Észlelés Nagymágocson – Kukoveczné Takács Henrietta

Feltöltve : Szerkesztette :

Emlékezés egy régi észlelésre… Mindig jólesik régi, pozitív emlékeket felidézni. Lássuk, hogyan indultak a rendszeresen távcsöves bemutatók falunkban.

2020. augusztus 29-ére távcsöves észlelést szerveztem a településünkön, Nagymágocson. Ez volt az első ilyen alkalom a részemről, de reméltem, hogy nem az utolsó.

A falu közepén találtam egy jó helyet, ahol kevés a fényszennyezés, és az egész égbolt belátható. Olyan volt, mint egy igazi észlelőrét. A Nagymágocsi Alkony – Sasoló Angyalok (NASA) – amiben alapító tag vagyok – és az én meghívásomra szívesen jöttek a Nagyszénási Kiss György Csillagda vezetői, tagjai. 18:00 NYISZ-kor kezdtünk Nap-észleléssel. A lenyugvás előtti Napot egy 200/1250-es Dobson-távcsővel, és természetesen napszűrővel felszerelve észleltük. A távcsövet a Nagyszénási Csillagda munkatársai hozták magukkal. Ehhez a távcsőhöz csatlakozott még a nagymágocsi csoportból egy 130/650-es Newton, és az én 90/1250-es Makszutov-Cassegrain típusú teleszkópom. A Nap után megpillantottuk a Holdat is. ami aznap éjszaka gyönyörű együttest alkotott a Szaturnusszal és Jupiterrel. A látvány már szabad szemmel is tetszetős volt. Megnéztük a Hold krátereit, tengereit, kedvencemet: a Derültség tengerét is, majd a Szaturnuszt és Titán nevű holdját, a Jupitert és Galilei-holdjait. Sötetedés után lézeres csillagkép-bemutató volt, majd távcsővel többek közt az M13 gömbhalmazt, az Androméda-galaxist, a Bagoly-halmazt is láthattuk. Nem váratott magára oly sokat a Mars bolygó sem, amire nagyon sokan kíváncsiak voltak. Igyekeztünk összehangolni az észlelést, hogy mindegyik távcsőben mást fedezhessenek fel az érdeklődők.

Már akkor elhatároztuk, hogy szalonnasütögetős-sátras észlelést is szervezünk a következő években, de addig is igyekszünk legalább időközönként egy-egy derült estére lemenni az észlelőrétünkre.

Sikerült! Nem csalódtam a reményeimben. Az eltelt közel négy évben sokszor sikerült távcsöveznünk, járdacsillagászkodnunk, bemutatóznunk, és a lelkesedés töretlenül kitart. Szeretettel várunk eseményeinkre továbbra is mindenkit!

A Messier 6 Lepke-halmaz fotografikus megfigyelése – Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :

2023. június 18-án korahajnalban Namíbiában, az Isabis-völgyben fekvő Decca station területén készült felvételemet ostanám meg veletek a Messier 6 katalógusszámú “Lepke-halmazról”. Itthonról csak nagyon alacsonyan délen látható, Namíbiában viszont kiválóan megfigyelhető. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 52×120 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Pixinsight és Photoshop szoftverek segítségével történt.

M6 Lepke-halmaz - VCSE - Ágoston Zsolt
M6 Lepke-halmaz – VCSE – Ágoston Zsolt

Olvasd tovább →

2024. áprilisi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Kopeczny Zsuzsanna

Feltöltve : Szerkesztette :

A következőkben áprilisi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap áprilisban 6:00 (NYISZ) körül kel, 19:30 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed április 2-án, újhold április 8-án, első negyed április 15-én, telehold április 24-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2024. április 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2024. április 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Olvasd tovább →

Ókori kínai asztrológiai feljegyzések: a Z Cam kapcsolata egy Kr. e. 77-ben feltűnt vendégcsillaggal – Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :
A Condor-távcsőrendszer
A Condor-távcsőrendszer. A rendszerről itt lehet bővebben olvasni: https://condorarraytelescope.org/

A régi kínaiak vendégcsillagnak nevezték azokat a hirtelen, váratlanul és előrejelezhetetlenül megjelenő új csillagokat az égbolton, amelyek korábban nem látszódtak, hirtelen felfényesedtek az égen, majd lassan elhalványodtak, és végül eltűntek az égboltról. Helyzetüket a csillagokhoz képest nem változtatták, és némelyik pár napig-hétig volt látható, mások akár 1-2 évig is, folyamatosan, lassan halványodva a szabadszemes határ alá. Némelyek szupernóvának bizonyultak később, mások nóvának.

Az újonnan üzembe állt Condor-távcsőrendszerrel egy távoli, régi vendégcsillagot sikerült (majdnem) igazolni. A Condor-távcsövek hat lencsés távcsövet takarnak, amelyek közös állványon vannak, és a hat távcső ugyanazt az égterületet nézi. A képek egyesíthetők, és így jobb határmagnitúdó érhető el, azaz halványabb objektumok is tanulmányozhatók, mintha csak egyetlen távcsővel vizsgálnák az égboltot.
A Condor egyik első célpontja a Z Camelopardalis (Z Cam) nevű törpenóva volt. Az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója, Michael M. Shara azt szerette volna kideríteni a műszeregyüttessel, hogy az ókori Kínai Birodalom asztrológusai által Kr. e. 77-ben feljegyzett vendégcsillagnak volt-e köze a Z Cam nevű változócsillaghoz.

Olvasd tovább →

Az IC 2602 nyílthalmaz fotografikus észlelése – Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :

A 2023. június 12-én éjszaka Namíbiában, az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Hajógerinc (Carina) csillagképben található IC 2602 katalógusszámú “Déli Plejádok” néven is ismert nyílthalmazról. Itthonról egyáltalán nem figyelhető meg, mivel nagyon alacsonyan délen van, Namíbiából viszont kiválóan látszik. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 72/420mm-es Skywatcher ED apokromáttal, 0,85x-ös reduktorral, átalakított Canon 6D fényképezőgéppel készült, 62×60 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, ISO3200 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Pixinsight és Photoshop szoftverek segítségével történt.

IC 2602 Déli Plejádok nyílthalmaz - VCSE - Ágoston Zsolt
IC 2602 Déli Plejádok nyílthalmaz – VCSE – Ágoston Zsolt

Meglehetősen fényes és nagy kiterjedésű objektum, szabad szemmel is látható, binokulárral pedig kifejezetten látványos! A legfényesebb mély-ég objektumok közé tartozik, bár nem olyan látványos, mint az M45 Fiastyúk (avagy “Plejádok”) nyílthalmaz. A húsz legfényesebb tagja egy görbült “V” alakot formáz, ritkás és ragyogó, kékes fényével élesen elkülönül a sűrű vöröses csillagmezőtől a háttérben.

Nicolas-Louis de Lacaille abbé fedezte fel 1752. március 3-án egy dél-afrikai utazása alkalmával. 60-80 csillagból áll, távolsága a Földtől 500 fényév, így az egyik legközelebbi mély-ég objektum. Korát 50 millió évre becsülik, átmérője 7 fényév. A Hajógerinc (Carina) csillagképben található, a Karina-köd közelében.

Egyike annak a kevés nyílthalmaznak, amiben exobolygót találtak. A halmazban lévő TOI-837 csillag körül kering egy fedési exobolygó.

A halmaz körül kisebb sötétködök figyelhetők meg, ahol a köd okozta fényelnyelés miatt a távolabbi csillagok fénye elgyengül, ezért a sötétködök terültén látszólag kevesebb csillag fordul elő. Ezek a sötétködök nem tartoznak a halmazhoz. Nem meglepő, hogy errefelé sok sötétköd látszik, mert a halmaz közel van a galaktikus egyenlítőhöz, ahol sok a csillagközi por- és gázfelhő.