Az első, Tejútrendszeren kívüli neutroncsillagot a Kis Magellán-felhőben lévő 1E 0102.2-7219 jelű szupernóva-maradványban találták. Röviden a csillagászatban csak E0102-nek is írják. A maradványt létrehozó szupernóva kb. 1000 évvel ezelőtt fényesedhetett fel, és a déli féltekéről az akkor ott élő emberek akár láthatták is szabad szemmel.
A képen három különböző távcsővel készült felvétel egyesített nézetét látjuk. A vöröses háttérkép a NASA és az ESA (amerikai és európai űrkutatási ügynökségek) Hubble Űrtávcsövével készült felvétel. Ez leginkább a zöldesen mutatkozó 1E 0102.2-7219 szupernóva-maradvány körüli gázanyagot mutatja. A vörös gyűrű az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 8,4 méteres távcsövével készült (VLT, MUSE berendezés a fókuszsíkban). Kék és rózsaszín árnyalatot a Chandra röntgenműholdról származó kép kapott. A maradvány beljebb lévő, vörösre színezett részének közepe alatt lévő kék foltocska egy neutroncsillag, aminek gyenge mágneses tere is van a röntgenmérések szerint. Ez az első, Tejútrendszeren kívüli ismert neutroncsillag. Forrás: ESO/NASA, ESA és a Hubble Heritage Team (STScI/AURA)/F. Vogt és mktsai.
E szupernóva-maradvány egy külső, gyűrű alakú, táguló gázhéjból áll, amit a robbanás lökéshulláma hozott létre vagy a csillagközi anyagot összesöpörve, vagy a csillag által korábban lefújt anyagból (vagy mindkettőből), és egy belső gyűrűből, ami szintén tágul, és egyben hűl is. A belső gyűrű valószínűleg a robbanásban kilökött csillaganyagot tartalmazza.
A tavaly téli sikeres C/2021 A1 (Leonard) üstökös megörökítésére kiírt pályázatsikerén felbuzdulva újabb közös észlelésre invitálunk benneteket! Ezúttal is a Naprendszer lesz terítéken, ráadásul ez alkalommal még távcső sem szükséges a megfigyeléshez, megörökítéshez!
Az égitestek látványa a hajnali szürkületben, a 2022. június 24. környéki napokban Stellarium planetáriumprogrammal előre jelezve. (A Hold helyzete gyorsan változik napról napra!)
Időről-időre előfordul, hogy egyszerre láthatjuk a Naprendszer összes bolygóját. Ilyenre volt példa a 2020-as VCSE-táborban is, ahol a Merkúrtól a Neptunuszig egy és ugyanazon órában lehetett látni őket szabad szemmel (a Merkúrt, a Vénuszt, a Marsot, a Jupitert és a Szaturnuszt), illetve távcsővel (az Uránuszt és a Neptunuszt). Erről a megfigyelésről itt számoltunk be.
A mostani jelenség extra különlegességét az adja, hogy a mostani bolygóparádé során nem akármilyen sorrendben lesznek a bolygók keletről nyugatra (az égen balról jobbra haladva), hanem a Naptól mért távolságaik sorrendjében!
Az égbolt látványa a Cartes du Ciel planetáriumprogrammal előrejelezve Zalaegerszegre, 2022. június 24-én hajnali 4 órára. A Nap ezen a napon hajnali 4:59-kor kel Zalaegerszegen (minden időadat nyári időszámítás szerint van megadva.) Az ország középső részén negyed, a keleti határszéleken kb. fél órával korábbi időpontokkal kell számolni. A világosodó északkeleti égen láthatjuk a Merkúrt alacsonyan horizonton (és nehezen kezdő észlelők által), a nagyon fényes Vénuszt tőle jobbra messzebb, kelet-északkeleten és alacsonyan, majd június 24-én a Hold következik (más hajnalokon másutt lesz), és még messzebb a halvány, vöröses Marsot, a Vénusznál halványabb Jupitert és majdnem delelés előtt alacsonyan a Szaturnuszt. A csak távcsővel látható Uránusz és Neptunusz helyzete is jelezve van a térképen. Távcsöves bemutatókat kettőtől, fél háromtól érdemes szervezni, és a világosodó égen megmutatni a Szaturnuszt a gyűrűjével, a Jupitert a Galilei-holdakkal stb. Június 23/24-e éjszakáján a bolygók és a Hold kelési időpontjai Zalaegerszegről nézve: Szaturnusz: 23:30-kor, Neptunusz: 0:38-kor, Mars: 0:57-kor, Jupiter: 01:01-kor, Hold: 2:09-kor, Uránusz: 2:26-kor, Vénusz: 3:12-kor, Merkúr: 3:50-kor. Kelés után 15-30 perccel figyelhetők meg jobban a bolygók. A csillagtérképen lefelé van dél, balra kelet, jobbra nyugat és a teteje felé észak.
Éppen ezért érdemes lesz megtekinteni a látványosságot.
A VCSE 2021. évi tevékenységét 23 pontba szedve olvashatjátok lejjebb. Ez volt az elnökség beszámolója a közgyűlésnek, a tagságnak a 2021. január – 2021. december 31. közötti időszakról. Az egyesületi aktivitásról szóló beszámolót a 2022. április 23-i közgyűlés elfogadta.
Schmall Rafael felvétele 2021. évi ausztriai észlelőhétvégénken készült
A Vega Csillagászati Egyesület tevékenysége 2021-ben
A Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) elnökségének beszámolója a VCSE közgyűlésének, tagjainak és barátainak
A következőkben júniusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap júniusban 4:45 (KözEI) körül kel, 20:45 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed június 7-én, telehold június 14-én, utolsó negyed június 21-én, újhold június 29-én lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. június 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra):
06.16. 14:56 A Merkúr legnagyobb nyugati elongációja a Bika csillagképben. 06.21. 09:14 Nyári napforduló.
06.22. 10:48 A Merkúr dichotómiája.
06.23. 02:03 A Mars 4°-ra a 30%-os fázisú Holdtól a Halak csillagképben.
06.26. 02:02 A Vénusz 2,4°-ra a 8%-os fázisú Holdtól, és a Merkúr kedvező hajnali láthatósága.
06.28. 02:03 25 órás holdsarló 2° magasan, a Merkúrtól 10°-ra, a Vénusztól 20°-ra.
A Merkúr napkeltekor már kereshető a keleti ég alján a hónap első felében. Láthatósága lassan javul, 16-án kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe. A hónap hátralévő részében láthatósága kissé javul.
A Vénusz hajnalban kereshető a keleti égen. -3,9 magnitúdós, átmérője 14″-ről 12″-re csökken, fázisa 78%-ról 86%-ra nő.
A Mars éjfél után figyelhető meg a Halak csillagképben keleten. Fényessége 0,5 magnitúdó, látszó átmérője 7,2″.
A Jupiter a Halak csillagképben látható éjfél után, délkeleten. Fényessége -2,3 magnitúdó, látszó átmérője 39″.
A Szaturnusz a Bak csillagképben látható éjfél után, délkeleten. Fényessége 0,6 magnitúdó, átmérője 18″.
Az Uránusz a Kos csillagképben látható napkelte előtt, délkeleten.
A Neptunusz a Halak csillagképben látható éjfél után, délkeleten.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.
