Szerzők archívuma: Vega Csillagászati Egyesület

2016. szeptember 16-én kora este, holdkelte után félárnyékos holdfogyatkozásnak lehetett tanúja néhány nagyon szerencsés. Legtöbbünknek a felhő, vagy éppen eső megakadályozta a jelenség megfigyelését. A jelenség előrejelzéseit itt lehetett megtalálni, eszerint 18:54:50 NYISZ-kor (nyári időszámítás) kezdődött, 20:54:16 NYISZ-kor volt a legnagyobb a fogyatkozás, egyben leglátványosabb a jelenség, és 22:53:57 NYISZ-kor ért véget. Igazán jól az elsötétülést csak a Hold egy kisebb részén, a Hold szélén lehetett látni, szabad szemmel csak mintegy egy órán át volt feltűnő.

Tagtársaink közül vizuálisan Ágoston Zsolt látta a jelenséget Zalaegerszegről. Holdkelte után, sőt, még nyolc óra körül sem látott semmi fényességváltozást, vagy hogy a Hold a szokottnál halványabb lett volna. Negyed kilenc körül kezdett erősen felhősödni, akkor úgy látta már, hogy a Hold “bal felső” területe mintha sötétebb lenne a “jobb alsó” térséghez képest (ez északot, illetve delet jelent), utána nemsokkal teljesen beborult az ég, és emiatt a megfigyelést meg kellett szakítani. Jandó Dániel Egervárról próbálkozott, de amint kissé elsötétült a Hold, be is felhősödött.

Fábián Kálmán fotografikusan észlelte a jelenséget. Canon EOS 700D fényképezőgéppel négy percenként készített egy felvételt (egyszer azonban 5, másszor pedig 3 perc telt el két kép között), és ezeket másolta össze a fentebb bemutatott montázsra (összegképre). ISO 800-as érzékenységet és 1/15 sec záridőt alkalmazott az első képre, a 2-5. képre 1/80 sec-et, a 6-12-ikre 1/640-et, az utolsó hat képre pedig 1/1000 sec-et. Az első képekre a záridő nagyon nagy volt, ezek így sajnos beégtek, csak később sikerült eltalálni a jó expozíciós időt. A képek 19:23 – 20:33 UT közöttiek. A nem beégett, vagyis későbbi képeken jól látszik, hogy a Hold bal felső (északra látszó) része sötétebb, mint a másik oldala. Ahol sötétebb, onnét a Holdról nézve részleges napfogyatkozást okoz a Föld. 20:54-kor, vagyis pont a maximális fázis idején, Kálmán kaposvári észlelőhelyéről is befelhősödött az ég. Schmall Rafael fotografikus kísérleteit a jelenség megörökítésére szintén megzavarta a felhőzet.

Csizmadia Ákos vizuálisan észlelte a jelenséget, az alábbi beszámolót küldte:

“Félárnyékos holdfogyatkozás megfigyelése
2016. szeptember 16., Helyszín: Göd
Műszer: szabad szemmel és 8×42 B

19:55-kor tekintettem fel először az égre. A gyorsan vonuló felhők között felbukkanó Holdon egyértelműen látszott, hogy a “bal felső sarkja”, azaz az északnyugati része fátyolosan sötétebb, mint a többi. Az előrejelzett maximum környékén Gödön teljesen kitisztult a keleti és a déli égbolt, így tisztán lehetett észlelni a Holdat. 20:54-kor valamivel több mint a korong felén határozottan észlelhető volt a fedés. A kontraszthoz hozzájárult az is, hogy a sötétedés az amúgy is szürkébb tengerborította részeket érintette, a kráteresebb részek, élükön a Tychoval és a belőle kiinduló sugárvonalakkal, teleholdi időszakhoz méltóan ragyogtak.

A szabadszemes észleléseket binokuláris megfigyeléssel egészítettem ki. 8×42 B-ben sötét derengésként volt észlelhető a fedés, ugyanazokon a területeken, mint ahogy szabad szemmel is látszódott. Sem szabad szemmel, sem a kis távcsőben nem volt észlelhető markáns határvonal a sötét és a világos területek között, inkább egy gyors, rövid szakaszon tartó, de folyamatos átmenetet láttam.

21:11 után észleltem még folyamatosan tíz percig, szabad szemmel és binokulárral felváltva. A sötétedés határozottan és gyorsan szorult vissza, az észlelés végén valamivel több mint a holdkorong negyedén vettem már csak észre a jelenséget.

Az a két nem amatőrcsillagász, akinek mutattam a jelenség alatt a Holdat, nem vette észre a sötétedést; mint szép teleholdra tekintettek fel kísérőnkre. Miután elmondtam, mit és hol lehet látni a korongon, ők is észrevették a sötétedést.”

Kár, hogy a rossz időjárás sokakat akadályozott  a megfigyelésben.