Kedves Barátaink!

A VCSE 2018. évi nyári tábora plakátjának elkészítéséhez kérnénk ismét a segítségeteket: egyesületi tagtárs által készített asztrofotót vagy asztrofotókat szeretnénk rátenni. Arra szeretnénk kérni Titeket, hogy 2018. február 23-ig legyetek szívesek felajánlani saját asztrofotóitokból, asztrotájképeitekből a tábori plakátra!

Feltételek:

1./ Csak olyan egyesületi tagok képeit használjuk fel, akik a kép(ek) benyújtása idejéig tagdíjukat rendezték.

2./ Fejenként legfeljebb három asztrofotóval lehet segíteni. Többen együtt is benyújthatnak egy fotót, mint közös alkotást: ebben az esetben a közös alkotást a benyújtók mindegyikénél egy-egy darab benyújtott képnek kell venni. A benyújtott asztrofotónak saját alkotásnak kell lennie, de bármelyik megelőző évben készülhetett; felbontása minimum 1024×768 képpont legyen, de törekedni kell a minél nagyobb felbontásban történő benyújtásra. Csak standard képfeldolgozáson átesett fotó nyújtható be, montázs, mesterséges beavatkozáson átesett stb., ún. „fake” asztrofotó nem. (Az elnökség fenntartja a jogot ennek értelmezésére vita esetén.)

3./ Kizárólag e-mailben, a szokásos képformátumok egyikében, 2018. február 23-ig kell benyújtani a képeket a vcse@vcse.hu e-mail címre; a határidő után beérkezett képek csak akkor vehetők figyelembe, ha a határidőig benyújtott anyagok között az elnökség egyetlen megfelelőt sem talált.

4./ A képek felajánlói vállalják, hogy a képüket a VCSE a tábori plakátokon, a tábor propagandájában, hirdetéseiben, honlapján és facebook-oldalán stb. ingyenesen, térítésmentesen, szabadon felhasználhatja (a kép készítője nevének feltüntetésével egyidejűleg).

A plakátot idén Oláh Patrícia és Balogh Gabriella készíti (rotációs elv alapján mindig más kap lehetőséget).

VCSE - Távcsőerdő a 2017. évi VCSE-táborban Ispánkon - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Távcsőerdő a 2017. évi VCSE-táborban Ispánkon – Ágoston Zsolt felvétele
VCSE - Észlelrét felhőátvonulások közti éggel (Ispánk, 2017) - Ágoston Zsolt felvétele
VCSE – Észlelrét felhőátvonulások közti éggel (Ispánk, 2017) – Ágoston Zsolt felvétele

A 2017. évi táborban készült képekből egy válogatás itt tekinthető meg.

<a href="https://flic.kr/s/aHskAyiaki" target="_blank">Click to View</a>

A képeket Ágoston Zsolt, Balogh László, Csizmadia Szilárd, Fábián Kálmán, Kelemen Tamás, Schmall Rafael és Toldi Emese készítették.

2017. július 22-29. között tartotta a Vega Csillagászati Egyesület (az MCSE Zalaegerszegi Csoportja, a TIT Öveges József Egyesület, és az Albireo Amatőrcsillagász Klub társszervezésével) 27. nyári táborát. Erre a táborra 1992 óta minden évben, megszakítás nélkül sor kerül – 1994-ben két tábort is tartottunk. A táborok időről-időre változó helyszínen kerülnek megtartásra, amit a többség jónak tart; a táborok többnyire Zala megyében vannak, de alkalmanként volt már Vasban (ezt megelőzően már kétszer is), Somogyban. Táborunk elnevezése a legutóbbi évben VEGA ’17 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor volt. A 2017-es táborra Ispánkon, Vas megyében, az Őrségben került sor, rendkívül szép, jó észlelőrétű, nagyon sötét helyen. Kizárólag a derült ég hiányzott…

A táborban az elejétől a végéig, vagy csak 1-2 napig részt vett amatőr- és hivatásos csillagászok listája:

Albert Krisztián, Ágoston Zsolt, Balogh Boglárka, Balogh Gabriella, Balogh László, Balogh Lilla, Borsos Gréta, Császár Kornél, Csizmadia Ákos, Csizmadia Szilárd, Csizmadia Tamás, Czukor Csongor, Deme Lívia, Düh Gergő, Eperjesi Dávid, Fábián Kálmán, Francsics László, Gueth Krisztián, Hartung Júlia, Horváth Adrienn, Horváth Dárius, Horváth Márton, Jandó Attila, Jandó Dániel, Kelemen Tamás, Koncz Bendegúz, Kuczmogh Katalin, László Márton, László Tímea, Mikics Alexandra, Mikics Eszter, Mikics Károly, Mikics Károlyné, Mészáros Csilla, Mizser Attila, Néber Tímea, Obál Bence, Obál Zoltán, Oláh Patrícia, Ódor Zsófia,  Román Dávid, Schmall Rafael, Szarka Bence, Szántay Zsófia, Szente Hajnalka, Szűcs Mátyás, Toldi Emese, Tóth Bence, Tóth Mónika, Varga György, Vámosi Flórián, Zelkó Zoltán; látogatóként: Paragi Zsolt.

Összesen 52 fő vett részt végig vagy csak rövidebb ideig a táborban, ez elmarad a 2016-ban regisztrált 57 főtől. (2016-ban többen vettek részt elejétől a végéig, 2017-ben pedig többen jöttek csak pár napra.)


A fenti videón Ágoston Zsolt táborban készült animációja látható.

Az Őrség az ország egyik legsötétebb egű helye. Kár, hogy az Őrségben csak kis területre terjed ki a kékes és zöldes terület a fényszennyezés-térképen, a Balatontól délre sokkal nagyobb területen van ugyanilyen helyzet, ami nyilvánvalóan jobb eget jelent. Ezt mutatja be az alábbi fényszennyezést ábrázoló térkép (a melegebb színek felé haladva a fényszennyezés egyre nagyobb, a piros szín jelöli a legnagyobb fényszennyezést):

VCSE - A fényszennyezés mértéke a délnyugati határok mentén - LightPollutionMap
VCSE – A fényszennyezés mértéke a délnyugati határok mentén – LightPollutionMap

Mégis, amikor a tábor alatt az egyik este hirtelen kiderült az ég az esőfelhők elmenetele után, szabad szemmel a zenitben 7,6 mg-s csillagokat még be lehetett azonosítani csillagtérképről! Volt, aki nem ismerte fel a csillagképeket, hiszen legtöbbünk jó, ha 3-4 mg-s égen tanulja meg összekötni őket, itt pedig a rengeteg csillag között könnyen el lehetett veszni. Egyik neves asztrofotós barátunk úgy kiáltott fel: “Namíbiai ég van!”.


Ágoston Zsolt gyönyörű time-lapse-t készített egy másik éjszakán.

Nagy kár, hogy mindezt csak kb. két és fél órán keresztül élvezhettük. Utána ismét reménytelenül beborult.

Az egész táborra rányomta bélyegét az időjárás. Kirándulni is alig lehetett elmenni, mikor egy jobbnak kinéző napon mégis rászántuk magunkat, akkor útközben kapott el az eső. A legközelebbi esőbeálló már Szlovéniában volt, így mintegy 30 méternyit átmentünk Szlovéniába. Az EU egyik előnye, hogy nem kellett útlevél, ami nem is volt a zsebünkben…

Időjárás szempontjából mégsem ez volt a sok-sok év alatt a legrosszabb tábor, 2002-ben Kustánszegen mindössze 2 órát tudtunk észlelni egy hét alatt, az egyik kilencvenes évekbeli kehidakustányi tábort pedig egy nappal meg is rövidítettük, mert akkor egyetlen óra derült sem volt öt nap alatt és a hatodik estére is reménytelenül nézett ki az ég. A 2017-es ispánki táboron azért másfél éjszakányi derült, és 1-2 órás részletekben további nyolc-kilenc órányi derült égbolt adatott. Volt, aki itt tudta befejezni egyik asztrofotóját. Összességében tehát nem maradtunk égbolt-élmények nélkül.

Mindenesetre vagy nagy holdfázis mellett volt csak ég a nyáron, vagy súlyos viharok dúltak. A tábor ideje alatt több városban is súlyos fa- és épületkárok keletkeztek az erős szél miatt, pár nappal a tábor után a közeli Őriszentpétert is letarolta a vihar, minden fa kidőlt. A nyár a viharokról, viharláncokról, kidőlt fákról és letarolt városokról szólt. Szeptembertől kezdve az év végéig nagyon-nagyon keveset lehetett észlelni. Nemcsak Magyarországon, de a távoli Chilében is kifejezetten kevés volt a derült éjszakák száma. Így még örülhetünk, hogy kb. 50 vizuális mély-ég megfigyelés készült és néhány asztrofotó.


Ismét Ágoston Zsolt szép alkotását élvezhetjük a fenti videón.

Pedig a távcsőparkra nem lehetett panasz: a legnagyobb műszer a VCSE 46 cm-es Dobsonja volt, amelyben az M8, M13, M15, M17, M20, M27, M31, M51, M57, a Stephan-kvintett és más objektumok nyűgözték le a résztvevőket. A sok-sok részletet szavakkal szinte vissza sem lehet adni. Igen sok kisebb (9-35 cm-es) más távcső is ott volt, amiket a fenti galériában a képek mutatnak.

A kellemes és gyönyörű táborhelyszínen kisebb medence állt rendelkezésünkre, ami mellett néha előadást is tartottunk; ping-pong asztal, biliárdasztal is volt. Az Arkánum Vendégház jó hely táboroknak. A színes előadások és érdekes történetmesélés mellett jól éreztük magunkat, csak az időjárás borított ki minket. Végül is, még akkor is lehetett vizualizálni és fotózni, amikor az ég alját elborították a távoli villámok…

Érdekes volt a László Timi által szervezett látogatás a helyi kézműves csokoládémesterhez is.

Dr. Paragi Zsolt rádiócsillagász is meglátogatott minket, és érdekes felfedezéseivel tartott jó szóval minket. Élvezetes előadása és személye nagyban emelte táborunk szakmai színvonalát.

De nem lehet minden év ilyen, biztosan jobb időjárás vár ránk legközelebb. A jó hangulatról, Ágoston Zsolt Saturn V-jéről, a többiek távcsövéről meséljenek a mellékelt képek.

Viszontlátásra 2018-ban Zselickisfaludon!

A Béta Pictoris porkorongja infravörös hamisszínes felvételen. A csillagot kitakarták egy koronográffal (a kék maszk mögött van). A kék maszkra rámásolták a Béta Pic és b bolygója képét. A bolygó fél nagytengelye 9 AU, a csillag 1,75 naptömegű és 1,8 napsugarú. Jobbra fenn a szagatott kör a Szaturnusz pályájának méretét jelképezi méretarányosan.
A Béta Pictoris porkorongja infravörös hamisszínes felvételen. A csillagot kitakarták egy koronográffal (a kék maszk mögött van). A kék maszkra rámásolták a Béta Pic és b bolygója képét. A bolygó fél nagytengelye 9 AU, a csillag 1,75 naptömegű és 1,8 napsugarú. Jobbra fenn a szaggatott kör a Szaturnusz pályájának méretét jelképezi méretarányosan.

A Béta Pictoris egy fényes, 3,9 magnitúdójú, A színképosztályú csillag, ami szabad szemmel is látható a déli féltekéről (tőlünk nem, mert deklinációja -51°).

A Béta Pictoris körül van egy porkorong, amiben legalább egy bolygó már kialakult (fenti kép). A tőlünk 63 fényévre lévő csillag körül lévő bolygót Béta Pic b-nek nevezik, és közvetlenül is lefényképezték, mozgását látták a különböző években készült képeken (2009-ben fedezték fel francia csillagászok Anne-Marie Lagrange vezetésével). Kb. 7 jupitertömegű. Ez az egyetlen bolygó, amelynek forgási periódusát (8,1 óra) ismerjük a színképében lévő vonalak Doppler-kiszélesedéséből.

 

A fenti videón a bolygó megfigyelt mozgása látható, a dátumok az animációról leolvashatók. A jobb láthatóság érdekében a központi csillagot egy koronográffal kitakarták, ezért az nem látszik a fekete maszk mögött.

Lehetséges, hogy a bolygó 18 évente tranzitokat is mutat: ez attól függ, mennyi a pontos inklinációja. Azt tudjuk, hogy nagyon közel van 90 fokhoz, de ha elég közel, akkor nemsokára a bolygó el fog vonulni a Béta Pic előtt és fedést okoz. (Lehet, 1981-ben már megfigyeltek egy fedést, de a régi adatokból elég nehéz kihámozni, tényleg ez a bolygó okozta-e, és valóban fedés volt-e vagy csak mérési zaj.)

Így néz ki a PicSat.
Így néz ki a PicSat.

A soron következő fedés megfigyelésére Franciaország 2018. jan. 12-én egy 5 cm-es távcsővel ellátott, kb. 10x10x30 cm méretű, 3,5 kg tömegű, 5 W teljesítményfelvételű űrtávcsövet indít. Ha a fedés bekövetkezik, akkor nemcsak a pályát ismerjük majd pontosabban, de a bolygó átmérőjét is precízebben meg lehet határozni a fedés mélységéből, és a következő fedés során (vagy akár a mostani során is, ha időben észreveszik, hogy a fedés elkezdődött) a bolygó légkörét is lehet tanulmányozni tranzit spektroszkópiával, amint a csillag fénye a fedéskor átsüt a bolygó légkörén. A projekt és az űrtávcső neve: PicSat. Miért ilyen kicsi a műhold? Mert a fedés előrejelzése csak néhány éve történt meg, és ilyen időskálán elindítani, megtervezni, megépíteni és főleg, ami a legfontosabb: pénzt szerezni egy ilyen projektre csak ez a lehetőség van. Mivel a csillag fényes, kis távcső is elegendő a méréshez, de a nagy fotometriai pontosság érdekében mégis a világűrbe kell menni.

Forrás: Francia Űrügynökség.

Szilveszteri-újévi tűzgömbparádé c. jegyzetünkben említettem egy egy 2017. szentestéjén (2017. dec. 24. 20:16:51 UT-kor) feltűnt tűzgömböt, amit a HUVCSE01 észlelt, de ebből az egy észlelésből pályát számolni nem lehet. Jónás Károly hívta fel figyelmem, hogy a tűzgömböt a HUHOD kamera is észlelte, így a pályaszámítás lehetséges. Igaz Antal, a hódmezővásárhelyi HUHOD kamera tulajdonosa és operátora kérésemre örömmel el is küldte a szükséges adatokat a tűzgömbről, így a pályaszámítás eredményét az alábbiakban ismertetem.

VCSE - A 2017. december 24-i tűzgömb összegképe a zalaegerszegi HUVCSE01 meteorkamerán - Bánfalvi Péter
VCSE – A 2017. december 24-i tűzgömb összegképe a zalaegerszegi HUVCSE01 meteorkamerán – Bánfalvi Péter

Ezen felül Kővágó Gábor is elküldte adatait ugyanerről a tűzgömbről, amelyet a HUMFM kamerával vett fel.

Igaz Antal felvétele a HUHOD elnevezésű, Hódmezővásárhelyen működő kamerájával készült ugyanerről a tűzgömbről.
Igaz Antal felvétele a HUHOD elnevezésű, Hódmezővásárhelyen működő kamerájával készült ugyanerről a tűzgömbről.

 

Kővágó Gábor felvétele a HUMFM kamerával készült Budapestról. Míg a HUHOD és a HUVCSE01 Sirko Molau IMO-nál bevett MetRec szoftverével fut, addig a HUMFM a japánok UFOCapturíével, de aza adatformátum konvertálása nem okozott gondot.
Kővágó Gábor felvétele a HUMFM kamerával készült Budapestről. Míg a HUHOD és a HUVCSE01 Sirko Molau IMO-nál bevett MetRec szoftverével fut, addig a HUMFM a japánok UFOCapture-ével, de az adatformátum konvertálása nem okozott gondot.

A pálya:

A meteor feltűnése 99  9 km magasságban volt egy Ravazd és Táp közötti pont felett, eltűnése pedig a földfelszín felett 81  7 km magasságban történt Nyúl felett. Mindhárom település Győr-Moson-Sopron megyében van, és egymáshoz való közelségük mutatja, hogy a tűzgömb meredeken, a helyi függőlegessel mintegy 12 fokot bezárva jött lefelé.

(A kamerák közötti időpont-eltérésre, amit a nem túl jól járó órák okoznak, az általam használt saját program korrigál.)

Radiánspontja a RA= 79,61  0,02°, DEC = 32,39  0,04° pontban volt, ami a Szekeres (Auriga) csillagképbe esik.

Légkörbeli sebessége 23,4  1,1, Naphoz képesti sebessége 39,7  1,0 km/s volt. Nem lehetett valami nagy test, talán csak deciméter körüli lehetett az átmérője.

Pályaelemei:

a (CSE): 4,52  1,21
i (fok): 5,1  0,3 (7,2)
e = 0,81  0,05
 (fok): 272,27700   1,4802531e-005 (270,0)
 (fok): 247,56  0,09 (257,7)
Napközelpont (q, CSE): 0,71  0,01 (0,668)

Az IAU MDC-ben történt keresés alapján ez egyértelműen egy Decemberi Alfa Aurigida volt (a fenti táblázatban zárójelben ennek a DAR-ral jelölt rajnak a pályaelemeit lehet megtalálni – az excentricitást az IAU MDC nem adja meg erre a rajra, a fél nagytengely pedig a legkevésbé jól meghatározható pályaelem, ezért az azonosításban nem használtuk). Az egyezés a DAR és e meteor pályaelemei között elég jó, a meteorrajok fejlődése (pályaperturbációk, a Nap fénynyomása stb.) szétszórhatják a rajokat annyira, hogy ennyi – vagy ennél jóval több – különbség lehetséges legyen.

A DAR-rajt csak 1994-ben fedezte fel 554 tűzgömb pályáját analizálva Porubcan és Gavajdova. A rajról kifejezetten keveset tudni, mindössze öt (5) rajtag pályája ismert. Egy rendkívül kevéssé ismert, pici meteorrajról van tehát szó, aminek a szülőégitestje sem ismert.

VCSE - A 2017. dec. 24-i tűzgömb pályája. A szagatott vonalak a Föld, Mars és a Jupiter pályáját jelzik. A folytonos vonal a tűzgömb pályáját mutatja a Naprendszerben a becsapódása előtt. A számok a tengelyeken CSE-t jelentenek. - Csizmadia Szilárd rajza.
VCSE – A 2017. dec. 24-i tűzgömb pályája. A szagatott vonalak a Föld, Mars és a Jupiter pályáját jelzik. A folytonos vonal a tűzgömb pályáját mutatja a Naprendszerben a becsapódása előtt. A számok a tengelyeken CSE-t jelentenek. – Csizmadia Szilárd rajza.

Ennek a tűzgömbnek a pályája nagyon messze esett a 2017. december 18-án esett norvégiai tűzgömbétől. Annak radiánspontja, a RA-DEC: 331°+62° pontban volt, ami kizárja az azonos rajtagságot ezzel a szentestei tűzgömbbel. Az évvégi tűzgömbparádé tehát csak véletlen egybeesések sorozata volt.

Izgalmas, ahogy az amatőrcsillagászok szép és pontos mérései hozzájárulnak naprendszerünk apró titkainak felderítéséhez.

Köszönet Jónás Károlynak, Igaz Antalnak, Kőváró Gábornak adataik megosztásáért és észlelőmunkájukért!

Szerző: Csizmadia Szilárd

VCSE - A Helix-köd a 3,6 m-es CFHT-távcsővel - APOD, CFHT
VCSE – A Helix-köd a 3,6 m-es CFHT-távcsővel – APOD, CFHT

A CFHT rövidítés feloldása: Canada-France-Hawaii Telescope, vagyis Kanadai-Francia-Hawaii távcső. Ez egy 3,6 méteres főtükrű optikai-közeli infravörös távcső, amit 4204 méter tengerfelszín feletti magasságban helyeztek el Mauna Keán, a Hawaii államot alkotó szigetcsoport legnagyobb szigetén. A nemzetközi együttműködésben megvalósult műszer 1979 óta szolgálja a csillagászat tudományát, Cassegrain-rendszerben. A távcsővel a kanadai, francia és amerikai csillagászok mellett a finanszírozásba később bekapcsolódó kínai, tajvani, brazil és koreai csillagászok észlelhetnek. Az Európai Unió által anyagilag szponzorált OPTICON program keretében az EU összes tagállamának – így Magyarországnak is – a csillagászai is pályázati úton kaphatnak a műszerre némi távcsőidőt. Az elbírálás alapja a benyújtott pályázat tudományos megalapozottsága. Cserébe az OPTICON kismértékben szponzorálja a műszer fenntartását.

A CFHT-n egy 40 CCD-kamerából álló 378 megapixeles, az égből egy négyzetfokot lefedő, MegaCam nevű képalkotó eszköz; egy négy detektorból álló, 16 megapixeles, közeli infravörösben (JHK fotometriai sávokban)  dolgozó eszköz (WIRCam), egy echelle-spektrográf és egy másik spektrográf dolgozik. Tervezik a SPIROU nevű infravörös színképelemző készülék felszerelését is, amivel lakható exobolygókat és légkörüket kutatnák majd a jövőben.

A fenti kép a CFHT-val készült az NGC 7293-ról. Ez a Vízöntő csillagképben fekvő planetáris köd a Helix-köd, magyarosabb átírásban a Hélix-köd nevet kapta. Magyarul gyakran nevezik Csiga-ködnek, holott a “helix” szót magyarra csavarvonalnak vagy spirálvonalnak kellene fordítani. Kétségtelen, a csigaház is spirálvonal alakot követ és a Csiga-köd irodalmibb, mint a Csavarvonal-köd… Így az elnevezés fenntartható.

Érdekes, hogy a 700 fényévre fekvő és 7,6 mg-s planetáris ködöt sem Messier, sem Herschel nem fedezte fel. Csak K. L. Harding találta meg 1824 körül. Megtalálását alacsony felületi fényessége nehezíthette, fénye ugyanis nagy területre (25 ívpercre, majdnem a telehold látszó méretére) oszlik el, így integrált összfényessége ellenére nehéz objektum.

Az NGC 7293 asztrofizikájáról részletesebben itt írtunk korábban.

A planetáris ködök a közepes tömegű (0,5-6…8 naptömegű) csillagok fejlődésének egyik fázisa. E csillagok a magbeli hidrogénégés lezárulta után – amikor a hidrogén nagyon kiürül a magjukban – vörös óriáscsillaggá válnak, majd e fázis végén elvesztik külső burkukat, magjuk pedig fehér törpévé válik. A leváló burokból alakul ki a planetáris köd, ami kis távcsövekben bolygószerűnek néz ki, ezért kapták nevüket róluk. Nagyobb nagyításokkal azonban feltűnik sokszor gyűrűs szerkezetük. A táguló gyűrű és a szétporló ködanyag mintegy százezer év alatt teljesen eloszlik, elkeveredik a környező csillagközi anyaggal. Ezáltal felismerhetetlen lesz, és eltűnik. A volt csillagra csak a fehér törpe emlékeztet.

A planetáris ködök anyaga főleg hidrogén és hélium, amiből magának az eredeti csillagnak a külső köpenye is állt. Ugyanakkor tartalmaz bőségesen a vörös óriás állapotbeli héliumégésből létrejött oxigént és nitrogént is: e kettő keveréke a közönséges földi levegő.

Más nukleáris folyamatokkal a hélium és az oxigén közötti elemek is létrejönnek, amik az általunk ismert földi élethez a szénnel együtt nélkülözhetetlenek. A planetáris köd anyaga, miután elkeveredett a csillagközi anyaggal, új csillagok és bolygórendszerek születésében játszhat szerepet és azokba beépülhet. Így a mi testünkben lévő víz (H2O), szén, nitrogén stb., jobbára planetáris ködöket is megjárt anyagból származik.

A mi napunk is mintegy 5-6 milliárd év múlva planetáris köddé válik, közepén egy fehér törpével.

A Csiga-köd fenti képe a MegaCam kamerával készült. A képen a vöröses területek az ionizált hidrogén, a zöld a kétszeresen ionizált oxigén vonalait reprezentálják.