4°-os közelsége a Nyilas csillagképben

---

A Merkúr láthatósága a hónap elején kedvezőtlen, de 20-ától gyorsan javul. 31-én már egy órával napkelte előtt megfigyelhető a délnyugati ég alján.

A Vénusz koraeste még megfigyelhető, láthatósága gyorsan romlik a hónap vége felé. -4,3 magnitúdós, 30%-ról 3%-ra esik a fázisa, átmérője 60″-re nő.

A Mars hajnalban figyelhető meg. Fényessége 1,5 magnitúdó, látszó átmérője 4″.

A Jupiter megfigyelhető a Bak, majd a Vízöntő csillagképben, egészen a késő esti órákig. -2,2 magnitúdós, átmérője 37″.

A Szaturnusz késő estig megfigyelhető a délnyugati égen, a Bak csillagképben. Fényessége 0,6 magnitúdó, átmérője 16″.

Az Uránusz az éjszaka nagy részében megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található.

A Neptunusz koraeste figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

Hó nap		JD (0h UT)	LST (Zeg)		Nap			Hold		Hold fázisa
				Kel	Delel	Nyugszik	Kel	Delel	Nyugszik
December
12. 01.	Sze	2459549.5	4:40:18	07:17	11:42	16:06	03:14	08:58	14:27	16%
12. 02.	Cs	2459550.5	4:44:15	07:18	11:42	16:06	04:36	09:51	14:52	8%
12. 03.	P	2459551.5	4:48:11	07:19	11:42	16:04	06:02	10:48	15:24	3%
12. 04.	Szo	2459552.5	4:52: 8	07:21	11:43	16:04	07:28	11:50	16:04	0%
12. 05.	V	2459553.5	4:56: 4	07:22	11:43	16:04	08:50	12:56	16:57	1%
12. 06.	H	2459554.5	5: 0: 1	07:23	11:44	16:04	10:00	14:02	18:05	4%
12. 07.	K	2459555.5	5: 3:57	07:24	11:44	16:04	10:54	15:05	19:21	11%
12. 08.	Sze	2459556.5	5: 7:54	07:25	11:44	16:04	11:34	16:04	20:40	19%
12. 09.	Cs	2459557.5	5:11:50	07:26	11:45	16:04	12:04	16:57	21:58	29%
12. 10.	P	2459558.5	5:15:47	07:27	11:45	16:04	12:28	17:45	23:11	39%
12. 11.	Szo	2459559.5	5:19:44	07:28	11:46	16:04	12:48	18:29	-	49%
12. 12.	V	2459560.5	5:23:40	07:29	11:46	16:04	13:06	19:12	00:21	60%
12. 13.	H	2459561.5	5:27:37	07:29	11:47	16:04	13:23	19:53	01:29	69%
12. 14.	K	2459562.5	5:31:33	07:30	11:47	16:04	13:41	20:35	02:35	78%
12. 15.	Sze	2459563.5	5:35:30	07:31	11:48	16:04	14:00	21:17	03:41	85%
12. 16.	Cs	2459564.5	5:39:26	07:32	11:48	16:04	14:23	22:02	04:47	91%
12. 17.	P	2459565.5	5:43:23	07:32	11:49	16:04	14:50	22:49	05:52	96%
12. 18.	Szo	2459566.5	5:47:19	07:33	11:49	16:04	15:24	23:37	06:56	99%
12. 19.	V	2459567.5	5:51:16	07:34	11:50	16:06	16:04	-	07:57	100%
12. 20.	H	2459568.5	5:55:13	07:34	11:50	16:06	16:56	00:27	08:51	99%
12. 21.	K	2459569.5	5:59: 9	07:35	11:51	16:07	17:55	01:19	09:36	97%
12. 22.	Sze	2459570.5	6: 3: 6	07:35	11:51	16:07	18:59	02:09	10:14	93%
12. 23.	Cs	2459571.5	6: 7: 2	07:36	11:52	16:08	20:07	02:58	10:44	87%
12. 24.	P	2459572.5	6:10:59	07:36	11:52	16:08	21:17	03:46	11:09	80%
12. 25.	Szo	2459573.5	6:14:55	07:37	11:53	16:08	22:28	04:31	11:31	71%
12. 26.	V	2459574.5	6:18:52	07:37	11:53	16:10	23:39	05:16	11:50	62%
12. 27.	H	2459575.5	6:22:48	07:37	11:54	16:10	-	06:01	12:09	51%
12. 28.	K	2459576.5	6:26:45	07:37	11:54	16:11	00:52	06:48	12:29	40%
12. 29.	Sze	2459577.5	6:30:42	07:38	11:55	16:12	02:09	07:37	12:51	30%
12. 30.	Cs	2459578.5	6:34:38	07:38	11:55	16:12	03:30	08:30	13:18	20%
12. 31.	P	2459579.5	6:38:35	07:38	11:56	16:14	04:54	09:28	13:52	11%

NGC 281 és IC 1590 a Cassiopeia csillagképben

Az Éta Cassiopeiae (η) egy kettőscsillag a Cassiopeia csillagképben. Kettősségét William Herschel fedezte fel 1779 augusztusában. A rendszer távolsága a Naptól 19,42 fényév. A két komponenst Éta Cassiopeiae A és B jelöléssel látják el. A fényesebb komponens az A, a halványabb a B.

Az Éta Cassiopeiae-től mindössze 1,3°-ra DK-re találjuk az NGC 281-t, ahol egy sötét ködöt egy emissziós köd vesz körül, és a hozzá tartozó csillaghalmazt, az IC 1590-et. A köd szép egyenlő szárú háromszöget alkot az Éta és Alfa Cassiopeiae-vel. Halvány fénye és szabálytalan alakja már könnyen észrevehető 68x-os nagyításnál is egy 10 cm körüli refraktorral. Egy keskeny sávú fényszennyezést kizáró szűrő (UHC) sokat segít a ködösség észlelésében. Az OIII filter tovább javítja az észlelhetőségét. A ködöt 1881. november 16-án fedezte fel Edward Emerson Barnard amerikai csillagász, a nyílthalmazt pedig csak később a francia Guillaume Bigourdan. Az IC 1590-ben egy kettős csillag látszik, a Burnham 1. 10 cm-esben, 87x-es nagyításnál három közeli csillag látszik, mindegyik kékesfehér, 8,6, 8,9 és 9,7 magnitúdósak. Nagyon nyugodt légkör mellett figyeljétek meg a trió legfényesebb tagját, 200-szoros vagy nagyobb nagyítással a 9,3 magnitúdós kísérőjét is megpillanthatjátok K-i irányban alig 1,4”-re, ami komoly próbatétel kis teleszkóppal. Ez a négy csillag egy apró trapézformában látszik, amely mintha a saját miniatűr Orion-ködében helyezkedne el. Nagyobb és híresebb „testvéréhez”, az Orion-köd-beli Trapéziumhoz hasonlóan a Burnham 1 trapéz csillagainak sugárzása készteti fénylésre a szülőködét.

Az NGC 281 lágy fénye emberi szem számára nem érzékelhető igazán színesnek, de fotókon az élénk vörös árnyalata uralja.

Az NGC 281 beceneve: Pacman-köd. Ágoston Zsolt fotója itt (Hubble -palettával) és itt (valódi színes, ami kiemeli vöröses sejlését), Schmall Rafaelé pedig itt érhető el róla, ez utóbbi kilenc éjszakányi megfigyelés eredménye.

Forrás: Sue French: Deep-sky Wonders 277-278.o.

 

---

Sötétedéstől kezdve rövid ideig még megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.

 

A Kassziopeja csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M52, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és M77 galaxisok is. Ezek viszonylag közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.

19:00-tól látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.

21:00-tól megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

Éjfél körül már láthatók a Hajófar és Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.

A Monoceros-ban az NGC 2301 nyílthalmazt is érdemes felkeresni. Már egy 5 cm-es távcsőben is látszik, sőt, binokulárokkal is észrevehető. Nagyobb távcsővel könnyen csillagokra bomlik kisebb nagyításoknál is.

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2021-et és a Stellariumot használtuk a CdC mellett, december 16-i dátummal.