Ifjúsági csillagászati cikkíró pályázat

Ezen a pályázaton 13-26 éves fiatalok indulhatnak (kivéve: egyetemen csillagászatot vagy asztrofizikát tanuló egyetemi hallgatók). Díjazás:

I. díj: 15 000.- Ft jutalom

II. díj: 10 000.- Ft jutalom

III. díj: 5 000.- Ft jutalom

(Vagyis idén, a korábbiaktól eltérően, a jutalom készpénz; a jutalmakat terhelő adót és eho-t a VCSE állja.) Ezen felül az első tíz helyezett 2016-ra egy évre szóló, ingyenes VCSE-tagságot nyer (amennyiben kérik felvételüket a VCSE-be). A legjobb cikkeket pedig a VEGA-ban is közölni fogjuk. A műfajnak és az írás stílusának emiatt olyannak kell lennie, hogy a VEGA-ban közölhető legyen cikk formájában. A pályázat leadási határideje: 2016. június 1-e, éjfél. A pályázatot a vcse@vcse.hu e-mail címre kell beküldeni DOC vagy DOCX formátumban. Eredményhirdetés 2016. július 1-ig lesz. További információ a vcse@vcse.hu e-mail címen kérhető.

A pályázati feladat:
Írj egy legalább 1, legfeljebb 4 oldalas fogalmazást az alábbi témák egyikéből! (Az elbírálás szempontjai: helyesírás és stílus: max. 10 pont, tartalom és szakmaiság: max. 20 pont, felhasznált források megjelölése és a legfontosabb irodalmak idézése: 10 pont). A betűméret legalább 10-es, legfeljebb 13-as legyen, a sortávolság normál, a lap mérete A4-es; az esetleges képek, táblázatok nem számítanak bele a terjedelembe. Ügyelj arra, hogy ne másolj, hanem Te magad fogalmazd meg a szövegedet!

Lehetséges témák, amiket fel lehetne dolgozni ebben a pályázatban (csak egyet válassz ki):
a) Fekete lyukak galaxisok középpontjában.
b) Neves csillagászok rövid életrajza.
c) Meteorok vagy kisbolygók (a kettő közül csak az egyik), esetleg egy-egy érdekesebb meteorraj, üstökös vagy kisbolygó kapcsolata, részletes bemutatása.
d) magyarországi meteorithullások bemutatása.
e) A legkisebb csillagok.
f) Naprendszeren kívüli bolygók.
g) A legnagyobb csillagászati megfigyelőműszerek.
h) Magyarországi amatőrcsillagászati egyesületek vagy csillagvizsgálók (csak az egyik).
i) Kettőscsillagok.
j) Lehet-e élet Naprendszerbeli vagy azon kívüli holdakon?
k) Kepler-törvények.
l) Idegen civilizációk kutatása.
m) Gyorsulva táguló Univerzum.
n) Egyéb szabadon választott csillagászati, asztrofizikai vagy csillagászattörténeti téma.

Minden érintettet csak biztatni tudunk a pályázaton való elindulásra, és mindenkit bátorítunk, írjon  pályázatot!

A pályázat végén adjad meg teljes nevedet, lakcímedet irányítószámmal együtt, születési dátumodat, iskolád nevét és hogy hányadik osztályos vagy (vagy munkahelyed és legmagasabb iskolai végzettséged, ha már nem jársz iskolába), valamint e-mail címedet.

A pályázatokat az elnökség tagjai bírálják el.

A pályázatok elbírálásában nem vehet részt az az elnökségi tag, akivel szemben az alapszabályban megjelölt összeférhetetlenségi ok áll fenn.

A 8-10 naptömegnél kisebb tömegű csillagok életük végén fehér törpévé válnak (a kb. 0,5 naptömegnél nagyobbak kisebb-nagyobb planetáris ködként veszítik el külső köpenyüket).

A Nap környezetében az első fehér törpét még a 19. században fedezték fel, de furcsa tulajdonságait csak a 20. század első felében magyarázták meg: ez volt a Szíriusz B, a Naptól mintegy 8,6 fényévre lévő fényes kettőscsillagrendszer halványabbik tagja.

A későbbiekben folytatódott a közeli fehér törpék felfedezése. A forró, kékes színű fehér törpék utáni kiterjedtebb hajsza eredményeként 1986-ban Green vezetésével fedeztek fel jópárat, a hidegebb fehér törpéket pedig általában sajátmozgásuk segítségével azonosították 1988-ban Liebert vezetésével, de a leghalványabb fehér törpéket akkor még nem találták meg. Erre csak újabban került sor, amikor a nagyon mély égboltfelmérésekkel ki lehetett terjeszteni a vizsgálatokat sokkal halványabb objektumokra is. Például a Sloan Digital Sky Survey ilyen projekt, amelyekkel akár 16 magnitúdó abszolút fényességű fehér törpéket is lehetett azonosítani a közelünkben, de a 2006-os első vizsgálat még nem találta meg az összes közeli fehér törpét, különböző kiválasztási efefktusok miatt. 2008-ban, illetve 2012-ben jelentek meg olyan tanulmányok, amelyek a Nap 20 parszekes környezetében az összes fehér törpét fel kívánták fedezni: ebben a két munkában összesen mintegy 130 ilyen fehér törpét soroltak fel, de már akkor hozzátették az akkori kutatást végzők, hogy becsléseik szerint az ilyen távolságig előforduló fehér törpéknek csak kb. 90%-át találhatták meg. Olvasd tovább

A mellékelt kép EQ-5 GoTo-s mechanikára feltett 120/1000-es refraktor (Skywatcher-gyártmány) primér fókuszában készült Kaposvárról, szűrő nélkül, Canon EOS 700D fényképezőgéppel. Az expozíciós idő 1/640 sec volt, az érzékenység ISO 1000, a fehéregyensúly automatikus. A légköri átlátszóság 7-8, a nyugodtság 7 körüli volt. A kép készítésének időpontja: 2016. január 22. 17:24 UT.

VCSE - Első asztrofotóm: A Hold - Fábián Kálmán
VCSE – Első asztrofotóm: A Hold – Fábián Kálmán

Ez a legelső csillagászati felvételem. A kép másik érdekessége a terminátor mellett látható Pythagoras-kráter, ami éppen a kép szélén látszik. illetve a Copernicus kráter és a Tycho-kráterek szép sugársávjai.

A szép első csillagászati felvételhez gratulál a VCSE!

Az M81 és M82 galaxisokról valószínűleg rengeteg kép készül, nehéz eldönteni, melyik a jobb, szebb, többet mutató; vagy éppenséggel melyik a tudományos megismerés szempontjából az érdekesebb, többet nyújtó. A mellékelt kép összesen 34,5 órányi összegzett expozícióból készült Celestron-11-es távcsővel (vagyis kb. 28 cm nyílású műszerrel), RGB és H-alfa szűrők alkalmazásával – a felvétel többi adata a kép aláírásában megtalálható.

VCSE - Mai kép - M81 és M82 - André van der Hoeven, Neil Fleming & Michael Van Doorn
VCSE – Mai kép – M81 és M82 – André van der Hoeven, Neil Fleming & Michael Van Doorn

A kép bal alsó sarkában látható spirálgalaxis az M81, jobbra fenn az M82 látható. Az M82-ben rengeteg, vöröses árnyalatú gázfelhőt és sötét porfelhőket lehet látni. Ez a galaxispár gravitációsan kölcsönhat, egymás megközelítése során jelentős nagyságú árapályerők lépnek fel. Az M82 hatása az M81-ben gazdag spirálkarszerkezetet eredményezett. Az M81 visszahatása az M82-re nagyon heves, röntgensugárzással kísért gázfelhő-ütközésekhez vezetett, illetve heves csillagkeletkezés zajlik most is a kísérőgalaxis árapályereje okozta hatások miatt. A számítógépes szimulációk szerint az M81 és M82 néhány milliérd éven belül egyesülni fog.

Az egész galaxispárt az ún. Integrált Fluxusköd veszi látszólag körül, amely viszont nem tartozik fizikailag az M81-82 párhoz, hanem csak véletlenül látszik abban az irányban. Az Integrált Fluxusköd valójában a mi Tejútrendszerünknek egyik diffúz gáz- és porköde. Az 1980-as években felismert integrált fluxusködökről (amely ennek a tejútrendszerbeli felhőnek és egy ködosztálynak is a neve) Bognár Tamás tollából kissé bővebben is lehet olvasni a http://vcse.hu/galaxis-es-a-csillagkozi-por/ címen.

ooariCsizmadia Szilárd: Bolygójelölt egy négyes csillagrendszerben
Csizmadia Szilárd: Bolygójelölt egy négyes csillagrendszerben

 

Szeretettel hívunk meg a VCSE következő Virtuális Csillagászati Klub-összejövetelére, amely
 
2015. február 15-én, este 20:00 órakor kezdődik (hétfő),
 
és a szokott módon a www.galileowebcast.hu oldalon lehet hallgatni és nézni, illetve skype-on kommentálni, kérdezni, stb.
Előadó, cím és téma:
Csizmadia Szilárd: Bolygójelölt egy négyes csillagrendszerben

Az eddig megismert exobolygók kb. fele magányos csillag körül kering (mint ahogy a mi magányos Napunk körül keringenek a bolygók), kb, másik fele kettőscsillagrendszerben van, ahol a tág kettőscsillag egyik komponense körül kering a planéta. Mintegy 10 olyan bolygó ismert, amely egy kettőscsillag mindkét tagja körül kering. Egy esetben a bolygó hármas csillagrendszerben, egy további esetben pedig négyes csillagrendszerben kering egy bolygó.Az előadásban egy új felfedezést mutatunk be, ahol magyar-német-amerikai csillagászok találtak egy nagyon erős bolygójelöltet egy különleges négyes csillagrendszerben. Az előadásban spekulálunk arról is, mennyire lehetnek lakhatók ezek a bolygók és milyen stabil lehet a pályájuk.