Elkészült a következő asztrofotóm. Van némi hibája, de az már a templomi reflektor számlájára köthető.

VCSE - Messier 101 - Schmall Rafael
VCSE – Messier 101 – Schmall Rafael

A felvétel technikai adatai:

Skywatcher Newton 150/750
Skywatcher EQ5 GOTO
Baader MPCC Mark III kómakorrektor
Astronomik IR/UV eos clip szűrő
Canon EOS1100D teljes spektrum
Lacerta MGEN autoguider
9×50-es kereső

60×600 sec light + / 20 dark / 20 flat / ISO800 / f5 / 750mm

Feldolgozás:

– stackelés Nebulosity-ben
– utómunka PSben

Égbolt tulajdonságai (Kaposfő):

– 2016.03.31.:
– nyugodtság 5 (zenitben hunyorogtak a csillagok – Jupiter pocsék volt..)
– átlátszóság 4,5
– hőmérséklet 15°C

– 2016.04.02.:
– nyugodtság 7
– átlátszóság 3 (szaharai homok…)
– hőmérséklet 5°C

A Messier katalógusban 101-ikként szerepel ez az objektum. Egy szabad szemmel láthatatlan galaxis a Nagy Medve csillagképben, konkrétan a Göncölszekér rúdjának a két utolsó csillagával: a Mizarral és az Alkaiddal alkot majdnem egyenlő szárú háromszöget. A galaxis tőlünk 21 millió fényévre van, átmérője közelítőleg 170 ezer fényév és kb. ezer milliárd csillagot tartalmaz.

Néhány megfigyelhető objektumot szeretnék ajánlani az április 9-ei észlelőhétvégére (amennyiben mégiscsak derült idő lenne).

19:33-kor naplemente, de igazán sötét kb. 20:30 körül lesz. A 7,8%-os Hold 22 órakor nyugszik (nyugati irányban).

A Merkúr 21 óra körül nyugszik nyugati irányban.

Kora estétől már megfigyelhető lesz a Jupiter, holdjainak helyzete: Callisto, Ganymedes, Europa, Io. 20:38-kor a Nagy Vörös Folt megfigyelhető lesz (forrás: http://www.acquerra.com.au/astro/software/jupiter.htm). 22:55 – 23:15-ig az Europa és az Io árnyéka is láthatóak a Jupiteren.(A Meteor csillagászati évkönyv 2016 szerint).

A Plejádok, és az Orion-köd 22:30 körülig nagyon alacsony szögben megfigyelhetőek.

Kora estétől kb. 23:00-24:00-ig  több Messier katalógusba tartozó nyílthalmaz megtalálható lesz nyugaton (M46, M47, M48, M35, M36, M37, M38).

Olvasd tovább

Első alkalommal 2016. március 18-án vehettek részt érdeklődő tagtársaink ún. “észlelői tanfolyam”-on. Ennek célja az volt, hogy bepillantást nyerhessünk a VCSE távvezérelt csillagvizsgálójának működésébe, és elkezdjük elsajátítani mi is az obszervatórium, távcső, kamera kezelését. A tanfolyam három alkalomból áll: első alkalommal figyelünk, második alkalommal mi vezérlünk felügyelet alatt, a harmadik alkalommal pedig mi kezeljük a műszert, de egy tapasztaltabb észlelő csendben, a távolból nézi ügyködésünket, és ha nem talál benne kifogásolnivalót, akkor onnéttól kezdve “ki vagyunk képezve” a csillagda önálló hazsnálatára.

Első alkalommal Ágoston Zsolt, Karsai Tibor, Jandó Dániel, Jandó Attila, Benkő Imre vettek részt ilyen demonstrációs céló összejövetelen, a távcső működését Bánfalvi Péter és Csizmadia Szilárd mutatta be. Skype-on tartottuk egymással a kapcsolatot. Szilárd megosztotta képernyőjét, így mindannyian láthattuk, hogy hogyan lép be TeamViewer-rel a csillagda mérőgépére, hogyan nyita a tetőt, áll rá objektumokra, készít felvételeket, majd hogyan parkolja le a műszert, és csukja be a tetőt. Az első alkalom kb. két és fél óráig tartott. A Hold után mi magunk javasolhattunk objektumokat észlelésre. Az erős Hold nagyon zavarta a galaxisok fotózását, de a gömb- és nyílthalmazok problémamentesen jöttek elő. Fontos tény a távvezérelt csillagdánk működéséhez, hogy az észlelés a VCSE Zalaegerszegen található Skywatcher 250/1200 típusú Newton távcsövével történt, melyet Szilárd vezérelt Berlinből, mi többiek pedig Zalaegerszeg és Zala megye más településeiről követtük nyomon, hogyan is történik a megfigyelés ezzel a műszerrel.

A vezérlés EQMOD vezérlőszoftverrel és Cartes du Ciel planetáriumszoftverrel történt, a csillagvizsgáló tetejét a VCSE Dome Controller segítségével (Zelkó Zoltán fejlesztése) lehetett távirányítva elmozgatni a távcső szabad kilátásának biztosítására, a Canon EOS 6D típusú fényképezőgépet pedig az EOS Utility tudta távolról működtetni. Az EQMOD-ot futtató számítógépet Teamviewer-el lehet bármilyen internetre csatlakozó számítógéppel irányítani.

VCSE - Hold
VCSE – Hold A képet nem vágtuk körbe, hogy lehessen érzékelni, milyen nagy látómezővel bír a jelenlegi műszerösszeállítás.

Az észlelés 20:45-kor kezdődött, a használt szoftverek gyors bemutatásával, majd a Holdról készült néhány felvétel. A következő megfigyelt objektum a mostanában kora esténként kiválóan megfigyelhető Jupiter volt, amely fotografikus megfigyeléséhez nagyobb fókusztávolság (3-4 méter), vagy kis szenzorméret szükséges, a mostani megfigyeléskor egy kisebb foltként jelent meg. Az élesség pontosabb beállítása után néhány sáv is feltűnt a Jupiteren. Meg kell jegyezni, hogy ez a műszer alapvetően nem a bolygók megfigyelésére való! A képskála ugyanis kb. 1,13 ívmásodperc/pixel, vagyis a Jupiter mindössze kb. 40 pixel átmérőjű területre képződik le. Ez pedig nem elég a finomabb feloldáshoz. A műszer jelen formájában inkább nagyobb kiterjedésű objektumok, csillagmezők fotózására, megfigyelésére alkalmas.

VCSE - NGC 884 - NGC 869
VCSE – NGC 884 – NGC 869. 2016. március 18. 20:33:32 UT, egyetlen darab 4 másodperces expozíció, ISO 6400 érzékenységgel. 250/1200 Newton + kómakorrektor + Canon 6D. A távcső jusztírozásra szorul.

 

A továbbiakban mély-ég objektumokat kerestünk, amit a 81%-os holdfázis jelentősfénye, és Zalaegerszeg még mindig meglévő – de már sokkal kisebb – fényszennyezése megnehezített, de azért sikerült fényképet készíteni az NGC 884 – NGC 869 kettős nyílthalmazról, az M3 gömbhalmazról, az M46-, és M35 nyílthalmazokról, mely során az M46 közelében halványan látható volt az NGC 2438 planetáris köd. Az M35 közelében megfigyelhető volt az NGC 2158 nyílthalmaz is.
VCSE - M46
VCSE – M46, ugyanaz a műszerösszeállítás, érzékenység, expozíciós idő, mint fentebb. 

A nyílthalmazok megfigyelése után a (37) Fides kisbolygót is megkerestük, amit az M13 gömbhalmaz fényképezése követett, majd a Wasat és Alcor-Mizar kettőscsillagok lényképezésével zártuk az első csillagdai demonstrációt.


Dátum/idő: 2016. március 17 .,  16:40-17:05 UT.
Felszerelés: 150/2250 Newton + DMK 41AU02.AS (USB)
Nyugodtság: 6-8/10
Átlátszóság: 2-4/5
Hőmérséklet: ~6°C
Helyszín: Canis Maior Nap Obszervatórium, Nagykanizsa
Készítette: Bognár Tamás

A mozaik  8 kép felhasználásával készült. A képeket 500 képkockából álló avi-ból készült AviStack 2 program felhasználásával választottam ki.

Március 14-én a kedvező időjárást kihasználva végre sikerült kitelepülnöm az udvarra észlelni. A délutáni szél hihetetlen tisztára söpörte a levegőt. Hiába volt a közelben a vasútállomás térvilágítása, most mégsem derengett az egész égbolt narancssárga fényben.

Öröm volt kipakolni a távcsövet és “csak úgy” megcsodálni a Holdat. Megdöbbentő volt, hogy 256x-os nagyítás mellett is tiszta, részletes volt a kép, minimális vibrálást lehetett csak érzékelni a látómezőben. A már-már tökéletes látómező hatására felbátorodva megpróbáltam mobiltelefonnal “belefényképezni” az okulárba. Kíváncsi voltam mi lesz a végeredmény?

Valószínűleg nem kell nagyon részleteznem, hogy csak kézből odatartott és automatán fókuszáló és exponáló képrögzítő eszközzel nem szokás jó felvételeket készíteni. Igen fontos és lényeges a felvétel minősége szempontjából a fényképező eszköz pontos, elmozdulás mentes rögzítése a  megfelelő pozícióban. Ha nem az optikai tengelyben, a párhuzamosság és merőlegesség szabályait be nem tartva készül a felvétel, a kép eltorzulhat, vignettálódhat, geometriailag torzulhat. A felvételen töredék és deformált látómező fog megjelenni. Ha az okulárhoz nem megfelelő távolságra kerül a fényképező eszköz, ami ráadásul autofókusszálással készíti a képet, a képen csak a látómező töredéke fog szerepelni, esetleg nem is élesen. Az automatikus fókuszálás pedig részben a leképzett képre teszi az élességet, részben – és sajnos eléggé dominánsan – az optikai elemek felszínén található lerakódásokra (vagyis a lencséken lévő koszokra, porszemcsékre). Ennek végeredménye zavaró foltok lesznek az elmosódó szélű felvételeken – mobiltelefonnal nem is lehet ennél jobbat csinálni, ne így asztrofotózzunk!

Ettől függetlenül  a ma elérhető, digitális képrögzítésre alkalmas eszközök a régi hagyományos, filmes technológiával dolgozó fényképező gépekhez képest hatalmas előrelépést jelentenek. gyorsan, könnyen, és nem utolsó sorban azonnal látható felvételeket lehet velük készíteni. Ezzel valamennyire elveszik a kép kiválasztásának és beállításának már-már művészi határokat feszegető varázsa. Ha a felvétel nem megfelelő,  fogyazstói társadalom kultúrájának megfelelően eldobható, és azonnal megismételhető. Így a nagy számok törvénye alapján előbb, vagy utóbb biztosan születni fog használható felvétel.

Az én kísérletezéseimnek az eredményei:

A felvétel egyetlen képkocka, amin egy minimálisan igazítottam csak a világos-sötét arányon. Az autofókusz a terminátorra volt beállítva. Ez a terület éles, míg a Hold pereme viszont már elmosódó. A képen a ferdén tartott telefon miatt további elszíneződés és finom elmosódás látható. Ettől függetlenül, jól megfigyelhetők rajta a felszíni részletek.

A kép, két darab képkockából lett összeillesztve. A felszín részletei megfigyelhetők, egyes részek igen látványosan. Ugyan akkor az összeillesztések szélénél a kép ívesen torzult, a képen homályos és színes területek láthatók, amit a nem megfelelően tartott telefon miatt eltorzult kép okoz. Ezt a torzulást próbálta korrigálni a képet összerakó program úgy, hogy az azonos pixeleket összeillesztette, és a szélek hibáit próbálta a kép torzításával ellensúlyozni.

A fenti kép az okuláron keresztül történő fotózás egyik tipikus jegyét a vignettálás viseli magán. Jelen esetben ennek az oka az, hogy a felvételt készítő mobiltelefon optikája nem a megfelelő távolságra és nem a megfelelő pozícióban – jelen esetben ferdén – volt az okulárhoz képest. Mindezektől a hibáktól függetlenül a kép kellően részletes. A vignettálás a képnek ad egy “sajátos” , a múlt század eleji fényképekhez hasonló hangulatot. (Maga a vignettálás – ejtsd vinnyettálás – egy optikai (hiba)jelenség, amit megfelelő minőségú optikával vagy – fényerős eszközök esetében – ún. apodizácis szűrővel lehet eltüntetni. E “hardveres” megoldásokon túl létezik “szoftveres” megoldás is, egy egyenletesen megvilágított objektumról (pl. lepedő vagy az ég a távcsőben) készített felvétellel lehet visszakorrigálni a képet, az ún. mezősimítás (flat-field) keretében, utólag, képfeldolgozó programmal.)

A felsorolt hibalehetőségektől függetlenül, véleményem szerint érdemes a vállalkozó kedvűeknek megpróbálni a mobiltelefonnal történő asztrofotózást. Ma már kaphatók kompakt fényképező gépekhez és mobiltelefonokhoz olyan kiegészítők, amelyek segítségével az okulárhoz, a fókuszírozóhoz rögzíthetjük a fényképező eszközünket, pontosan beállítva ezeket a megfelelő pozícióba. Ezzel a kompromisszumos megoldással egy a saját kategóriájában egy praktikus “asztrofotós” eszközt nyerünk. Természetesen, ahogy a felhasználó rákap az ezzel a technikával történő amatőrcsillagász képrögzítésre, úgy fognak megjelenni az igények a célnak jobban megfelelő, hatékonyabb, minőségibb képrögzítésre. Így lényegében a “fotós” megteszi az első lépéseket azon az úton, amelynek a végén a minőségi feladat orientált képrögzítő eszközök és kiszolgáló szoftverei találhatók….