VCSE - Hipparchus kráter - Bognár Tamás rajza
VCSE – Hipparchus kráter – Bognár Tamás rajza

 

 

Megnevezés: Hipparchus kráter
Osztályozás: Hold kráter
Dátum/idő: 2007.08.20
Felszerelést: 76/900 Newton
Okulár/Nagyítás. : Plössl 8mm, 112x
Légkör átlátszóság/nyugodtsága: 3/5, 7/10
Páratartalom: alacsony, enyhén párás levegő
Szél: szélcsend
Hold fázisa:
Észlelés helye : Zákány,  N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Észlelő : Bognár Tamás

English

 

VCSE - Sinus Iridium - Bognár Tamás - 2007
VCSE – Sinus Iridium – Bognár Tamás – 2007

 

Megnevezés: Sinus Iridum (Szivárvány öböl)
Osztályozás: Hold “öböl”
Dátum/idő: 2007.06.25
Felszerelést: 76/900 Newton
Okulár/Nagyítás. : Plössl 8mm, 112x
Légkör átlátszóság/nyugodtsága: 3/5, 7/10
Páratartalom: alacsony, enyhén párás levegő
Szél: szélcsend
Hold fázisa:
Észlelés helye : Hungary, Zákány,  N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Észlelő : Bognár Tamás

English

VCSE - Jupiter - Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd
VCSE – Jupiter – Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd

A VEGA 4-ik számában jelent meg három Jupiter-észlelés, még 1992-ben (a Vega Klub lapjában, a VCSE két évvel később alakult meg ebből). A korban már akkor is kicsinek számító távcsővel (48/540-es refraktorral, 90x-es nagyítással) készültek ezek a megfigyelések. A baloldali képen a Jupiter egyes alakzataihoz írt számok egy 0-10 fokozatú skálán intenzitásviszonyokat jelentenek. azóta természetesen a távcsövek átmérője mellett az észlelők kifinomultsága is fejlődött, de legelső Jupiter-észlelésként ezek bárkitől elfogadhatók. Ha van Jupiter-rajza, akkor örömmel várjuk a VEGA-ba!

Észlelők:Csizmadia Ákos 1, Csizmadia Szilárd 2

A Jupiter február hónapban a megfigyelések szerint nem volt igazán látványos. Leginkább az egyenlítői sáv látszott, 6.7 átlag intenzitással Feb. 28-án Cs. Sz. látott egy ovált a sávban. (Lásd rajz) A négy hold viszont látványos volt 30x nagyításnál is!

Feb. 27-én egy vonalban, szimmetrikusan, közel a bolygóhoz helyezkedtek el. Feb. 28-án viszont a Callisto 12 Jupiter korongnyi távolságban volt a bolygótól!

A holdaktól néhány érdekes jelenséget várhatunk. Ezekről a klubvezetőtől kérhető tájékoztatás.

VCSE - ST 747 Orion - Csizmadia Szilárd
VCSE – ST 747 Orion – Csizmadia Szilárd

ST 747 Orion
RA=5h33m
d= -6°
mgl=4,7 mg2=5,6
S=37″
PA 224

Csizmadia Ákos 48/540 L : tág pár. Fényességeltérés 1,5 mg. Szinek: 0 és 10. PA 240

Csizmadia Szilára 48/540L 30x: PA 240 felé látszik a társ. Fényességeit érés l-l,5mg. Könnyen bontható, kényelmes pár. Szinek:-1 és -2.
60x: nem változott a látvány.

Az első Hold-rajzaim kerülnek most bemutatásra, amiket még általános iskolás koromban készítettem egy saját készítésű távcsővel. Ezek az első, rajzos amatőrcsillagász emlékeim. Érdekes belegondolni, ahogy megpillantottam az égbolt szépségeit, a rácsodálkozás első pillanatai után, szinte azonnal megjelent a késztetés, hogy ezt meg kell örökíteni. Akkoriban gondolni sem lehetett arra, hogy le kellene fényképezni az okulárban látott Holdat egy mobiltelefonnal. Maradt a klasszikus módszer: a rajzolás.

De ne siessünk annyira előre. Érdekes az eszköz, amivel az észlelés történt. A távcső saját készítésű volt, abból, ami akkoriban elérhető és felhasználható volt egy általános iskolás gyerek számára. Az objektív egy 100/300-as nagyító lencse volt, ami egészen erősen színezett. Akkoriban még nem töltött el lelkesedéssel, hogy van egy kitűnő eszközöm a spektroszkópia alapjainak elsajátítására. A színezési hibát peremblendével és színszűrő alkalmazásával sikerült elfogadható szintre leszorítani. A Hold észlelésénél nekem a narancssárga, fényképezőgépek számára készített színszűrő vált be. Igaz, a vörös színű színszűrőnél volt a legminimálisabb az érzékelhető színezés, de ez nem volt kellemes az észlelés során. Kompromisszumos megoldásként a narancssárga színszűrő alkalmazása vált be a legjobban.

Az így készült távcső okulárja és fókuszírozója pedig az akkoriban kapható NDK gyártmányú  Astro-Cabinet 90 nevű távcsőépítő készlet elemeiből készült. A Hold a távcsőben kb. akkora lehetett, mint egy 7×50-es binokulárban. Ez pedig nem a legkedvezőbb méret a felszín részleteinek az észleléséhez, de igen jól tudott motiválni abban, hogy a látómezőben apró alig észrevehető kis részleteket próbáljak megpillantani.

VCSE - Az első Telihold - Bognár Tamás
VCSE – Az első telihold – Bognár Tamás

Az észleléseket a családi házunk padlásán kialakított “csillagvizsgálóban” végeztem. A padlásunkon volt egy dél fele néző bádog fedelű tetőablak. Csak igen magasan volt. Nem arra találták ki, hogy azon valaki kifele kukucskáljon. Édesapám egy teljes napig dolgozott, mire készített egy masszív állványzatot, amin legalább 4 ember kényelmesen elfért, és olyan magasságban volt, hogy a tetőablak peremére felszerelt távcsővel a teljes belátható égboltot kényelmesen végig lehetett észlelni. Szülői segítséggel a padlásból egy kis obszervatórium lett. A tetőablaknál a gerendák be lettek burkolva, hogy ne koszoljam össze magamat. Anyukám készített egy sok zsebes tartót, ahova az okulárokat, ceruzákat lehetett rakni. Megkaptam édesapám fénykép előhíváshoz használt vörös lámpáját. A padlástérben lett egy íróasztalból, székből, polcokból kialakítva egy hely, ahol lehetett várakozni. Lehetett jegyzetelni, rajzot befejezni. Tökéletes búvóhely és csillagvizsgáló volt. Ekkor próbáltam meg először a távcsőben látottakat lerajzolni. Döbbenetes volt azzal szembesülni, hogy a napközben az A4-es rajzlapra rajzolt hatalmas kört – amibe a tervei szerint a Hold felszínét rajzoltam volna bele – igen-igen nehéz telerajzolni a látómezőben lévő picike holdkorong alapján. Az is kiderült, hogy az általános iskolás alap rajztanítás és a 4-esre értékelt rajztudásom igen kevés ahhoz, hogy az áhított művészi holdrajz megszülessen.

Ugyanakkor, most így sok év távlatából, sok-sok óra észlelés és rajzolás rutinjával a hátam mögött, amikor a kezembe veszem ezeket a rajzokat, nem csak a “naiv” gyerekes rajzot látom, hanem felfedezem a kráterek árnyékait, a központi csúcsokat. Nem csak össze vissza lévő kráter körök látszanak, hanem itt-ott felfedezhetők ismerős kompozíciók, az örökké visszatérő, jellegzetes kráter csoportok. Jó látni ezeket a kezdeti rajzokat és mellé tenni a késöbb született munkákat. Látni bennük a fejlődést, ahogy a távcső mellett megtanultam egyre jobban észrevenni és megragadni a részleteket.

VCSE - A fogyó Hold - Bognár Tamás
VCSE – A fogyó Hold – Bognár Tamás

Sok észlelést végeztem akkoriban. A jegyzeteim szerint kb. 640 órát töltöttem rajzolással, észleléssel. Sikerült megpillantanom a Jupiter holdjait. Fantasztikus élmény volt nyomon követni holdfogyatkozáskor a Hold felszínen végigvonuló árnyékot, ahogy az addig láthatatlan felszíni formákat felfedte.