A következőkben az augusztusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez és a megfigyelőtáborhoz szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap augusztusban 05:30 (NYISZ) körül kel, 20:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ=KözEI+ 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed augusztus 4-én, újhold augusztus 11-én, első negyed augusztus 18-án, telehold augusztus 26-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Vénusz napnyugta előtt megfigyelhető alacsonyan nyugati irányban, a Jupiter és a Szaturnusz napnyugtától figyelhető meg, a Mars tizenegy óra körül, az Uránusz és Neptunusz éjféltől keleti irányban látható. A Mars egész augusztusban továbbra is nagyon fényes és nagy átmérőjű, érdemes vetni rá egy pillantást.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

08.02. 20:18 A Jupiteren látható az Io és Europa holdak árnyéka.
08.09. 05:28 A Merkúr alsó együttállásban a Nappal.
08.12. 20:00 A Perseidák raj maximuma reggelig.
08.14. 18:32 A Vénusz 5°-al a 15%-os Holdtól.
08.17. 18:26 A Jupiter 4°-kal a 45%-os Holdtól.
08.18. A Kappa Cygnidák meteorraj maximuma.
08.21. 18:19 A Szaturnusz 5°-kal a 81%-os Holdtól.
08.28. 03:28 A Merkúr kedvező hajnali láthatósága, 49%-os fázis.

Augusztusban a Cassiopeia és a Zsiráf csillagképekben (Cassiopeia és Camelopardalis) megfigyelhető lesz a 21P/Giacobini-Zinner üstökös, megközelítőleg 8 magnitúdós fényességgel.

Napnyugtától látható lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5).

Kora estétől megfigyelhetők az M57 és az M27 planetáris ködök, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Napnyugta után a Tejút közepe kel fel – számos mély-ég objektum kerül elő ilyenkor (pl. az M8 Lagúna-köd, az M20 Trifid-köd, az Antares-környéki ködök, az M16 Sas-köd, az M17 Omega-köd, a Nyilas csillagkép nyílthalmazai).

Éjfél körül megfigyelhető a Perzeusz csillagképben az NGC 884 – NGC 869 (Ikerhalmaz), az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán, mint az NGC 457 Bagoly-halmaz.

Hajnalban előkerülnek az Auriga nyílthalmazai, a hajnali szürkületben az M1 és az M45, de ezekhez már jó horizont kell ilyentájt még. Az Androméda-galaxis, az NGC 891, a Stephan-ötös az éjszaka nagyobb részében jól látszik.

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2018-at és a Stellariumot használtam, augusztus 10-i dátummal (az időpontok körülbelüli időpontok).

Messier 17 - M17 - Ágoston Zsolt - VCSE
Messier 17 (M17) – Ágoston Zsolt – VCSE

2018. július 7-én, Keménfa Dózsa-hegy nevű részén készült felvételemet szeretném megosztani veletek. A kép a Messier 17 emissziós ködöt ábrázolja. 48x180s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 képből készült.

A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher F/4 kómakorrektorral és átalakított Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült, a felvételek vezetése Lacerta MGEN autoguiderrel történt.

Az időjárás miatt hosszú kényszerpihenőre kényszerültem, végül július elején sikerült újra derült ég alá kerülnöm kedvező holdfázis mellett. Célpontnak a most kedvező elhelyezkedésű Messier 17 , népszerű nevén Omega-ködöt, vagy más néven Patkó-ködöt vettem célba, márcsak azért is, mert két évvel ezelőtt ugyan fényképeztem ezt az emissziós ködöt, de nem sikerült igazán jóra az eredmény. Ezenkívül ideje volt már fél év után kipróbálnom az átalakított fényképezőgépemet is. Helyszínnek a kedvező panorámájú, Keménfa község melletti hegyi pincénket választottam. Sajnos teljesen még itt sem tudtam elmenekülni a fényszennyezés elől, de a szokásos városperemi hátsókerthez képest sokkal jobb volt a helyzet.

A ködösség legszembetűnőbb része a központi “pálcika”, melyet patkó alakban egy fényesebb, fodrozott ív vesz körül, a kettő között sötétebb térség figyelhető meg. Az íven túl halvány vöröses terület kapcsolódik az objektumhoz.

A Nyilas csillagképben, a Földtől 5500 fényévre található köd egy kisebb nyílthalmazt foglal magába, ennek sugárzása ionizálja a 16 fényév sugarú hidrogénfelhőt. 1745-46-ban fedezte fel Philippe Loys de Chéseaux. Charles Messier 1764-ben újrafelfedezte és katalogizálta.

A feldolgozás Nebulosity, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

A következőkben a júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez  szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap júliusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:40 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ=KözEI+ 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed július 6-án, újhold július 13-án, első negyed július 19-én, telehold július 27-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Vénusz napnyugta előtt megfigyelhető alacsonyan nyugati irányban, a Jupiter és a Szaturnusz napnyugtától figyelhető meg, a Mars éjfél körül, a Neptunusz kora hajnalban keleti irányban látható. Az Uránusz napkelte előtt figyelhető meg.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

07.03. 23:40 A Neptunusz 3,4°-kal a 73%-os fázisú Holdtól.
07.06. 16:47 A Föld Naptávolban, 1,0167 CSE-re.
07.07. 15:12 A Merkúr dichotómiája, 7,3″ látszó átmérő.
07.09. 20:06 A Vénusztól 1,1°-ra a Regulus.
07.10. 21:28 A (4) Vesta kisbolygó 56′-re a Barnard 268 sötétködtől a Nyilas csillagképben.
07.12. 05:29 Merkúr legnagyobb keleti elongációja.
07.14. 19:17 A Merkúr 2,9°-ra a Holdtól.
07.20. 21:20 A Jupiter 4,5°-ra a Holdtól.
07.24. 23:39 A Szaturnusz 3,8° a Holdtól.
07.27. 02:29 A Mars oppozícióban a Bak (Capricornus) csillagképben, -2,8 magnitúdó, 24,2″ látszó átmérő.
07.27. 18:24 Teljes holdfogyatkozás a Bak (Capricornus) csillagképben, legnagyobb fázis 20:22 UT-kor, a fogyatkozás vége: 22:19 UT.

Napnyugtától látható lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5).

Kora estétől megfigyelhetők az M57 és az M27 planetáris ködök, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Napnyugta után a Tejút közepe kel fel – számos mély-ég objektum kerül elő ilyenkor (pl. M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, az Antares-környéki ködök, M16 Sas-köd, M17 Omega-köd, a Nyilas csillagkép nyílthalmazai).

Éjfél körül alacsony szögben megfigyelhető a Perzeusz csillagképben az NGC 884 – NGC 869 (Ikerhalmaz), az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán, mint az NGC 457 Bagoly-halmaz.

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2018-at és a Stellariumot használtam, július 15-ei dátummal (az időpontok körülbelüli időpontok).

A következőkben a júniusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez  szeretnék ajánlani néhány objektumot.

A Nap júniusban 04:45 (NYISZ) körül kel, 20:45 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ=KözEI+ 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed június 6-án, újhold június 13-án, első negyed június 20-án, telehold június 28-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

A Vénusz napnyugta előtt megfigyelhető alacsonyan nyugati irányban, a Jupiter napnyugtától figyelhető meg, a Mars és a Szaturnusz éjfél után, a Neptunusz hajnalban déli, délkeleti irányban látható. Az Uránusz csak napkeltekor figyelhető meg.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

06.01. 01:10 A 94%-os Hold peremétől 32 percre helyezkedik el a Szaturnusz.
06.03. 02:10 A Mars 4,9°-ra a 82%-os fázisú Holdtól a Bak (Capricornus) csillagképben.
06.06. 00:14 A Merkúr felső együttállásban a Nappal.
06.16. 19:24 A Vénusz 4,5°-ra a 13%-os Holdtól a Rák (Cancer) csillagképben.
06.20. A (4) Vesta kisbolygó oppozícióban a Nyilas (Sagittarius) csillagképben. 5,4 magnitúdós fényességével megfelelően sötét megfigyelőhelyről szabad szemmel is látható. 
06.21. 10:07 Nyári napforduló.

06.23. 21:51 A Jupiter 3,2°-ra a 83%-os Holdtól a Mérleg (Libra) csillagképben.
06.27. 13:30 A Szaturnusz oppozícióban a Nyilas (Sagittarius) csillagképben.
06.28. 02:09 A Szaturnusz 1,6°-ra a 99,9%-os Holdtól a Nyilas (Sagittarius) csillagképben.
06.30. 23:39 A Mars 4°-ra a 93%-os Holdtól a Bak (Capricornus) csillagképben.

Olvasd tovább

2018. május 21-én, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet a Jupiterről és a Holdról készítettem. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal és ASI 224 színes bolygókamerával készült, kiegészítve egy Televue 3x Barlow-lencsével. A rögzítés Firecapture, a feldolgozás Autostakkert 3, Registax és Photoshop szoftverekkel történt.

VCSE – Jupiter 2018. május 21. – Ágoston Zsolt

Először a Jupiter megfigyelését kezdtem el, még a bolygókamera elindítása előtt vizuálisan is megfigyeltem az óriásbolygót, a Barlow-lencséhez csatlakoztatott 10 mm-es Plössl okulárral, ami 240-szeres nagyítást tett lehetővé, így a fenti képhez hasonlóan megfigyelhető volt a Nagy Vörös Folt, illetve a középső, sötétebb színű felhősávokban halvány fodrozódásokat is észrevettem. Halványan az Europa hold is észrevehető volt a Jupitertől délkeletre. A kamera csatlakoztatása után több felvételt is készítettem, az egyedüli probléma, amit csak a feldolgozás előtt vettem észre, hogy a Firecapture jóval kevesebb képet rögzített a 90 másodperces hosszú videofelvétel alatt, mint amit szerettem volna készíteni. A fenti kép 23 óra 30 perckor készült, 800 kép legjobb harminc százalékából állította össze az Autostakkert 3 szoftver.

VCSE – A Maurolycus-kráter a Holdon 2018. május 21. – Ágoston Zsolt

A jupiterfelvételek között a Holdat is megfigyeltem, látványosabb felszíni alakzatot kerestem. A 76 másodperces felvétel alatt 500 kép készült, ebből a legjobb 80 képet állította össze az Autostakkert 3. Holdtérképek átnézése után a legnagyobb krátert Maurolycus-kráterként azonosítottam.

Az egyesített képeket Registax segítségével élesítettem, majd Photoshoppal további finomításokat végeztem.