A VCSE 2019. szeptember 20 – 22. között Dobronhegy-Balázsfán megrendezett őszi észlelőhétvégéje során készült fotómat szeretném megosztani veletek, mely az IC 1396 ködről és az annak a részét képező “Elefántormány-ködről” készült.

A felvétel egy Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 72/420-as apokromát tubussal, Skywatcher 0,85x reduktor-korrektorral, Schmall Rafaeltől kölcsönkapott UHC klipszűrővel és átalakított Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült 51×360 s objektum (light) ISO 3200 kép összegzéséből. A korrekciós felvételeket 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark képből állítottam össze. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

VCSE - IC 1396 - Ágoston Zsolt
VCSE – IC 1396 – Ágoston Zsolt

A Dobronhegyen (Zala megye) megrendezett őszi észlelőhétvégén a kiváló társasággal való időtöltés mellett jutott idő némi asztrofotózásra is, a kedvezőtlen – utolsó negyed környéki –  holdfázis ellenére is. A ködkomplexum még ezt a nagylátószögű felvételt is csaknem kitölti, vöröses felszínét fodrozódások és sötétködök teszik változatossá. A ködösség talán leglátványosabb része a jobb oldalon megfigyelhető “Elefántormány-köd”, ami húsz fényév mélyen benyúlik a ködképződmény belsejébe. Ez egy ionizált gázból álló, hosszú, elnyúlt kis fényes ködösség a ködösségen belül, ami a végén úgy tekeredik meg, ahogy az elefántok meghajlítják ormányukat. Erről kapta a nevét ez a ködrészlet.

A Cepheus csillagképben található objektum kb. 2400 fényévre helyezkedik el a Földtől, a hidrogénanyagából születő csillagok ionizálják. A ködösség közepén lévő “buborékot” szupernovák okozták, melyek lökéshullámai miatt összesűrűsödött a gáz a köd külső régiójában, és ez csillagkeletkezési hullámot indított meg. Megfigyelhető néhány Bok-globula is, melyek valójában a hidrogénfelhő sűrűbb részei, ezért ellenállnak a nyílthalmaz csillagszelének, leárnyékolva a mögöttük lévő térséget. Kedvező esetben a globulákból újabb naprendszerek keletkezhetnek.

A következőkben az októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap Zalaegerszegről nézve október közepén 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése. Az ország keleti területein félórás, a középső területein negyedórás eltérés előfordulhat a földrajzi hosszúságkülönbség miatt a napkelte-napnyugta időpontjában.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed október 5-én, telihold október 13-án, utolsó negyed október 21-én, újhold október 28-án lesz. (Forrás: VCSE Almanach 2019-re.).

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. október 22-én este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség (éjszaka).

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):
10.03. 16:53 A Jupiter 2,6°-ra a 15%-os fázisú Holdtól.
10.05. 16:49 A Szaturnusz 2,3°-ra az 50%-os fázisú Holdtól.
10.20. 04:02 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja.
10.22. 03:26 Az Orionidák meteorraj maximuma (ZHR=20).
10.25. 12:08 A Merkúr dichotómiája.
10.28. 08:15 Az Uránusz oppozícióban.
10.31. 16:39 Az Io és az Europa árnyéka látszik a Jupiteren.
10.31. 16:57 A Callisto érinti a Jupiter korongját az északi pólusnál.


A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A 20-i legnagyobb kitérésen kívül kedvezőtlen helyzetben van.

A Vénusz a hónap végén napnyugta után ötven perccel még megfigyelhető, egyre kedvezőbb helyzetben van.

A Mars napkelte előtt már kereshető keleten.

A Jupiter délnyugati irányban még kora este megfigyelhető, de korán lenyugszik.

A Szaturnusz késő estig megfigyelhető alacsonyan, délnyugati irányban.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, egész éjszaka látható.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, az éjszaka első felében kereshető.

Olvasd tovább

A következőkben a szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap Zalaegerszegről nézve szeptember közepén 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:05 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése. Az ország keleti területein félórás, a középső területein negyedórás eltérés előfordulhat a földrajzi hosszúságkülönbség miatt a napkelte-napnyugta időpontjában.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed szeptember 6-án, telihold szeptember 14-én, utolsó negyed szeptember 22-én, újhold szeptember 28-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. szeptember 22-én este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség (éjszaka).

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

09.04. 03:20 A Merkúr felső együttállásban a Nappal
09.06. 18:24 A Jupiter 6°-ra az 56%-os Holdtól
09.08. 17:45 A Szaturnusz 2°-ra a 75%-os Holdtól
09.10. 07:24 A Neptunusz oppozícióban a Vízöntő (Aquarius) csillagképben (7,8 magnitúdó, 2″ átm.)
09.14. 19:14 A Hold mögül kilép a 30 Piscium
09.20-22. VCSE őszi észlelőhétvége, Dobronhegy-Balázsfán
09.23. 07:50 Őszi napéjegyenlőség
09.27. 04:18 38 óra 8 perces holdsarló 18° magasan
09.29. 16:47 22 óra 21 perces holdsarló a Merkúrtól 7°-ra, a Vénusztól 3°-ra

Hold földtávolban: szept. 13. 15:33 NYISZ, 406377,0 km-re, látszó átmérője: 29,4′
Hold földközelben: szept. 28. 04:23 NYISZ, 357804,9 km-re, látszó átmérője: 33,4′


A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap végén napnyugta után fél órával még megfigyelhető, kedvezőtlen helyzetben van.

A Vénusz a hónap végén napnyugta után fél órával még megfigyelhető, kedvezőtlen helyzetben van.

A Mars a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Jupiter éjfélig megfigyelhető nyugati irányban.

A Szaturnusz éjfélig megfigyelhető alacsonyan, délnyugati irányban.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, este kel.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, egész éjszaka megfigyelhető, 10-én szembenállásban a Nappal.

Olvasd tovább

A VCSE 2019. július 26. és augusztus 1. között Őrimagyarósdon megrendezett megfigyelőtábora során készült két fotómat szeretném megosztani veletek. Ezek az Sh2-155 Barlang-ködről és az NGC 7380 katalógusszámú Varázsló-ködről készültek.

Mindkét kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher f/4 kómakorrektorral és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült. Az NGC 7380 esetén 48×150 s, az Sh2-155 esetén 90×150 s objektum (light) ISO 3200 kép összegzéséből. A korrekciós felvételeket 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark képből állítottam össze. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Sh2-155 Barlang-köd - VCSE - Ágoston Zsolt
VCSE – Sh2-155 Barlang-köd – Ágoston Zsolt

Július 29-én, a megfigyelőtábor egyetlen végig derült (bár nagyon párás) éjszakáján a Barlang-ködöt fényképeztem, nevét a régió legfényesebb, félköríves alakzatáról kapta, mely hasonlíthat egy barlang bejáratára. A Cepheus csillagképben található, távolsága tőlünk 2400 fényév. Hidrogénből áll, melyet a ködösség anyagából születő csillagok ionizálnak, ezért láthatjuk. A ködkomplexumban az emissziós területek mellett sötétködök – a felvétel jobb oldalán – és reflexiós ködök – kékes foltok néhány csillag körül a kép alján – is előfordulnak. 1959-ben fedezték fel, a Sharpless-katalógus összeállítása során.

NGC 7380 Varázsló-köd - VCSE - Ágoston Zsolt
NGC 7380 Varázsló-köd – VCSE – Ágoston Zsolt

A következő éjszakán, július 30-án a távcsövem a Varázsló-köd irányába állítottam, és a fenti felvétel nyers képeinek elkészítésének álltam neki. A képen a vöröses hidrogénköd félkör alakban vesz körül egy világosabb, fehéres színű területet. A vöröses emissziós köd a kép közepe fele a legfényesebb, innen “balra” gyorsan csökken fényessége, viszont “jobb oldalt” lassabb az átmenet élénkvörösből teljesen feketébe. A hidrogénfelhőt számos nagy kiterjedésű sötétköd tagolja. A vöröses köd egy csuklyás, kámzsát viselő alakot formáz, innen származik elnevezése is. Csúcsos csuklyája a kép tetején halványan kivehető, mellkasa előtt helyezkedik el az említett világosabb terület.

1787-ben fedezte fel Caroline Herschel. Testvére, William Herschel katalogizálta a Cepheus csillagképben található ködösséget, melynek anyagából jelenleg egy nyílthalmaz alakul ki. Az így kialakuló csillagok “szele” néhány millió éven belül szétoszlatja a ködöt, viszont a nyílthalmaz csillagainak egy része túlélheti a Napot is.

A következőkben a júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap júliusban 05:15 (NYISZ) körül kel, 20:30 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold július 2-án, első negyed július 9-én, telihold július 16-án, utolsó negyed július 25-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

VCSE - Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. július 15-én este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: Észak, NE: Északkelet, E: Kelet, SE: Délkelet, S: Dél, SW: Délnyugat, W: Nyugat, NW: Északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus köörk húszfokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágózó vonalak az azimutok 20 fokonként. A csillagok 4,6 magnitúdóig vannak feltüntetve. - A kép a Cartes du Ciel programmal készült (Cs. Sz.)
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. július 15-én este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. A csillagok 4,6 magnitúdóig vannak feltüntetve. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült (Cs. Sz.)

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):
07.07. 05:01 A Vénusz eléri legnagyobb deklinációját.
07.09. 17:08 A Szaturnusz oppozícióban a Nyilas csillagképben.
07.13. 20:29 A Jupiter 1,4°-ra a 90%-os Holdtól.
07.14. 14:47 A Plútó oppozícióban a Nyilas csillagképben.
07.16. 20:01 Részleges holdfogyatkozás, legnagyobb fázis: 21:31.
07.21. 11:32 A Merkúr alsó együttállásban a Nappal.
07.26. – 08.01. VCSE NYÁRI TÁBOR, ŐRIMAGYARÓSD.
07.30 18:00 A Déli Delta Aquaridák (ZHR=25) és az Alfa Capricornidák (ZHR=5) meteorrajok maximuma.
07.31 02:41 A Merkúr 4°-ra az 1,5%-os Holdtól.

A Hold földközelben július 5-én 07:00 NYISZ-kor 363 726,2 km-re a Föld centrumától, látszó átmérője 32,9′.
A Hold földtávolban: július 21-én 02:02 NYISZ-kor 405 478,7 km-re a Föld centrumától, látszó átmérője 29,5′.

Holdfázisok: A holdfázisok időpontjait NYISZ-ben adjuk meg minden esetben – más táblázatokhoz képest kerekítések és eltérő efemeriszek miatt 1-2 perc eltérés lehetséges.

2019. 07. 02. 21:16: Újhold.
2019. 07. 09. 12:54: Első negyed.
2019. 07. 16. 23:38: Telehold.
2019. 07. 25. 03:18: Utolsó negyed.

HOLDFOGYATKOZÁS

A július 16/17-i részleges holdfogyatkozás: 66%-os részleges holdfogyatkozás lesz egy keddről szerdára virradó éjjel. Európából megfigyelhető. A félárnyékos fogyatkozás gyakorlatilag észrevehetetlen lesz; a többi része teljesen látszik derült idő esetén az egész Kárpát-medencéből. A jelenség főbb időadatai a következők:

A Hold felkel Zalaegerszegen: júl. 16. 20:35 NYISZ (az ország középső részein kb. negyedórával, keleti részein kb. félórával korábban!)

Félárnyékos fogyatkozás kezdete: 20:42 NYISZ

Részleges fogyatkozás kezdete: 22:01 NYISZ

Fogyatkozás közepe: 23:31 NYISZ

Részleges fogyatkozás vége: júl. 17. 01:00 NYISZ

Félárnyékos fogyatkozás vége: 2:20 NYISZ

A Hold lenyugszik Zalaegerszegről nézve: 4:35 NYISZ

A Hold a földárnyék déli részét érinti, ezért a Hold észak felé lévő oldala fordul majd az árnyékba (delelés idején ez a látható felső része lesz szabad szemmel).


A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap elején napnyugta után, a hónap végén napkelte előtt megfigyelhető.

A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti látóhatáron, de megfigyelhetősége kedvezőtlen.

A Mars előretartó mozgást végez, az esti órákban még látható a nyugati égen.

A Jupiter az egész éjszaka megfigyelhető a déli égen.

A Szaturnusz a déli égen alacsonyan megfigyelhető egész éjszaka.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, éjfél körül kel.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, késő este kel, utána már kereshető a délkeleti látóhatár közelében.

Olvasd tovább