A nyugodtság nagyon rossz volt a képek készítésének idején. Adatok a képek alatt.
Nap – 2017.01.26. – Bíró Zsófia
Szerzők archívuma: Bognár Tamás
2017 februári észlelés ajánló – Ágoston Zsolt
A következőkben ajánlani szeretnék néhány objektumot februári csillagászati megfigyelésekhez.
A Nap február folyamán 06:30 – 07:00 körül kel, 17:00 körül nyugszik, az észlelés ezután – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkületet a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold február 26-án, első negyed 4-én, telihold 11-én, utolsó negyed 18-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/holdfazisok-201
A Vénusz és Mars napnyugta után nem sokkal még megfigyelhető délnyugati irányban, a Vénusz -4,5 magnitúdójával nagyon látványos szabadszemmel is.
Az Uránusz kora este megfigyelhetőek nyugati irányban, a Halak csillagképben.
A Jupiter este tizenegy óra körül kel keleten.
Február során egyre kedvezőbb pozícióba kerül a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova üstökös, a hónap közepén este tíz óra körül keleten már jól megfigyelhető (Bereniké haja csillagkép), a jelenlegi előrejelzések szerint fényessége 6-7 magnitúdó körül marad március elejéig.
Forrás: http://www.aerith.net/comet/catalog/0045P/2016.html
Már kora estétől megfigyelhető a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, Szív-köd és Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.
Szintén kora estétől látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is.
Sötétedéstől kezdve megfigyelhető északi irányban az NGC 2403 (Caldwell 7) galaxis.
Sötétdéstől megfigyelhetőek az Orion csillagkép és környékének látványos mély-ég objektumai: az Orion-köd (M42), Rozetta-köd (NGC 2237), Tölcsér-köd (NGC 2264), Lófej-köd (Barnard 33, IC 434), Rák-köd (M1) és Praesepe halmaz (M44)
Kora estétől láthatóak a Hajófara és Egyszarvú csillagképek nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak, az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.
Este tíz órától megfigyelhetőek a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628)
Este tíz – tizenegy óra körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében:
(A Szűz csillagkép felett, és az Oroszlán csillagképtől balra)
Az észlelési időpontokat a Stellarium szoftver segítségével, február 17-ére adtam meg.
“Pósteleki csíkhúzós” – Kelemen Tamás
A kép készítésének helyszíne Póstelek, egy kisebb erdő közepe a Viharsarokban. Van ott egy jobb korokat megélt kastélyrom, ami még a világháborús pusztítást túlélve maradt ott.
Éjfélkor indulás otthonról, 45 perc séta a kastélyig. Teljesen derült az ég, nagyon jó nyugodtsággal. Az erdő körül nagy volt a köd/szmog, de a fák közé már jóval kevesebb jutott, alig lehetett észrevenni. Még egy félóra elmegy a beállítással, tesztképekkel, aztán kezdődhet az expozíció-sorozat.
30 másodperces képeket, összesen egy órát terveztem. Utólag nézve sötétre sikerült a kép, az előtérnek jót tett volna egy kis megvilágítás. Lett is volna fény, de az egyetlen fényforrásom a mobilom LED-je. A telefon akkumulátora pedig a -6°-os hidegnek megadta magát, és 0%-os töltöttséget jelezve kikapcsolt még az erdő szélén. Emiatt az érzékenységet vettem egy picit feljebb, a tervezett ISO 1600 helyett ISO 3200 lett, így azért kivehető a sötétben is pár részlet a romokból.
Végeredményként 120 db 30 sec-es kép, ISO 3200-as érzékenység került akép technikai adatainak rovatába. A felszerelés gyakorlatilag a kezdő szett, Canon 1300D, 18mm-es fókusztávú kit objektív f/3,5-es rekesszel.
Androméda- es Triangulum-galaxisok – Majoros Attila
Az Androméda-köd (vagy Androméda-galaxis) és a Triangulum-galaxis az úgynevezett Lokális Galaxiscsoport legnagyobb tagjai közá tartoznak. A Lokális Galaxiscsoportról (röviden Lokális Csoport vagy Lokális Halmaz) “Közeli galaxisok” címmel Csizmadia Szilárd írt bővebben a VEGA 102-ik számában, ami ide kattintva elolvasható.
Az Androméda-galaxis – a kép jobb oldalán látható, nagyobb látszó méretű, elnyúlt ködösség – más néven Messier 31 (röv. M31) vagy NGC 224 egy Sb típusú spirálgalaxis. Távolsága a Naptól kb. 2,5 millió fényév. Az M31 a hozzánk legközelebbi extragalaxisok egyike, egyben a Lokális Csoport legnagyobb tömegű tagja. Átmérője 110 ezer fényév, a kevés anyagot tartalmazó külső tartományokkal együtt 180 ezer fényév. 270 km/s-os sebességgel közeledik a Tejút felé, és ha a kozmológiai állandó nulla, akkor mintegy három milliárd év múlva összeütközik a mi Galaxisunkkal.
A Háromszög-galaxis, vagy más nevén Triangulum-galaxis (Messier 33, M33) a kép bal oldalán látható kisebb folt.
Az M33 mintegy hárommillió fényévre lévő spirálgalaxis a Triangulum csillagképben, így nevét is erről kapta. Mérete kicsinek számít a szomszédaihoz, vagyis a Tejútrendszerhez és az Androméda-galaxishoz képest, de átlagosnak mondható a legtöbb spirálgalaxissal összehasonlítva.
A Triangulum-galaxis a Lokális Csoport tagjaként szoros gravitációs kapcsolatban áll az Androméda-galaxissal. A két galaxis között a múltban lezajlott szoros megközelítésről és az általa kiváltott csillagkeletkezésről itt írtunk bővebben.
Az itt bemutatott felvételt 2016. november 28-án készítettem a Guernsey-szigeten Skywatcher gyártmányú, Staradventurer típusú mechanikát használva. A képeket Canon 700D fényképezőgéppel és annak gyári objektívjével rögzítettem. Összesen 41 db három perces expozíció készült, 20 sötétkép (dark) es 10 mezősimító (flat-field) frame került feldolgozásra a Nebulosity nevű programmal. Utólagos képkorrekciók Photoshops 6 -ban lettek elvégezve.
Sajnos csak a második nekifutásra sikerült a sorozatot rögzíteni az első alkalommal a hatalmas szél akadályozott meg. A seeing (nyugodtság) így sem volt a legjobb. Én 3/5-re saccolnám.
Hatalmas élmény volt a kép készítése számomra.
Mai kép – Elefántormány-köd – Csizmadia Szilárd
A Nap Csillagászati Képe 2017. január 19-én az Elefántormány-ködöt bemutató kép volt. 36,8 cm nyílású, f/9-es fényerejű Ritchey-Chrétien típusú távcsővel készítette a felvételt Stephen Leshin SBIG STL-11000XM CCD-kamerával, RGB (3×260 sec exp. idő) szűrőkkel, amiket H-alfa szűrővel (420 sec) és fehér fényben (320 sec) készült képpel egészített ki. A képek 2006. július 9-én kerültek rögzítésre Arizonából.
Az Elefántormány-köd az IC 1396 néven ismert csillagkeletkezési komplexum része, ahol ma is keletkeznek új csillagok. vdB 142 néven is ismerik. Maga az Elefántormány-köd néven ismert rész egy 20 fényév hosszú, elnyúlt, a végén feltekeredett alakúra emlékeztető sötétköd. Mintha csak egy elefánt ormánya lenne… Távolsága tőlünk kb. 2400 fényév. Az erősen ionizált hidrogénköd háttere előtt megjelenő porfelhő alakja igazán drámai hatást ad a képnek. A hidrogént a köd közelében elhelyezkedő HD 206 267 jelű csillag erős ultraibolya sugárzása készteti fényre: O6Vf színképtípusú, vagyis erős emissziós vonalak vannak színképében. Kísérője egy O9V színképosztályú csillag, ami 3,7 naponta kerüli meg őt, és a rendszerhez egy kisebb, harmadik csillag is társul. Noha szabad szemmel csak 5,7 mg-s objektum, ha a távolságát és a csillagközi gáz fénygyengítő hatását figyelembe vesszük, akkor abszolút fényességben sokkal fényesebbek, mint a a mi Napunk. A két fő komponens 42 és 14 naptömegű lehet, így abszolút fényességük -5,4 mg körüli, vagyis 11 000-szer több fényt bocsátanak ki egyenként, mint a Nap. (AJ 80, 454, 1975)