Az Európai Űrkutatási Ügynökség (European Space Agency, ESA) CHEOPS nevű új exobolygó-kutató küldetése egy közeli csillag körül megtalálta az eddig ismertek közül az egyik legforróbb és legextrémebb exobolygót: a WASP-189b-t. Ez a CHEOPS legeslegelső felfedezése és a legelső tudományos eredménye, egyben demonstrálja a CHEOPS egyedülálló képességeit, amivel fényt deríthet ezeknek az idegen bolygóvilágoknak a titkaira (1.ábra). A felfedezést közzétevő tanulmányt közlésre az Astronomy and Astrophysics című vezető európai csillagászati szakfolyóirat fogadta el, szerzői között több magyar csillagász is található. A tanulmány 106 szerzője közül a Vega Csillagászati Egyesület elnöke, Dr. Csizmadia Szilárd a második, aki a bolygó paramétereinek (pl. mérete) és különleges pályájának a CHEOPS-adatokból való meghatározásán dolgozott.

1. ábra: Így néz ki a CHEOPS-távcső - Forrás: wikipédia
1. ábra: Így néz ki a CHEOPS-távcső – Forrás: wikipédia

Olvasd tovább

VCSE - A Jupiter felvétele - Fridrich János
VCSE – A Jupiter (2020. augusztus 21.) – Fridrich János

 

VCSE - A Jupiter különböző arcai - Fotók: Fridrich János
VCSE – A Jupiter különböző arcai – Fotók: Fridrich János

A felső kép 2020. augusztus 21-én készült Bobáról vezetés nélküli 200/1000-es Newtonnal, EQ-5 GoTo mechanikán, egy 2x-es Barlow-lencse alkalmazásával. 6×1,5 perces videóból (gain: 70). A többi kép 2020. június 16. – augusztus 13. között készült a képek alatt megjelölt napokon, ugyancsak Bobáról, ugyanazzal a felszereléssel, de képenként 5×1,5 perces videókból és 90-szeres gain (erősítés) mellett és 3x-os Barlow-lencsével. A rögzítéshez és a képfeldolgozáshoz Autostakkert, Registax, Winjupos, PSexpress programokat használtam. Mindegyik kép és videó  egy ASI120MC-S kamerával lett felvéve.

A légköri nyugodtság nagyon sokat változott éjszakáról-éjszakára, így egyik képen több, másikon kevesebb részlet látszik, illetve a képek élessége (elmosódottsága) is az aktuális nyugodtságtól függ. A Nagy Vörös Folt többször is felém fordult. Meg lehet figyelni, hogy alakja és főleg a körötte lévő felhőrendszer éjszakáról éjszakára kissé másképp néz ki, másképp örvénylenek körülötte a Jupiter felhőalakzatai.

A Csillagászat napja évente kétszer: egy tavaszi és egy őszi első negyed-beli holdfázishoz közeli rendezvény, amit világszerte megtartanak. A Vega Csillagászati Egyesület és a TIT Öveges József Egyesület szervezésében a „Csillagászat Napja” zalaegerszegi programja a 2020. évi őszi Csillagászat Napján – tekintettel a kialakult járványügyi helyzetre – ezúttal egy online távcsöves bemutató lesz 2020. szeptember 26-án (szombat) este 19:00 órai kezdettel (nyári időszámítás szerint). A VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójából fogjuk a Holdat és más égi objektumokat (néhány fényesebb mélyeget) megfigyelni derült idő esetén, és a távcső által adott képet kivetítjük az interneten. Borult idő esetén csillagászati ismeretterjesztő, online közvetített előadásra kerül sor. Az előadó és az előadás címe: Dr. Csizmadia Szilárd csillagász: A vénuszi élet lehetőségéről.

VCSE - 250/1200-as Newton, a távészleléshez és online bemutatóhoz használt műszer
VCSE – 250/1200-as Newton, a távészleléshez és online bemutatóhoz használt műszer

Olvasd tovább

VCSE - A Varázsló-köd és az NGC 7380 nyilthalmaz(+köd) - Fotó: Fridrich János
VCSE – A Varázsló-köd és az NGC 7380 nyílthalmaz (+köd) – Fotó: Fridrich János

Kép készítésének dátuma: 2020. augusztus 20-21.

Kép készítésének helye: Boba

Expozíciós idő: 55×120 sec + 25×150 sec

Érzékenység: ISO 3200

Képfeldolgozás: Deep Sky Stackerrel és PS-sel

Távcső és mechanika: 200/1000-es Newton, EQ-5 GoTo-s mechanikán.

Fényképezőgép: Canon EOS 4000Da, átalakított

Vezetés: Lacerta MGEN

Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor F5/6

Az NGC 7380 beceneve: Varázsló-köd. Az objektumot részletesen bemutattuk itt. Ugyancsak közöltünk róla képet itt. Érdemes a különböző távcsövekkel, fényképezőgépekkel és expozíciós időkkel készült képeket összehasonlítani. A Varázsló-köd vizuálisan is látható, amelyről itt számolt be szerzőnk.