A következőkben márciusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap márciusban 6:00 (KözEI) körül kel, 18:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI = UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed március 6-án, újhold március 13-án, első negyed március 21-én, telehold március 28-án lesz.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. március 15-én este 20 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. március 15-én este 20 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

03.02. 14:27 A Merkúr dichotómiája (27° nyugati elongáció, 8″ látszó átmérő)
03.04. 17:43 A Marstól 3°-ra látható a Fiastyúk nyílthalmaz
03.05. 04:42 A Merkúr és a Jupiter 20′-es közelsége a Bak csillagképben
03.12. 17:55 Kedvező időpont a Messier-maratonra
03.19. 19:47 A Mars 2°-ra a 33%-os fázisú Holdtól a Bika csillagképben
03.20. 09:37 Tavaszi nap-éj egyenlőség


A Merkúr a hónap első felében napkelte előtt kereshető a délkeleti látóhatáron. Innentől láthatósága gyorsan romlik.

A Vénusz a hónap során a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Mars az éjszaka első felében, éjfélig figyelhető meg a délnyugati égen. Gyorsan távolodik, fényessége 1,3 magnitúdóra, látszó átmérője 5,3″-re csökken.

A Jupiter megfigyelhető a Bak csillagképben hajnalban, a délkeleti látóhatáron.

A Szaturnusz megfigyelhető a Bak csillagképben hajnalban, a délkeleti látóhatáron.

Az Uránusz sötétedéskor még megfigyelhető a délkeleti ég alján, este nyugszik. A Kos csillagképben található.

A Neptunusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

Messier 44 – Méhkas vagy Jászol nyílthalmaz – Kopeczny Zsuzsa
(Sue French: Deep-Sky Wonders 71.o.)

A Rák koronája a Messier 44 (M44) nyilthalmaz, amely Méhkas vagy Jászol nyílthalmaz néven is ismert. Garrett P. Serviss (csillagász 1851-1929) az „In Round the Year with the Stars” című könyvében csillogó foltként, egyfajta csillagos pókhálóként írta le, amely szabad szemmel már közepesen sötét égen is látható, finom, szemcsés ködösségként.  Az M44 csillogó kincs minden méretű távcső számára.  Már 15×45-ös binokulárral is szép látvány. Kilenc fényes csillag alkot egy „oldalán fekvő” V-t, és körülöttük tucatnyi csillag van még szétszórva. A legfényesebbek közül négy aranyszínben ragyog. Összesen 55 csillagot lehet megszámolni a halmaz 1,5°-os területén. Az egész méhkas akkora, hogy nem fér bele egy nagyobb távcső látómezejébe.

A háttérben apró, nagyon halvány galaxisok raja tűnik fel. Egy 25 cm-es reflektorral, 213x nagyítással hármat lehet észlelni: az NGC 2624 és az NGC 2625 a halmaz nyugati oldalán, valamint az NGC 2647 keleten. 40 cm-es reflektorral már előtűnik az NGC 2643, az IC 2388, az UGC 4526 és a CGCG 89-56 galaxispárok egyike is. Viszont az NGC 2637 galaxis csak fotografikusan mutatja meg magát.

Március elején még jól megfigyelhető az M41 nyilthalmaz, de a hó második felében is felkereshető kicsit még.  Erről a februári észlelési ajánlóban írtunk.

Napnyugtától látható a Fiastyúk, az M36, az M37, az M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.


Kora estétől megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

Sötétedéstől már láthatók a Hajófara és az Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, az M47, az M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.



Az Egyszarvúban az NGC 2264 jelű köd és csillaghalmaz nagyon látványos közepes méretű távcsövektől felfelé.

Sötétedéstől megfigyelhetőek a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Este kilenc-tíz óra körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.

Sötétedéstől kezdve megfigyelhetők a Nagy Medve és a Vadászebek csillagképekben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106).




Az ajánló összeállításához a Meteor évkönyvet és a Stellariumot használtuk, március 15-i dátummal.