MÉG EGY HÉTIG LEHET JAVASLATOT TENNI SZENIOR TAGSÁGRA ÉS HETTYEI JÁNOS DÍJRA!
Javaslattétel Hettyei János Díjra
Arra kérnénk minden VCSE-tagot, hogy tegyen javaslatot legkésőbb 2021. december 21. 20:59 óráig (KözEI szerint) a 2022. évi Hettyei János Díjra. Saját magát senki ne jelölje, az ilyen jelölést automatikusan elutasítjuk. A jelöléshez egy vagy maximum néhány mondatos indoklást várunk. Csak a vcse@vcse.hu e-mail címre érkezett javaslatokat fogadjuk el.
VCSE – A 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös a Rosetta űrszonda felvételén. A kép alsó részén egy gejzír az üstökös felszínén éppen anyagot (jeget, gázt és törmeléket) lövell ki. Az ilyen gejzírek rakétaszerűen képesek az üstökös sebességét, így pályáját és égi pozícióját megváltoztatni. (Az üstökös hivatalos IAU-neve 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös, magyarul a Csurjumov-Geraszimenkó-üstökös alak is használható, mindkettő helyes.) – Forrás: ESA
Különböző planetáriumprogramokban rendszeres frissítések nélkül az üstökös- és kisbolygópozíciók rosszak lehetnek. Akár több csillagképpel odébb is lehet az üstökös, mint ahová ezek a programok frissítés nélkül előre jelzik. Ennek oka, hogy ezek az égitestek a nagybolygók – Merkúr-Neptunusz – részéről nagy gravitációs perturbációkat szenvednek el, továbbá az üstökösök esetében napközelség idején rakétaeffektusok léphetnek fel. Ezeket a rakétaeffektusokat az üstökös felszínén működő gejzírek kiáramlásai okozzák. Ugyancsak felléphet az ún. YORP-effektus; ez az effektus a Nap fényével kapcsolatos: a Napból érkező fotonok beleütköznek a kisbolygóba, és lendületüket átadják neki. Ez egy kifelé tartó fénynyomást okoz, kisebb égitestekre jelentősebb hatású, mint nagyobbakra. (Például az egészen apró, méteresnél sokkal kisebb meteoroidokra nagyon jelentős hatással van!) Az átadott energia egyben fel is melegíti a kisbolygót – akárcsak a Földön a mezőt –, és ezt a kisbolygó később infravörösben, minden irányba kisugározza. Az eltávozó fotonok lendületet is elvisznek. A beérkező lendület a Nap felől jön csak, az eltávozó minden irányba megy, emiatt az eredő lendület valamerre folyamatosan ellöki a kisbolygót, ami pályaváltozáshoz vezet. A felsorolt három effektus közül ez a legkisebb mértékű, de ez sem elhanyagolható.
A planetáriumprogramok egyszerűbb algoritmusokkal számolnak üstökös- és kisbolygópozíciókat. Bemenő adatokként a pályaelemeket használják, perturbációkat nem nagyon vesznek figyelembe. A perturbációk, rakéta- és YORP-effektusok miatt ezek a pályaelemek lassan változnak, idővel más lesz az értékük. Emiatt szükséges a pályaelemeket tartalmazó adatbázist frissíteni.
VCSE – A Jupiter sávjai között látható fekete pötty a bolygó látszó korongjának közepe felé az Europa nevű jupiterhold árnyéka – Kép: Forgó Krisztián
A mellékelt kép 150/1200-as ED távcsővel készült a Jupiterről 2021. október 25-én Kiskunhalasról. A távcső EQ-6-os mechanikára volt felszerelve, a kamera ASI178MC volt. 60 000 képkocka (frame) legjobb 18%-ából állítottam össze a képet.
VCSE – A C/2021 A1 (Leonard) üstökös keresőtérképe. A bejelölt pozíciók az adott napon KözEI-re vonatkoznak – Forrás: Cartes du Ciel
A C/2021 A1 (Leonard) üstököst G. J. Leonard fedezte fel 2021. január 3-án az amerikai Mount Lemmon Obszervatóriumból, pont egy évvel napközelségének elérése előtt. Felfedezésekor még csak 5 csillagászati egységre (CSE-re) járt a Naptól a kométa. (1 CSE a közepes Nap-Föld távolság.) 5 CSE megfelel kb. 750 millió km távolságnak. Ez volt a 2021-ben felfedezett első üstökös. Várhatóan 4 és 5 magnitúdó közötti fényességet érhet el 2021 decemberében.
A 67P/Churyumov-Gerasimenko az egyik legjobban tanulmányozott üstökös, köszönhetően a Rosetta-küldetésnek. Erről korábbi cikkünkben írtunk, link: http://vcse.hu/67pchuryumov-gerasimenko/.
Az üstökös 6,45 évente kerüli meg a Napot, és éppen ezekben a napokban jár ismét földközelben.
VCSE – A 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös a Rosetta űrszonda felvételén. A kép alsó részén egy gejzír az üstökös felszínén éppen anyagot (jeget, gázt és törmeléket) lövell ki. – Forrás: ESA
