Paragi Zsolt, Budai Beáta - NGC 2244 - VCSE

VCSE – A Rozetta-köd (NGC 2237 köd és NGC 2244 halmaz) Paragi Zsolt és Budai Beáta felvételén

 

Kép készítésének dátuma: 2020. december 20.
Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia
Expozíciós idő: 25×300 s
Érzékenység: gain 240
Képfeldolgozási lépések: Photoshop, ASTAP, StarNet++
Távcső: William Optics GT81, f/5,9
Mechanika: iOptron CEM40
Kamera: ZWO ASI533MC-P
Korrektor: 6AIII 0.8x
Szűrő: Optolong L-extreme
Vezetés: ASIair, ASI120MMmini

A Rozetta-köd lett az első olyan célpontunk, amit keskenysávú szűrővel kaptunk lencsevégre. És nem bántuk meg! Az Optolong L-extreme szűrő már megérkezett egy ideje, a jó idő viszont csak 2020. december 18-19-én jött el, amikor sokakat (beleértve minket is) a közelgő Jupiter-Szaturnusz együttállás tartott izgalomban. De aznap fényképeztük az itt korábban bemutatott Fiastyúk-képünket is. Egy emissziós köd azonban új kihívások elé állított minket.

Miután végeztünk minden beállítással, a William Optics GT81 távcsövünket a Rozetta-köd felé fordítottuk, ami egy rendkívül izgalmas célpontnak bizonyult. Az ASIAir vezérlőegységről a mobiltelefonunkra érkező első képtől (csupán néhány perc fotózás után) elállt a lélegzetünk! Ekkor már tudtuk, ezt nagyon elrontani nem lehet.

A képfeldolgozással viszont jó sok időt eltöltöttünk. A mintegy kétórányi kép ugyan eredeti színvilágában is lenyűgöző volt,  mi azonban szerettük volna a – hamisszínű – Hubble-paletta rejtelmeibe beleásni magunkat. Hamis színes színkeveréssel izgalmas képeket lehet készíteni. De ez sokkal kevésbé volt triviális, mint először gondoltuk!

A színkeverési lehetőségek és egyéb beállítások száma szinte végtelen. Mi végül egy olyan variációt találtunk, ami rendkívül dinamikussá teszi a képet. Egyszerre sikerült kiemelni a belső, több millió fokra hevített gázok által dominált részt, a sötét porcsomókat, és a kifelé áramló gázfelhőt is. Ez szerintünk tökéletesen illik ennek a kavargó csillagbölcsőnek az életrekeltéséhez.

A felvétel a szerzők honlapján is megtekinthető:
https://cities-and-skies.com/delving-into-narrow-band-imaging-the-rosette-nebula/.

 

A Rozetta-ködről tagtársaink által készített további felvételek és információk itt érhetők el:

Ágoston Zsolt képe

Schmall Rafael képe

Vizuális megfigyelése Varga Györgytől itt olvasható.

A főszerk. (Cs. Sz.) megjegyzése: a Rozetta-ködöt gyakran jelölik meg NGC 2244-gyel. Valójában azonban az NGC 2244 a ködben lévő nyilthalmaz jele. A ködösség különböző részei más és más NGC számot viselnek: NGC 2237 az egész ködöt is jelölheti, vagy csak a legkeletibb részét. A középső részét NGC 2239-cel, a nyugatabbit NGC 2238-cal szokták jelölni (nagyon nem rektaszcenzió-sorrendben vannak…). Érdekes, hogy az NGC 2246 jelölést is használják az egészre. Ennek oka, hogy a korábbi évszázadok vizuális megfigyelései csak a köd legfényesebb részeit derítették fel először, és nem lehetett akkor még felismerni, hogy a több köddarab egyetlen nagy köd részei.