Egyesületünk névadó csillaga, a Vega körül egy bolygójelöltet fedeztek fel. Ahhoz, hogy ténylegesen elismert bolygóvá váljék, még további észlelésekkel meg kell erősíteni létét, tömeg- és sugáradatát. A Vega az egyik legfényesebb csillag az égbolton (az Égi Egyenlítőtől északra pedig a legfényesebb), neve az ókori araboktól származik, és “kőszáli sas”-t vagy “lecsapó sas”-t jelent. Nulla magnitúdós, a Lyra csillagkép legfényesebb csillaga.
Szerzők archívuma: Csizmadia Szilárd
Nagyinterjú tagtársunkkal – VCSE
Bánfalvi Péter zalaegerszegi amatőrcsillagász, nyugalmazott iskolaigazgató, matematika-fizika-számítástechnika szakos tanár. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Öveges József Egyesülete elnöke, a Vega Csillagászati Egyesület elnökségi tagja, Hettyei-díjas. (Valamikor a Csillagászat Baráti Köre vezetőségi tagja is volt.) Kb. 50 éve tart már járdacsillagászatot (eredeti nevén: távcsöves bemutatókat), 2019-ig évente 30-60 alkalommal – 2020-ban az ismert járványügyi korlátozások miatt csak féltucatszor. De tervezi a visszatérést ehhez a tevékenységéhez. Talán Péternek a mára már Zalában legendává vált 100/1000-es Zeiss AS-refraktorral tartott távcsöves bemutatói és Juhász Tibor csillagászati szakkörei és Albireo-lapja alapozták meg az évtizedek alatt az itteni aktív amatőrcsillagászati életet, amiből több hivatásos csillagász is kikerült már.
Péter ezenkívül lelkes ismeretterjesztő is, rengeteg szakkört és nagyközönségnek szóló alapfokú előadást tartott a most már több, mint négy jupiterkeringésnyi idő alatt, amióta első csillagászati ismeretterjesztő tevékenységét végezte. Számtalan interjút adott a helyi médiának. A modern eszközöket ugyanúgy használja, mint bármelyik fiatal.
Futó ember az Orion-köd felett – Budai Beáta, Paragi Zsolt
Kép készítésének dátuma: 2021. január 13-14. és 2021. február 13-14.
Kép készítésének helye: Hoogeveen, Hollandia
Expozíciós idő: 36×180 s+60×180 s, Optolong L-eXtreme
Érzékenység: gain 101 (január), 240 (február)
Képfeldolgozási lépések: Photoshop, Astro Pixel Processor
Távcső és mechanika: 81/384 refraktor
Kómakorrektor: nem volt
Az Orion-köd az Orion övétől délre, az Orion csillagképben található (térképet a képen szereplő objektumokról lásd e cikk végefelé). Ez egy diffúz köd a Tejútrendszerben, amely sok fiatal csillagot tartalmaz. A csillagok gyakran csoportosan születnek, úgynevezett nyílthalmazokat alkotnak. A csillagképződés legideálisabb körülményei hideg, poros helyeken vannak, mélyen elrejtve hatalmas molekuláris felhőkben. Amint a fiatal csillagok hidrogénjüket “elégetik”, egyre melegebbek lesznek és megvilágítják környezetüket. Ez kétféleképpen történhet meg. A por ezekben a felhőkben szétszórhatja a csillagfényt, és egy reflexiós ködöt hozhat létre, mint amit Fiastyúk csillagai körül láthatunk. Vagy pedig a forró sugárzás gerjeszti a hidrogénatomokat, és ragyogásra készteti őket, mint ahogy a Rozetta-ködben is látjuk. A nyílthalmazok legtöbb csillaga több tíz, sőt százmillió évig a szülőhelye közelében maradhat, majd egy-két galaktikus keringés alatt szétszóródnak (Shukirgaliyev és tsai 2018).
De nem az Orion köd csillagai! Ez a galaktikus csillagóvoda nagyon dinamikus hely, a csillagok sebessége a szokásosnál nagyobb, mint amire számíthatunk. Ennek oka lehet a nagyon nagy tömegű központi csillagok kölcsönhatása. Kutatók számítógépes szimulációk segítségével még azt is megjósolták, hogy egyes csillagok a köd közepén összeütközhetnek, ahol végül hatalmas fekete lyukat hoznak létre (Šubr, Kroupa és Baumgardt, 2012). Ha ez igaz lenne, akkor nagy energiákon észlelnünk kellett volna ezt a fekete lyukat, amint a ködben lévő gázzal táplálkozik – de nem látunk ilyet! A csillagászok szerint ez azért van, mert a gázelnyelési ráta nagyon alacsony. No de lényeg a lényeg: a csillagok közötti kölcsönhatások miatt egy ilyen dinamikus csillagbölcsőben egyes csillagok szokatlanul nagy sebességgel kilökődhetnek a születési helyükről. És pontosan ez történt a Lángoló Csillaggal (lásd korábbi képünket), amelynek szülőhelye az Orion-ködben volt, de amely ma az Orion csillagképtől messze található.
Fényképünkről kicsit többet az angol nyelvű blogunkon találhattok:
https://cities-and-skies.com/orion-nebula-the-winter-marvel/.
Forrás:
Shukirgaliyev, Parmentier, Just, és Berczik, ApJ, 863, 171, 2018
Šubr, Kroupa és Baumgardt, ApJ, 757, 37, 2012
Wikipédia
Kép leírása angol nyelvű blogunkon itt: https://cities-and-skies.com/orion-nebula-the-winter-marvel/.
A főszerk. (Cs. Sz.) megjegyzése: a háttérlevelezés nyomán úgy tűnik, hogy a nagyon fényes csillagok körül a kékes halót vagy a hollandiai párás ég, vagy az egyik használt szűrő, esetleg a kettő együtt okozza.
10+1 női csillagász – Román Dávid, Csizmadia Szilárd
Boldog nőnapot kívánunk!
A következőkben bemutatjuk Román Dávid és a Vega Csillagászati Egyesület filmjét, amely a csillagászatban lényeges eredményeket elérő női csillagászok közül 10+1 pályafutását és kutatásait ismerteti dióhéjban. A film hossza 20 perc 09 másodperc. Ezzel a most bemutatásra kerülő filmmel szeretnénk izgalmas szórakozást nyújtani minden csillagászat iránt érdeklődő hölgynek és úrnak, fiatalnak és idősnek egyaránt.
Egyben a film biztatás, hogy bárkiből lehet amatőrcsillagász is, hivatásos csillagász is, ha érdeklődése kitartással és befektetett munkával párosul. A filmben kevéssé ismert csillagászattörténeti érdekességek és modern kutatási eredmények is elhangzanak. A film vége rámutat, hogy a modern tudományban a csapatmunka alapvető fontosságú.
Extragalaxisok mágneses tere – Csizmadia Szilárd
A cikk az APOD (Nap Csillagászati Képe) 2021. jan. 20-i és feb. 17-i képe nyomán íródott.
Hogyan mérjük más galaxisok mágneses terét?
Hogyan lehet megmérni más galaxisok mágneses terének erősségét? A válasz a Faraday-rotációban rejlik.