VCSE - Távcsőokulárba tekerhető, amatőrcsillagászati szűrő. A kép csak illusztráció - Forrás: Internet
VCSE – Távcsőokulárba tekerhető, amatőrcsillagászati szűrő. A kép csak illusztráció – Forrás: internet

A csillagászat pénz- és időigényes hobbi, és egyikből sincs soha elég. Ezért érdemes egy-két jótanácsot megfogadni, más esetéből tanulni, hogy mindkettőt a leggazdaságosabban használhassuk fel a hobbinkra – különben csak csalódás, elkedvetlenedés, pénzkidobás és rossz időtöltés lesz belőle. Pedig ezeknek pont az ellenkezőjét nyújtja az amatőrcsillagászat jól tervezett hobbi esetén.

Egyik tagtársunk a napokban elpanaszolta, hogy a Rozetta-ködről készített képén furcsa halo jelenik meg a fényesebb csillagok körül. Ilyenek:

VCSE - A Rozetta-köd felvétele. A sárga nyíllal jelölt csillagok körül halo van, ami a szűrő mellékterméke (hibája), nem valós effektus - Fotó: Anonim tagtársunk
VCSE – A Rozetta-köd felvétele. A sárga nyíllal jelölt csillagok körül halo van, ami a szűrő mellékterméke (hibája), nem valós effektus – Fotó: anonim tagtársunk

A képen sárga nyíllal jelölt csillagok körüli halók műtermékek, nem valós effektusok. A kép TS CLS 2 collos “szélessávú, CCD-s ködszűrő”-vel készült. Egy kis csapat az Egyesületben (Mezei Balázs, Ágoston Zsolt, Péter Attila, Krischbaum Tamás és a szerző) összedugta a fejét, hogy megfejtse, és ha lehet, elhárítsa a hibát. Az első ötlet (“tekerd be a szűrőt fordítva a helyére, külföldi fórumokon ezt tanácsolták”) nem jött be, már csak azért sem, mert erre nem adódott lehetőség. A későbbi képek e szűrő nélkül készültek.

Az ominózus szűrő egy CLS-szűrő. Egy budapesti amatőrcsillagász vásárolta egy külföldi távcsőforgalmazónál. Később használt termékként eladta jelentős árengedménnyel a szóban forgó, anonimitásban hagyott tagtársunknak. Tagtársunk nevében írtam egy angol nyelvű érdeklődő levelet az eredeti forgalmazónak, hogy mit lehet ilyenkor tenni. A budapesti amatőrcsillagász rendkívül segítőkész volt, másolatban elküldte az eredeti vételt igazoló számlát, amit a bolt meg is köszönt és fel is használt a termék azonosításában. Ez ugyanis már egy kifutott termék (nem a fenti képen szereplőről van szó), már nem gyártják és nem is forgalmazzák – pedig a forgalmazó 2019 nyarán adta el Budapestre!

A mintegy 3-4 levélváltás összefoglalása az, hogy a forgalmazó és a gyártó szerint is ez egy olcsóbb szűrő volt, gyengébb minőségű, ezért olcsóbb anyagú bevonattal készült. Nem használható mindenféle távcsőhöz. Az adott esetben egy sokkal drágább kategóriájú szűrőre lett volna szükség. Nem a szűrő hibája, tehát nem cserélik…

Kétségtelen tény, hogy a legtöbb forgalmazó a termékleírásban összegzi, milyen távcsőhöz ajánlja (vagy nem ajánlja) a csillagászati szűrőt. Ezek a termékleírások nagyon széles skálán mozognak mind hazánkban, mind külföldön (a nem létezőtől a szűkszavún át a nagyon részletesig). Ezeket feltétlenül el kell olvasni vásárlás előtt, és érdemes különböző amatőrcsillagász barátokat, egyesületeket, fórumokat meglátogatni és ott feltenni a kérdést (ezt mint egyesületi elnök és több népes facebook-csoport adminisztrátora is erősen ajánlom, támogatom). A fenti problémát is azért mutatjuk be, mert talán valakinek segít a döntésben akkor, ha ilyen szűrővel szeretne ködöt fotózni – nem lesz alkalmas rá…!

 

Ajánlott helyek, ahol szűrővásárláskor érdeklődni lehet és előzetes információkat, korábbi tapasztalatokat lehet találni, kérdezni (nem teljes lista):

Néhány link Mezei Balázstól, ami érinti a témát:

https://www.baader-planetarium.com/en/blog/baader-narrowband-filter-why/?fbclid=IwAR2eWufH_nOFXr0h-R1hgFkKJkr-fYMqUpP-FtvtSCeiZOK6UtSEBtcnc2o

https://www.astronomik.com/en/news/astronomik_halo_free_filter_halo_problem/?fbclid=IwAR0mE0_FWCiDAEvNkM4urceHqQ1kQxwBpkhnu6UNn0goyTLPDhUT6zvRa0s

https://www.baader-planetarium.com/en/blog/halos-viewed-without-prejudice/?fbclid=IwAR3YM5phAgZyrl2SEwRfROd2yggs4ESVUB0vYNjoZSCqzIFRjx3gJ6DHBj8

Valamint pl. a Cloudynights fórum megfelelő bejegyzései.