Ahhoz képest, hogy milyen nagy és milyen fényes a Messier 39 (M39 = NGC 7092) nyílthalmaz, igen kevésszer észlelik. Pedig nyaranta jól látszik kora este a zenitben, és az év nagyobb részében észlelhető. Jó látványosság binokulárral vagy keresőtávcsővel távcsöves bemutatók alkalmával, még városból is.

VCSE – Schmall Rafael felvétele az M39-ről. Időpont: 2023. augusztus 13. Helyszín: Ispánk (VEGA ’23 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor). Műszer: SkyWatcher 200/800 Newton tubus. Átlátszóság: 4, nyugodtság: 7. Kamera: Canon EOS1100D (átalakított). Mechanika: SkyWatcher EQ6 Pro Goto mechanika. Expozíciós adatok: 120×150 sec RGB, ISO1600, f/4. Szűrő: Astronomik IR/UV EOS-APSC clip – Fotó: Schmall Rafael

Olvasd tovább

VCSE – Hosszú volt a sor az egyik járdacsillagászat (fűcsillagászati) esetén távcső előtt Zalacsében 2022-ben. A távcsőnél Bánfalvi Péter magyaráz.

Folytatódik a „Csillagleső esték” sorozatunk Zalaegerszegen. A következő találkozás ideje:

2023. augusztus 28. 20:30 óra (az ÁMK plakátján 21 óra szerepel)

Helye: Apáczai ÁMK udvara, Zalaegerszeg

Esőnap: augusztus 30-a (szerda) Frissítés 2023. aug. 30. 20:15-kor: A várható rossz időjárás miatt az aug. 30-i alkalom is elmarad!

Aki teheti tartson velünk távcsővel, vagy anélkül! A rendezvényen távcsöveinkkel mindenkinek megmutatjuk a Holdat, a Szaturnuszt, fényesebb kettőscsillagokat, és lehet szakértőkkel csillagászatról beszélgetni, érdeklődni.

Gratulálunk az egész magyar csapatnak, és külön is tagtársunknak, Horváth Zsókának, aki a Lengyelországban rendezett 2023-as Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián a harmadik legjobb magyar lett. A csapattagok és eredményeik:

Elekes Dorottya: ezüstérem
Schmercz Blank: bronzérem 
Horváth Zsóka: dicséret
Sarkadi Sándor
Vári Gergely Péter

A Nemzetközi Meteoros Szervezet 2023. évi meteor-naptára szerint idén augusztus 13-án 7-14 UT (magyar idő szerint 9-16 óra között) lesz a Perseidák maximuma. Az előrejelzés beválása esetén előtte és utána éjszakán (vagyis 12/13-án hajnalban és 13/14-én az éjszaka első felében) számíthatunk maximumközeli aktivitásra, ebből – a radiáns magassága és időbeli közelsége okán – az aug. 12/13-a éjszaka néz ki jobbnak. Perseidákat azonban július 17-e tájától augusztus 24-ig minden éjjel láthatunk, de minél távolabb vagyunk időben aug. 12/13-a fordulójától, annál kevesebbet.

Érdemes lenne 2023. augusztus 14-én 1-3 h UT (vagyis 13/14-e éjszakáján hajnali 3-5 óra magyar idő szerint) is észlelni a Perseidákat, mert J. Vaubaillon szerint egy, a szülőüstökösből Kr. e. 68-ban kidobott porcsomó (meteoroidfelhő) ekkor éri el a Földet, és a meteoraktivitás ismét megnő egy picit (hogy mennyivel, azt nem tudták előrejelezni).

Tartalom: Mik azok a meteorok, más néven hullócsillagok? – Mik azok a Perseidák? – Szent Lőrinc könnyei: mik azok? – Mik azok a meteoroidok? – Mik azok a meteoritok? – A Perseidákról részletesebben – Tippek a megfigyeléshez

Perseidák Schmall Rafael, Kaposfő, 2021-08-13 00:00 - 03:00.
Perseidák Schmall Rafael, Kaposfő, 2021-08-13 00:00 – 03:00. Canon EOS 6D, ISO 6400, expozíció (s/ms): 15 s, felvételek száma: 300. Az észlelt Perseidák esetében elmaradt a tűzgömbök sokasága, melyek inkább más rajokból érkeztek. Amelyek a képre hullottak, azokat sikerült észlelni is az adott időintervallumban a kiváló zselici ég alatt. Megjegyzés: A felvétel 300 képkockából a meteort tartalmazó képek kiválogatásának összeadásából készült. Egy Star Adventurer mechanika által lett követve az égbolt és a nagy érzékenység, közepesen hosszú záridő és a tág f/2-es rekesz miatt szinte minden hullócsillag, ami látszódott, az a képre került.

MIK AZOK A METEOROK, MÁS NÉVEN HULLÓCSILLAGOK?

A világűrből a Föld légkörébe érkező apró, porszemnyitől a méteres darabig nagy sebességgel érkező kőzetdarabok a Föld légkörében lefékeződnek. A fékeződéskor elvesztett energia nagyobb része a kőzetdarab pályája mentén a légkör ionizálására fordítódik. Az ionizációkor az oxigén- és nitrogénatomokról és molekulákról elektron(ok) szakad(nak) le. Amikor ezt az atom gyorsan (század-, tizedmásodpercen belül) visszaszerzi, fényjelenséget bocsát ki. Úgy mondjuk, izzik az ioncsatorna: a kőzetdarab pályája mentén pár száz méteres átmérőjű területen, de sok-sok kilométeren (akár 10-30 km is lehet) fénylik pár tizedmásodpercig – pár másodpercig a légkörünk. Ezt a fénylést nevezzük meteornak, a belépő kőzetdarabot, ami a rövid időtartamú fénylést létrehozta, meteoroidnak. A meteor népi neve: hullócsillag.

Olvasd tovább

 

“A csillagászat a legjobb hobbi, amit csak választhattam. Sosem válik unalmassá.”

Hogyan lehet a csillagászatot, az asztrofizikát jobban megszerettetni a gyerekekkel, fiatalokkal? Hogyan lehet figyelmüket az égboltra vonzani? Hogyan lehet a jövő asztrofizikus-tehetségeit megtalálni? Hogyan lehet elérni, hogy az égbolt távcsöves szemlélésével jobban felismerjék az emberiség helyét és hivatását az Univerzumban? Hogyan tudják ezeket az ismereteket netán a mindennapokban hasznosítani? Hogyan tudják a Föld jövőjét jobbá tenni, ha tudják, mennyire egyedülálló helyen vagyunk a Tejútrendszerben? Vajon tényleg egyedülálló, vagy megérinthetünk más világokat?

Erre a célra nyert el egy pályázatot a gráci Kepler Szövetségi Gimnázium (Bundesrealgymnasium Kepler), az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület és a Vega Csillagászati Egyesület az EU ERASMUS+ programján. Négy projekttalálkozón vitatunk meg és adunk át egymásnak gondolatokat, módszereket, gyakorlati ismereteket, élményszerűen tapasztalatokat, hogy ki hogyan próbálja meg a fiatalok fejében könnyebben, jobban, mélyebben elülteni a csillagászati ismereteket és az Univerzum, a Természet szeretetét.

A fenti kis videóban egy osztrák középiskolai fizikatanár, egy magyar fizika-csillagász szakos egyetemi hallgató, és egy ausztriai fiatal mesél arról, mit szeret a csillagászatban, miért tartja fontosnak a maga és mások számára, és miért szeretné, ha mások is megismerkednének az égbolttal, ami őt lenyűgözi.

Az utolsó projekttalálkozóra 2023. augusztusában kerül sor.