Szerzők archívuma: Csizmadia Szilárd

Perseidák Pókaszepetkről -Kapiller Zoltán

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - A montázson szereplő Perseida-meteorok kirajzolják a radiánspontot, ahonnét a meteorok kisugárzódni látszódnak - Kapiller Zoltán felvétele
VCSE – A montázson szereplő Perseida-meteorok kirajzolják a radiánspontot, ahonnét a meteorok kisugárzódni látszódnak – Kapiller Zoltán felvétele
A képen látható Perseida-meteorokat 2018. augusztus 12-én 21:48, 22:04 és 22:38-kor ((NYISZ mindegyik) fotóztam Zala megyében, Pókaszepetk település közelében. Előre kinéztem a helyszínt, a radiánst terveztem nagyjából a kép közepére komponálni. A terepre a fotózás napján (éjszakáján) még az úgynevezett navigációs szürkület közepén, 21 h NYISZ-kor kivonultam, előkészületek végett. A vizuális megfigyelésemet nem nagyon kötötte le a fotózás, mivel a gépet sorozatmódba állítottam, a többi a szerencse dolga volt… A halszemobjektív párásodása miatt, illetve mivel 13-án már dolgoztam, a fotózást még 12-e éjszakáján befejeztem.
Természetesen a közeli éjszakákon is végeztem vizuális megfigyelést az udvaromból. Régebben is néztem már meteorokat, de csak most tűntek fel a tűzgömbök vöröses, zöldes színei! A táborozás lehetősége is felvetődött bennem, talán majd jövőre ott leszek én is.
A kép természetesen montázs, egy tájkép és a meteorok fotóinak összekombinálása. A végeredmény jól mutatja, hogy ha a meteorok pályáit hátrafelé meghosszabbítjuk, akkor azok egy pontból, a raj radiánspontjából jönnek.
Eszközök: Canon 700D, Samyang 8 mm F/3.5, állvány, távkioldó.
Expozíciós adatok tájképre: 8 mm F5.6 8×38 s, ISO3200
Expozíciós adatok meteorokra: 8 mm F/5.6 5 s-sorozat módban, ISO6400 – 3 kép kiválasztva, amelyeken tűzgömb vagy meteor van
Szoftverek: Siril, RawTherapee, Gimp (Linux alatt).

A Deimos marshold vizuális észlelése – Kocsis Antal

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - A Deimos vizuális észlelése - Kocsis Antal és társai
VCSE – A Deimos vizuális észlelése – Kocsis Antal és társai

Örömmel számolhatok be róla, hogy 2018. augusztus 4/5-én sikeresen észleltük a Deimos holdacskát a Mars fényes korongja mellett, a bolygótól nyugatra. A megfigyelést az MCSE Balatonfűzfői Csoport (Fücsop) tagjai Farkasréti György amatőrcsillagász társunk új, 508 mm átmérőjű Newton-rendszerű távcsövével végezték (SkyWatcher). Részletek az alábbiakban:

Észlelő neve: Kocsis Antal
Észlelés helye: Szentgál mellett DNy-ra, erdei úton
Észlelés időpontja: 2018-08-04 21:10:00 UT
Észlelés vége: 21:17 UT
Objektum neve: Mars Deimos holdja
Műszer típusa: Newton
Műszer átmérő (mm): 508
Műszer fókusz (mm): 2000
Eredő fókusz (mm): 2000
Okulár típusa: Plössl, Meade, kitakaró szállemez a fókuszsíkban
Okulár fókusza (mm): 9,7
Nagyítás: 206x
Leírás: Mars – (M2) Deimos
Látómező: kb. 8-9 ívperc
S: 6-7/10, T: 4-3,5/5, hmg: 6,5
Mars – Deimos távolság: 70-71 ívmásodperc (a bolygóperemtől)
Észlelő: Kocsis Antal
Látták még:
Farkasréti György
Dominek Anna
Schné Attila
Novák András
Németh Csaba
Presits Péter
Póta László

508/2000 T/206x: A Deimos viszonylag könnyen észlelhető, észrevehető a kitakaró szállemeznek köszönhetően. A segédtükör tartólábak diffrakciós tüskéje közelében, a bolygótól nyugatra (balra) található a Deimos (M2), fényessége 11,6 magnitúdó a Guide9 szerint, de csak alig 16 fok magasan látszik, így a légkör erősen befolyásolja, rontja a látványt. A kitakaró szállemezen egy kicsit világosabb körrel jelöltem a Mars korongját. Keletre, a látómező szélén a TYC 6910 27 katalógusszámú, 9,245 magnitúdós csillag látható, délre, de már a látómezőn kívül két csillag, a TYC 6914 40 és 42 jelűek (9,992 és 11,113 magnitúdósak). Sajnos a Phobos (M1) nem volt látható, mire kiértem és emberibb magasságba emelkedett a bolygó, addigra már túlságosan közel került a bolygóhoz. Nagy élmény és öröm 15 év után újra látni ezt a kis holdacskát, ugyanazokkal az észlelőtársakkal, akikkel akkor elsőnek sikerült megpillantani a bolygó két holdacskáját a 342 mm-es közös távcsövünkkel.

Kéksavat (HCN) fedeztek fel a Szaturnusz légkörében az ALMA-val

Feltöltve : Szerkesztette :
VCSE - Az ALMA rádiótávcső rendszer
VCSE – Az ALMA rádiótávcső rendszer – © ALMA (ESO/NAOJ/NRAO)

Francia csillagászok az ALMA rádiótávcső-hálózattal kéksavat (HCN, hidrogén-cianid) fedeztek fel  Szaturnusz légkörében. A molekula 354.5 GHz frekvencián történt sugárzását figyelték meg  2018. május 25-én. Ez az első alkalom, hogy a Szaturnuszban a kéksav jelenlétét kimutatták.

A felfedezést a Nemzetközi Csillagászati Unió CBET rövidítésú elektronikus táviratának 4535. számában jelentették be 2018. július 19-én.

A kéksavhoz hasonló vegyületek viszonylag gyakran előfordulnak az Univerzumban. Itt lehet kémiai tulajdonságairól többet olvasni.

A VCSE 2018. évi ifjúsági cikkíró pályázatának eredménye

Feltöltve : Szerkesztette :

A VCSE most már hagyományosnak nevezhető ifjúsági cikkíró pályázatára a korábbiaknál kevesebb, de nívósabb pályaművek érkeztek 2018-ban. Az eredeti pályázati kiírás megtekinthető itt.

A pályázatokat az elnökség tagjai bírálták el (kivétel: Csizmadia Tamás, aki érintettség okán nem vett részt a bírálati folyamatban, valamint az időhiányban szenvedő elnökségi tagjaink).

A helyezések a következők:

I. helyezett: Szűcs Mátyás: Egy júniusi észlelésem története (244 pont, Budapest, Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, I. évfolyam)

II. helyezettek holtversenyben: Nagy Felícián: Távoli elérésű virtuális látómező (Győri Műszaki SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziuma, 12. oszt.) és Toldi Emese: Az elemek keletkezése a vasig és a vason túl (Kishegyes, Dositej Obradovic Gimnázium és Közgazdasági Iskola, 10. oszt., Vajdaság), mindketten 226-226 ponttal.

III. helyezett: Simon-Zsók Anett: A csillagközi utazásról (225 pont, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgy, Erdély, 9. oszt.)

Különdíjban részesültek  Béres Tibor Flórián: “Amatőrcsillagászat? Kérem, ez az ügy nem anyagiakon múlik!” (Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, Miskolc, 8. oszt.) és Szalai-Figder Flóra Emese (Vörösberényi Általános Iskola, 7. oszt.) “A fekete lyuk” c. munkáik.

Minden helyezett és különdíjas egy-egy darab Izsák-könyvet kap ajándékba. Ezen felül az első helyezett ingyenesen, a II. helyezettek 15 000.- Ft, a harmadik helyezett 10 000.- Ft, a különdíjasok 5 000.- Ft kedvezménnyel vehetnek részt a VCSE idei nyári táborán.

Sajnos, a VCSE anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy kettéválasszuk korosztályilag a pályázókat, egy ifjabb és egy idősebb csapatra. Amennyiben a jövőben komolyabb pénzforrásokhoz jutunk, a díjak száma megnövelhető, és több korosztálynak hirdethetjük meg a pályázatot. Idén is a már hagyományos trend győzedelmeskedett: aki idősebb, az érettebben ír. Ez persze azt mutatja, hogy érdemes évről-évre elindulni a pályázaton, a fogalmazványok egyre jobbak lesznek! (Az idei I. helyezett tavaly pl. II. volt.)

Gratulálunk minden nyertesnek, és nagyon szépen köszönjük minden pályázó munkáját! A legtöbbet a VEGA-ban viszont lehet majd látni.

Tizenkét új jupiterholdat fedeztek fel

Feltöltve : Szerkesztette :

Miközben a kilencedik (tizedik) nagybolygót sehol sem találják a Naprendszerben, az ismert holdfelfedező, Scott Sheppard és az általa vezetett munkacsoport tizenkét új jupiterhold felfedezését jelentette be 2018. július 17-én. Ezekkel együtt a Jupiternek már 79 holdját ismerjük, amely természetesen azt jelenti, hogy a Naprendszerben a Jupiternek van a legtöbb holdja.

A kép a Jupitert és holdrendszerét mutatja. A Galileo holdak és a Valetudo pályája is be van jelölve (zölddel) a keringési irányokkal együtt. Az újonnan felfedezett többi hold pályája vastagon van felrajzolva. Kép forrása: Roberto Molar-Candanosa, Carnegie Institution for Science.
A kép a Jupitert és holdrendszerét mutatja. A Galilei-holdak és a Valetudo pályája is be van jelölve (zölddel) a keringési irányokkal együtt. Az újonnan felfedezett többi hold pályája vastagon van felrajzolva. A képre klikkelve mérete megnő. Kép forrása: Roberto Molar-Candanosa, Carnegie Institution for Science.

A tizenkettő közül tizenegy szokásos holdnak tűnik, de a tizenkettedik mindössze 1 km átmérőjű lehet, vagyis ez a Jupiter eddig ismert legkisebb holdja. Ezt Valetudónak nevezték el, a higiénia és a tisztaság görög istennőjének latin nevéről. Elnevezésével arra akarnak utalni, hogy prográd irányban, vagyis a bolygó forgásának irányában kering, ellentétben a hasonló pályán található holdakkal, amelyek retrográd módon, a bolygó forgásirányával ellenkezően keringenek.

A holdakat a kilencedik bolygó utáni keresés közben találták, amikor a Jupiter éppen a keresési területen járt.

2018. májusában, az amerikaiak chilei 6,5 méteres Magellán-távcsővel felvett képek a Valetudóról. A narancssárga vonalakkal megjelölt objektum, aminek elmozdulását is lehet látni, a Valetudo. Kép forrása: Carnegie Institution for Science.
2018 májusában, az amerikaiak 6,5 méteres chilei Magellán-távcsövével felvett képek a Valetudóról. A narancssárga vonalakkal megjelölt objektum, aminek elmozdulását is lehet látni, a Valetudo. Kép forrása: Carnegie Institution for Science.

A Jupiter korábban ismert 67 holdja körül 33-nak volt retrográd pályája, a most felfedezett 12 közül kilenc kering ilyen módon.

A legkisebb holdak akár ütközések törmelékéből is származhatnak, de befogott kisbolygók is lehetnek.

Forrás: https://www.space.com/41180-oddball-moon-orbits-jupiter.html

Kiegészítés júl. 18-án: a 12-es szám tartalmaz két korábban – tavaly – már felfedezett és ideiglenes jelöléssel ellátott holdat is. A 12 hold ideiglenes jelölése: S/2016 J2 (Valetudo), S/2017 J2, S/2017 J3, S/2017 J4, S/2017 J5, S/2017 J6, S/2017 J7, S/2017 J8, S/2017 J9, S/2018 J1. Ezeket a jelöléseket 2018. júliusában adták. A következő kettő már 2017. nyarán megkapta ideiglenes jelölését: S/2016 J1 and S/2017 J1. Az S a satellite (hold) szóra, a J a Jupiterre utal a nevekben, az évszámok a felfedezés évét jelölik,  J utáni sorszámok a holdak felfedezésének sorrendjében lettek kiosztva.