A következőkben májusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap májusban 5:00 (NYISZ) körül kel, 20:15 (NYISZ) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed május 3-án, újhold május 11-én, első negyed május 19-én, telehold május 26-án lesz.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. május 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. május 15-én este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

05.05. 02:37 A Jupiter 5,5°-ra a 37%-os Holdtól
05.06. 02:37 Az Éta Aquaridák meteorraj maximuma (ZHR=50)
05.12. 05:28 A Merkúr dichotómiája
05.13. 18:53 A Merkúr 2,7°-ra a 4%-os Holdtól
05.17. 05:54 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja
05.28. 19:13 A Merkúr és Vénusz 34′-es közelsége a Bika csillagképben


A Merkúr egész hónapban jól látható az esti északnyugati égen. A hónap elején egy órával a Nap után nyugszik, 17-én már két órával. A hónap végén láthatósága gyorsan romlik.

A Vénusz este látható, a hónap során egyre javul a megfigyelhetősége.

A Mars az éjszaka első felében, éjfélig figyelhető meg a nyugati égen. Gyorsan távolodik, fényessége 1,7 magnitúdóra, látszó átmérője 4,2″-re csökken.

A Jupiter megfigyelhető a Vízöntő csillagképben kora hajnalban, a délkeleti látóhatáron.

A Szaturnusz megfigyelhető a Bak csillagképben éjfél után, a délkeleti látóhatáron.

Az Uránusz a hónap végén ismét megfigyelhető a délnyugati ég alján, hajnalban. A Kos csillagképben található.

A Neptunusz a hónap végén a Vízöntő csillagképben már megfigyelhető hajnalban.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

Hó nap JD (0h UT)LST (Zeg) Nap  Hold Hold fázisa 
h:m:sKelDelelNyugszikKelDelelNyugszik
05. 01.Szo2459335.514:36:3505:3712:5020:03-04:4308:4980%
05. 02.V2459336.514:40:3205:3612:5020:0401:3705:4409:5470%
05. 03.H2459337.514:44:2805:3412:5020:0602:2406:4211:0459%
05. 04.K2459338.514:48:2505:3312:5020:0703:0007:3512:1748%
05. 05.Sze2459339.514:52:2105:3112:4920:0803:2808:2413:2838%
05. 06.Cs2459340.514:56:1805:3012:4920:0903:5109:0914:3628%
05. 07.P2459341.515: 0:1405:2812:4920:1104:1109:5215:4220%
05. 08.Szo2459342.515: 4:1105:2712:4920:1204:2910:3316:4713%
05. 09.V2459343.515: 8: 805:2612:4920:1304:4711:1317:517%
05. 10.H2459344.515:12: 405:2412:4920:1505:0511:5418:553%
05. 11.K2459345.515:16: 105:2312:4920:1605:2412:3620:001%
05. 12.Sze2459346.515:19:5705:2212:4920:1705:4713:2021:050%
05. 13.Cs2459347.515:23:5405:2012:4920:1806:1414:0722:091%
05. 14.P2459348.515:27:5005:1912:4920:2006:4714:5523:094%
05. 15.Szo2459349.515:31:4705:1812:4920:2107:2815:46-9%
05. 16.V2459350.515:35:4305:1712:4920:2208:1816:3700:0315%
05. 17.H2459351.515:39:4005:1512:4920:2309:1717:2900:5223%
05. 18.K2459352.515:43:3705:1412:4920:2510:2218:2001:3232%
05. 19.Sze2459353.515:47:3305:1312:4920:2611:3319:1002:0542%
05. 20.Cs2459354.515:51:3005:1212:4920:2712:4619:5902:3252%
05. 21.P2459355.515:55:2605:1112:4920:2814:0120:4802:5663%
05. 22.Szo2459356.515:59:2305:1012:4920:2915:1821:3703:1873%
05. 23.V2459357.516: 3:1905:0912:4920:3016:3822:2803:4083%
05. 24.H2459358.516: 7:1605:0812:5020:3118:0123:2104:0391%
05. 25.K2459359.516:11:1205:0712:5020:3219:26-04:2997%
05. 26.Sze2459360.516:15: 905:0612:5020:3420:5200:1805:00100%
05. 27.Cs2459361.516:19: 605:0612:5020:3522:1301:1905:40100%
05. 28.P2459362.516:23: 205:0512:5020:3623:2202:2406:3196%
05. 29.Szo2459363.516:26:5905:0412:5020:37-03:2807:3491%
05. 30.V2459364.516:30:5505:0312:5020:3800:1704:3008:4683%
05. 31.H2459365.516:34:5205:0312:5020:3800:5905:2710:0074%

A Messier 106 és környezete

A Messier 106 (más néven M106 vagy NGC 4258) egy Seyfert II típusú spirálgalaxis (nagyon aktív galaxismagja van) a Vadászebek (Canes Venatici) csillagképben. Pierre Méchain fedezte fel. Nevével ellentétben Charles Messier sohasem katalogizálta, a katalógushoz Helen Battles Sawyer Hogg adta hozzá 1947-ben.

Ez a galaxis 448 km/s sebességgel távolodik tőlünk. A benne talált két eddigi szupernóva közül az elsőt 1981 augusztusában (SN 1981K), a másodikat (SN 2014bc) 2014-ben találták benne. Mindkettő II-es típusú volt. A legtöbb spirálgalaxisnak két karja van, az M106 viszont négy karral rendelkezik. A két fő karja szokásos módon csillagokból áll, míg a másik két kar gázokból, főleg hidrogénből. A Vadászebek csillagképben két galaxiscsoportot találhatunk: az egyik az M94 és körülötte hét kisebb galaxisból álló csoport; a másik pedig az M106, hat kisebb galaxissal.

Az M106 fél fokra található egy narancssárga csillagtól. Egy kis refraktorral, 87x-es nagyítással is nagynak és gyönyörűnek látszik. Halvány glóriája 10’x32′ kiterjedésű, amelynek É-ÉNY-i végén egy csillag található. Sokkal fényesebb, foltos ovális központi része körülbelül fele ilyen hosszúnak látszik. Magja kicsi, kerek és intenzíven fényes, amely egy 35 millió naptömegű fekete lyukat rejt. Az M106 magja 25 cm-es reflektorral, 118x-os nagyítás mellett kövérnek látszik, enyhe S formával, de pont ez az S görbe árulja el a galaxis spirál jellegét.

Az NGC 4248 kísérőgalaxis halványan látható, mint egy elnyújtott folt az M106-tól NY-ÉNY-ra, és az M106 északi vége felé mutat. Az NGC 4248-at szokatlan hosszúkás mag uralja, és vékony glóriájának nyugati végén halvány csillag fénylik. Az NGC 4232 és az NGC 4231 halvány, egymás mellett elhelyezkedő galaxisok szintén láthatók, az NGC 4248-tól nyugatra-északnyugatra 11′-ra. A nagyítást 170x-esre növelve az NGC 4232 kicsi, É-ÉNY – D-DK irányúnak látszik, fényesebb központi maggal.

Ettől É-ra látható az NGC 4231, mely kicsi és kerek. A galaxisok egy egyenlő szárú háromszöget alkotnak egy NY-ra látható 14 magnitúdós csillaggal. Az NGC 4232 és az NGC 4231 nem tartozik az M106 csoportba, mivel az M106 körülbelül 25 millió fényévnyire van, a páros pedig 14-szer messzebb.

105 mm-es refraktorral és 87x-es nagyítással két további galaxist is megpillanthatunk. Az NGC 4217 halványan látható az M106-tól 34′-re NY-ÉNY-ra, északi oldalán 11,6-os magnitúdójú csillag fénylik. Maga a galaxis nem túl halvány, mégis, megfigyelését nehezíti egy 9 magnitúdós csillag szikrázása közvetlenül az ÉK-i csúcsa felett. Nagy teleszkóppal rendelkezők megfigyelhetik a sötét poros sávot is, amely a galaxis teljes hosszán át látszik és rámutat a 7’-re lévő NGC 4226-ra. Ez a kis ovális galaxis picit fényesebb a központja felé, és K-DK felé dől. Az NGC 4217 körülbelül kétszer olyan messze van, mint az M106, míg az NGC 4226 egy olyan távoli galaxisnak tűnik, amely az NGC 4232-höz és az NGC 4231-hez kapcsolódik.

Forrás: Sue French: Deep-Sky Wonders 115. oldal

Sötétedéstől kezdve megfigyelhetők a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Kora estétől a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében:


(A Szűz csillagkép felett és az Oroszlán csillagképtől balra (az égen keletre).)

Sötétedéstől kezdve megfigyelhetők a Nagy Medve és a Vadászebek csillagképekben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106):



Kora estétől a Messier 83 galaxis alacsonyan délen látható.

Napnyugtától hajnalig folyamatosan emelkedve látható lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5, M53).


Kb. 23 órától megfigyelhetők az M57 és az M27 planetáris ködök.


Hajnali 2 óra körül a Tejút közepe kel fel – számos mélyég-objektum kerül elő ilyenkor (pl. M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, az Antares-környéki ködök, M16 Sas-köd, M17 Omega-köd, a Nyilas csillagkép nyílthalmazai).



Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2021-et és a Stellariumot is használtunk, május 15-i dátummal (az időpontok körülbelüli időpontok).