Horváth Tamás, a TMS-Astro alapítója egy kényelmes, állítható magasságú észlelőszéket ajánl fel karácsonyra annak, aki a legszebb/legjobb vizuális, rajzos észlelést beküldi 2023. december 15-ig a www.eszleles.hu-ra! Minden korábban küldött észlelést is figyelembe veszünk, nem szükséges őket újraküldeni. Döntéshozatal december 16-17-én lesz.
A játékban való részvételhez viszont nevezés szükséges. A pályázathoz, nevezéshez az alábbi űrlapon keresztül küldjed be a neved, e-mail címed, és hogy a www.eszleles.hu oldalra feltöltött észlelések közül milyen sorszámú saját észleléseiddel nevezel! Egy pályázó több észlelést is megadhat.

Ilyen típusú észlelőszék került felajánlásra a TMS-Astro részéről

Olvasd tovább

VCSE - Az Abell 31 felvétele - Fotó: Mezei Balázs
VCSE – Az Abell 31 felvétele – Fotó: Mezei Balázs

 

Az Abell 31 az egyik legnagyobb ismert méretű öreg planetáris köd. Ismert Sh2-290 és PK 219+31.1 néven is. A planetáris ködök között ősinek, idősnek számít, kora akár 130 000 év is lehet. Éppen idős mivolta okán tágult nagyon nagyra, az idő elég volt, hogy a ködöt létrehozó csillag külső rétegei messzire eljussanak. Anyaga már kezd beleütközni a csillagközi anyagba. Éppen ezért az égbolton látszó egyik legnagyobb planetáris köd, 17 ívperces (!). 12 magnitúdónyi összfényessége azonban ezen a mintegy fél teleholdnál picit nagyobb területen terül el, ezért nagyon halvány felületi fényességű planetáris köd. A Rák (Cancer) csillagképben látszik. A ködösség főleg hidrogénből és oxigénből áll.

Távolsága kb. 2000 fényév, átmérője közel 10 fényév. Központi csillaga egy apró, de nagyon forró, felszínén 85 ezer °C-os fehér törpe, aminek mérete nagyjából négyszerese a Földének. Tömege körülbelül fele akkora, mint a Napunk tömege, ami azt jelenti, hogy egykoron valószínűleg kétszeres naptömegű csillag lehetett. Az elvesztett anyagot a csillag vörös óriás állapotában az idők folyamán a csillagszelek elfújták. Legalább egymilliárd évnyi „normális”, azaz fősorozati élet letelte után a csillagszelek jellemző sebességéből ítélve a drasztikus tömegvesztés folyamata körülbelül 130 ezer éve kezdődhetett.

A köd viszonylag nagy sebességgel, déli irányban mozog, itt jellegzetes ív alakú lökéshullám látható, ahol a köd anyaga a környező csillagközi anyaggal való kölcsönhatás során összenyomódik. Az ellenkező oldalon a gáz viszonylag szabadon mozog, itt a köd határa meglehetősen diffúz.

A képen a kék szín az oxigén, a piros a hidrogén jelenlétére utal. Annak ellenére, hogy a kék a szülőcsillag környezetében látszik, az oxigén valószínűleg az egész ködben jelen van, de csak a fehér törpéhez közel kap elegendő gerjesztő sugárzást, hogy világítson.

A kép készítésének adatai:
Távcső: 250/960 Newton+Skywatcher F4 kómakorrektor
Időpont: 2023-03-23

Helyszín: Zalaegerszeg

Átlátszóság: 3

Nyugodtság: 6

Kamera: QHY294PROM

Mechanika: Stabi7Proto

Expozíciós adatok: L: 108×2 perc R: 69×2 perc G: 52×2 perc B: 59×2 perc hidrogén alfa (4,5 nm): 70×20 perc oxigén III (4,5 nm): 64×20 perc, összesen 54 óra.

Szűrők: Antlia LRGB – H-alfa – OIII

Jandó Attila tisztítja meg a videón látható módon egyik tagtársunk 9 mm-es Goldline okulárját. Az okulár az évek alatt mindenfelé járt az ég alatt, és rengeteg koszt összeszedett a párás egek alatt. A tisztítás körtepumpával kezdődik, aktív szenes ecsettel folytatódik, majd optikai tisztítókendő és optikai tisztítófolyadék használatával fejeződik be. Az okulár tulajdonosa a következő, derült éjszakán jelentős határmagnitúdó-javulásról számolt be, és nagyon köszönte a beavatkozást!

 

Míg más optikai eszközöket tiszta, esetleg vákuumozott optikai laboratóriumokban használnak, mi ezt nem tehetjük meg: a csillagok a szabadban vannak, az Univerzumot nem a laboratóriumban, hanem a tágas ég alól figyeljük meg. A szennyeződések a legóvatosabb használat mellett is elkerülhetetlenek. Az itt bemutatott eljárás természetesen nemcsak okulárok, de keresőtávcsövek, zenittükrök tisztítására is használható. A segédtükröket és a főtükröket is lehet így tisztítani, főleg, ha esetleg csak egy kisebb szennyeződést akarunk eltávolítani, de ha az egész felületet tisztítjuk, akkor – nagyobb méretük folytán – másképp szoktuk ezt csinálni. Erről később mutatunk be egy videót.

A bemutatott tisztítóeszközök könnyen beszerezhetők távcsöves szakboltból vagy az internetről (eBay, Amazon stb).

A mobiltelefonos felvételt készítette: Csizmadia Szilárd.

Egy koszos okulár...
Egy koszos okulár…

Péter Attila jusztírozza Csizmadia Szilárd Omegon-gyártmányú távcsőkollimációs lézerét, Lampért Dénes segítségével (2022. július, VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor, Őrimagyarósd, Vas megye). A házilag megalkotott kis faalkotmányon mindig precízen elforgatható a lézer egy és ugyanazon változatlan optikai tengely körül. A cél az, hogy imbuszkulcs segítségével, a lézeren található három kis állítócsavart addig csavarjuk, amíg a lézert különböző pozíciókba forgatva a lehető legkisebb területre (ideális esetben egy pontba) vetül mindig a fénysugár. A videó elegendően intuitív ahhoz, hogy a kollimációs lézerek jusztírozása további magyarázat nélkül is érthető.

A kollimációs lézereket feltétlenül szükséges ellenőrizni, jusztírozni. Rosszul beállított lézerrel a távcsövek kollimációja is csak rossz lesz.

A távcsövek precíz és gyors beállításához egy jól kollimált lézer feltétlenül szükséges!

Nyári táborainkban Péter Attila sokak lézerét beállította, és a következő években is szívesen segít ebben mindenkinek. Köszönjük neki nemcsak a lézerek, de a különböző típusú távcsövek jusztírozását is.

A Hold és a Vénusz helyzete egymáshoz képest Zalaegerszegről nézve a fedés kezdetén (Forrás: Stellarium)
A Hold és a Vénusz helyzete egymáshoz képest Zalaegerszegről nézve a fedés kezdetén (Forrás: Stellarium)

2023. november 9-én (csütörtökön) délelőtt 11 óra után nem sokkal a Hold elfedi a nappali égbolton a Vénusz bolygót. A fedés több, mint egy órán át tart hazánkból nézve. A jelenség egész Magyarországról látható, amennyiben derült idő lesz. A jelenségre a délnyugati égbolton kerül sor, a fedés kezdete és vége az ország különböző részeiben kicsit más és más lesz, ahogy azt az alábbi táblázat mutatja. A fedés a Naptól 46 fok távolságra játszódik le, ezért a Nap fénye nem zavaró, de vigyázni kell arra, hogy se közvetlenül, se súroló szórt fényként ne jusson a Nap fénye a távcsőbe (legegyszerűbben ezt úgy lehet megtenni, hogy 20-40 cm hosszúságú fekete kartonból készült tubushosszabbítót húzunk a távcső elejére). Figyeljünk arra, hogy se magunk, se látogatók (felnőtt vagy gyerek) ne tudják a távcsövet elfordítani, különösen ne a Nap felé! Ha ezeket a rendszabályokat betartjuk, akkor biztonsággal megfigyelhetjük a fedést, amihez távcsövet kell használni (a nappali égen nem mindenki látja szabad szemmel a Vénuszt, csak a nagyon gyakorlott amatőrök képesek erre, de ők se mindig).

A Hold és a Vénusz helyzete egymáshoz képest Zalaegerszegről nézve a fedés végén. (Forrás: Stellarium) Figyeljünk arra, hogy a belépés a sarló alakú Hold világos, a kilépés a sötét oldalán történik.
VárosFedés kezdete, a Vénusz eltűnik a Hold mögöttHold horizont feletti magassága a fedés kezdeténFedés vége, a Vénusz kibukkan a Hold mögülHold horizont feletti magassága a fedés végén
Békéscsaba11:10:4532°12:25:5021°
Budapest11:07:1133°12:22:1523°
Debrecen11:09:1031°12:24:3121°
Kaposvár11:08:5934°12:23:2124°
Győr11:05:4634°12:20.3324°
Szombathely11:06:0435°12.20:2424°
Szeged11.11:0033°12.25:5222°
Zalaegerszeg11.07:1035°12:21:2424°

A táblázatban az időpontok téli időszámítás (Közép-Európai Idő=CET) szerint vannak megadva.

A fedés kezdetén a Hold 34 fokkal lesz a horizont felett Zalaegerszegről nézve, a jelenség vége felé kb. 25 fokra. Ez határozza meg, honnan és mennyire tudjuk észlelni a jelenséget: a jó horizont szükséges, de nem kell, hogy a látóhatár legaljáig lelássunk.

A Hold általi bolygófedés ritka esemény, évente csak néhány történik, de pl. 2023-ban csak ez az egyetlen látható Magyarországról.