Szerzők archívuma: Bognár Tamás

Júniusi észlelési ajánló – Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :
A következőkben júniusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap június hónapban 04:45 körül kel, 20:45 körül nyugszik. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold június 24-én, első negyed 1-én, telehold 9-én, utolsó negyed 17-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Megjegyzendő, hogy éjszakai sötétség alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap -18° horizont feletti (vagy inkább alatti) magasság alatt van. (A polgári szürkület időtartama alatt 0° és -6° horizont feletti/alatti, a navigációs szürkület -6° és -12°, a csillagászati szürkület -12° és -18° horizont feletti (alatti) napmagasságot jelent.) A nyári napforduló körüli néhány napban Észak-Magyarországról ezt a nap nem is éri el, ott nincs is sötét éjszaka, az ég legalsó, északi része kissé világos marad. (Tőlünk sokkal északabbra, az északi sarkkörön túl ilyenkor fehér éjszakák vannak, a Nap le sem nyugszik onnét nézve.) Magyarország többi részében is nagyon rövid, gyakran világos az éjszaka.

A Jupiter déli irányban kora estétől kora hajnalig, a Szaturnusz délkeleti irányban sötétedéstől kezdve egész reggelig megfigyelhető.

Júniusban a C/2015 V2 (Johnson) üstökös a hónap elején Ökörhajcsárban, a hónap végén a Szűz csillagképben megtalálható már kora estétől keleti irányban, júliusban viszont már nagyon nehezen lehet megfigyelni, így érdemes minél előbb ránézni.

Látványosabb események:

06.03. 12:30 A Vénusz legnagyobb nyugati elongációja: 24″ átmérő, 50% fázis, a Halak csillagképben látszik

06.03. 19:15 A Jupiter 3,4°-ra a 72%-os Holdtól

06.05. 20:49 – 22:40 A Jupiter Io és Europa holdjainak árnyéka a bolygó korongján

06.10. 01:58 A Szaturnusz 2,3°-ra a 99%-os Holdtól

06.15. 14:03 A Szaturnusz földközelben, látszó átmérője: 18,3″ (gyűrűk kiváló láthatósága)

06.17. 23:45 A C/2015 V2 (Johnson) üstökös 3′-re északra az NGC 5566 galaxistól, a Szűz csillagképben

06.21. 02:47 Véget ér az év legrövidebb éjszakája, kezdetét veszi a leghosszabb nappala

06.21. 04:24 Nyári napforduló

Kora estétől már látható az NGC 6946 galaxis, és a halványodó SN2017eaw szupernóva.

Napnyugtától folyamatosan emelkedve észlelhető lesz néhány, a Messier katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5, M10, M12, M14).




Kora estétől alacsony horizont feletti magasságnál, de egyre emelkedve megfigyelhető az M57 és M27 planetáris köd, illetve az NGC 7000 “Észak-Amerika köd” is.



(Az NGC 7000 valamivel a Deneb alatt található.)


Sötétedéstől kezdve megfigyelhetőek a Nagy Medve és a Vadászebek csillagképekben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106).




Éjfél körül a Tejút közepe kel fel, számos nyári mély-ég objektum kerül elő ilyenkor (pl. M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, az Antares-környéki ködök, M16 Sas-köd, a Nyilas csillagkép nyílthalmazai).




Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2017-et és a Stellariumot használtam, június 15-ei dátummal.

Mai kép – NGC 6744 – Csizmadia Szilárd

Feltöltve : Szerkesztette :

A Nap Csillagászati Képe (APOD) május 26-án az NGC 6744 jelű extragalaxis volt. Kb. 30 millió fényévre van tőlünk. 175 ezer fényéves átmérőjével majdnem kétszer akkora a mérete, mint a mi Tejútrendszerünké. Eddig egy szupernóvát figyeltek meg benne, aminek fénye 2005-ben ért el minket.

VCSE - Mai kép - NGC 6744 - Csizmadia Szilárd
VCSE – Mai kép – NGC 6744 – Csizmadia Szilárd

Messze a déli égbolton látszik, a Pavo csillagképben. A kép kb. telehold méretű területet ábrázol (D. Verschatse képe). A képen balra lefelé, de közel a galaxis egyik spirálkarjához, egy, a mi Nagy Magellán Felhőnkre megdöbbentően nagyon hasonlító kísérőgalaxist is lehet látni.

A 9,1 mg-s összfényességű galaxis kis távcsövekkel is megfigyelhető, ha valaki megfelelően déli szélességre utazik – deklinációja ugyanis -63 fok. Ez azt jelenti, hogy kb. 27 fokos északi szélességtől (ez kb., de nem pontosan a Kanári-szigetek szélessége) látszik, de onnét még csak a horizont közelében. Az Egyenlítő tájáról emelkedik csak 30 fok közelébe, és ha valaki a zenitben akarja látni, a déli sarkkör környékére kell utaznia.

A kép 14,5 hüvelykes (36,8 cm-es) Ritchey-Chrétien-távcsőre szerelt, -20 °C-ra hűtött SBIG STL-11000 CCD-kamerával készült. 450 perc fehér fénybeli, 180:180:180 perc RGB-beli expozíciók összeadásával érte el készítője a végeredményt. A képet Chiléből, 8/10-es átlátszóság és 6/10-es nyugodtság mellett készítette (a VCSE gyakorlatában az átlátszóságot 5-ös szubjektív skálán becsüljük) 2006. júl. 20-30-a és aug. 20-23-a között. A képmező pontos mérete 25×37 ívperc (a telehold átmérője kb. 30′).

Vénusz – 2017. május 14. – Majoros Attila

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - Vénusz - 2017. május 14. - Majoros Attila
VCSE – Vénusz – 2017. május 14. – Majoros Attila
A Vénusz 37,1%-os előrejelzett megvilágítottság mellett.
SkyWatcher 200/1000 Newton, 3x-os Barlow
SkyWatcher EQ6 mechanika
ASI224 MC
Sharpcap 2000frame 30%a, Registax wavelet filters
Az észlelés helye, ideje: Guernsey 2017. május 14., reggel 6.07 UT.

Szupernóva (SN 2017eaw) az NGC 6946 galaxisban – Molnár Iván

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - Szupernóva az NGC 6946 galaxisban - Molnár Iván
VCSE – Szupernóva (SN 2017eaw) az NGC 6946 galaxisban – Molnár Iván

Az SN 2017eaw szupernóváról 2017. május 16-án 20:24 – 21:26 UT között készült a felvétel Celestron 280/2800 SC távcsővel, f/6,3 reduktor-korrektorral, vezetés nélkül, Canon EOS 600D modifikált, ISO 1600, 90 x 30 mp, feldolgozás DSS, PS, DPP.

A szupernóva az NGC 6946 galaxisban található; egy amerikai amatőrcsillagász, Patrick Wiggins fedezte fel május 14-én. Már május 15-én este próbálkoztam a fényképezéssel, de az időjárás nem volt kegyes hozzám: a felhőkön át nem tudtam lefotózni a szupernóvát. Végül az első felvételem 16-án hajnalban készült holdfény kíséretében (de Holdfény-szonáta nélkül).

C/2015 V2 (Johnson) üstökös – Ágoston Zsolt

Feltöltve : Szerkesztette :
2017. május 19-én, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételem a C/2015 V2 (Johnson) üstökösről. 35x180s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 képből.
VCSE - C/2015 V2 Johnson üstökös asztrofotó - Ágoston Zsolt
VCSE – C/2015 V2 (Johnson) üstökös – Ágoston Zsolt

 

A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 150/750 -es Newton tubussal és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült, a felvételek vezetése Lacerta MGEN autoguiderrel történt.
Az év első felére jellemző üstökösrohamból sikerült az egyik “piszkos hógolyót” fényképeznem: a C/2015 V2 (Johnson) üstököst, melyet 2015. november 3-án fedezett fel Jess Johnson, a Catalina Sky Survey program keretében. A hiperbolikus pályán mozgó üstökös az Oort-felhőből származik, napközelbe 2017. június 12-én kerül. Kepler II. törvénye értelmében a Nap közelében jelentősen megnövekszik sebessége, majd távolodni kezd tőle, lelassul, végül pedig elhagyja a Naprendszert.
A fényképezőgép távcsőre csatlakoztatása előtt vizuálisan is megfigyeltem az üstököst APEX 28mm okulár segítségével. 27x-es nagyítás mellett az apró magot körülvevő kóma megfigyelhető volt, amit egy rövid, halvány, szürkés színű ék alakú csóva követett. A kóma és a csóva szorosan “összenőtt”, nem láttam éles elkülönülést a kettő között.
Az elkészült nyers képeket Deepsky Stacker segítségével az üstökösmagra illesztettem, így ahogy az üstökös mozog környezete előtt, a csillagok “csíkot húznak”. Az elkészült képen az üstökösmag, a zöldes-kék kóma és csóva is könnyen észrevehető.
Az expozíciók készítésekor az elkészült képek ellenőrzése céljából szüneteltettem a felvételek készítését 2-3 percre, emiatt a csillagokból megnyúlt csíkokban egy szakadás alakult ki, amit Photoshopban igyekeztem összefűzni. (A szerk. megjegyzése: ez utóbbi lépés nem teljesen szokványos, nem lenne gond az elhagyása (sőt, a realizmushoz közelebb állna),  de az üstökös látványát nem befolyásolja – ezért a képet közöltük.)