2022. július 25-én, a VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban készült felvételem az NGC 6905 jelű planetáris ködről, más néven a Kék Ragyogás-ködről (Blue Flash Nebula irodalmibb jellegű magyarosításából született a neve). A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával, TS Maxfield kómakorrektorral, Optolong hidrogén és oxigén szűrőkkel készült, 2x45x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A VCSE tagjai által 2021-ben vásárolt és azóta folyamatosan fejlesztett kávási észlelőbázison folytattuk a munkát 2022. szeptember 2-án, pénteken. Még a tavasszal bekötöttünk egy vízórát a vízvezetékhálózatra, elkezdtük a kerítés telepítését és lesüllyesztettünk egy öt köbméteres szennyvíztárolót. Elvégeztük a szükséges földmunkákat is, ami során parkolóhelyeket hoztunk létre, feljárót alakítottunk ki autók részére, majd zúzottkővel burkoltuk ezeket a felületeket. Teraszokat is kialakítottunk az észleléshez és az autók parkolásához a lejtős terepen.
Légi felvétel a kávási telekről – VCSE – Ágoston Zsolt fényképe – 2022. április 30.
Légi felvétel a kávási telekről – VCSE – Ágoston Zsolt fényképe – 2022. április 30.
A nyári kihagyás után folytattuk a munkát 2022. szeptember 2-án, pénteken. Németh Ferenc délelőtt, Vizsi Csaba és Fehér Norbert délután-koraeste füvet nyírtak, miközben Császár Kornél, Szőlősi József és Ágoston Zsolt a meglepően gyorsan növő akácokat irtották. Közben megérkezett Mezei Balázs, Jandó Attila és Krisztián is a lánctalpas kotrógépével, aki rögtön neki is látott a telken belüli vízvezeték és elektromos kábelek fektetéséhez szükséges munkagödrök kiásásának.
Földmunka a naplementében Káváson – Mezei Balázs képe
Miután teljesre nőtt a csapat létszáma, befűztük a vezetődrótot a kerítésoszlopokra, majd a drótra felraktuk a kerítést, ezzel befejeztük a telken a kerítés telepítését, miközben már sötétedett és a Hold egyre fényesebb lett. Mire befejeztük a kerítést, már teljesen sötét volt, Krisztián munkagépével már lámpafénynél dolgozott az autófeljáró végén, a vízelvezető vápa kialakításán. A csapat ezután összepakolt, és fáradtan hazaindult.
Kerítésépítés a kávási telken – Mezei Balázs képe
Földmunka a naplementében Káváson – Jandó Attila képe
Szalontai Tibor az ételek-italok költségével támogatta az építési munkákat.
Ha Te is támogatni szeretnéd az egyesületi észlelőbázis véglegesítését, akkor küldd el adományodat a VCSE számlájára történő átutalással – számlaszám: Vega Csillagászati Egyesület 75500258 – 10819342 – 00000000 (IBAN: HU86 7550 0258 – 1081 9342 – 0000 0000; euróban érkező támogatások fogadása: HU65 5045 3111 – 1000 8346 – 0000 0000, BIC/SWIFT: TAKBHUHB, kedvezményezett és számlatulajdonos ugyanúgy a VCSE), vagy készpénzben befizetheted az egyesületi pénztárba Jandó Attilánál személyesen, vagy PayPalon a vcse@vcse.hu kedvezményezettnek.
A támogatás bármilyen összegű lehet, de a bankszámlára vagy a PayPalra küldött támogatások esetében kérjük, hogy minimálisan 500.- Ft legyen. Lehetséges egy összegben is támogatni az észlelőbázis kiépítését, és lehetséges több részletben is küldeni, ha Neked úgy jobban megfelel.
A támogatásokat külön is nyilvántartjuk, és a VEGA-ban közzétesszük. Ha anonim adományozó szeretnél maradni, kérjük, ezt az utalás közlemény rovatában jelezd!
A következőkben szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap Zalaegerszegen szeptemberben a hó közepén kb. 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:00 (NYISZ) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az ország középső részén kb. negyed, a keleti részén kb. fél órával hamarább kel és nyugszik a Nap. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed szeptember 3-án, telehold szeptember 10-én, utolsó negyed szeptember 17-én, újhold szeptember 24-én lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. szeptember 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra): 09.03. 02:51 A Marstól 4°-ra látható a Hyádok nyílthalmaz.
09.14. 21:18 A Hold elfedi az Uránuszt. Kilépés 22:20 UT-kor.
09.17. 03:49 A Mars 3,6°-ra az 57%-os fázisú Holdtól a Bika csillagképben.
09.23. 01:04 Őszi nap-éj egyenlőség.
09.24. 03:58 42 órás holdsarló 13° magasan a hajnali égen, 13°-ra a Vénusztól.
09.25. 04:00 A Vénusz 2°-ra a 0,7%-os fázisú Holdtól a Szűz csillagképben.
09.27. 04:05 A Merkúr és a Vénusz 3°-os közelsége a Szűz csillagképben.
A Merkúr a hónap elején kereshető nyugaton, a napnyugta utáni fél órában, láthatósága ezután kedvezőtlen. A hónap végén újra megfigyelhető hajnalban keleten, ekkor fél órával kel a Nap előtt.
A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti égen, láthatósága gyorsan romlik, a hónap végén fél órával kel a Nap előtt. -3,9 magnitúdós, átmérője 10″, fázisa 98%.
A Mars késő estétől figyelhető meg a Bika csillagképben délkeleten. Egyre látványosabb, fényessége -0,6 magnitúdóra, látszó átmérője 12″-re nő a hónap során.
A Jupiter a Cet csillagképben látható koraeste, délen. Fényessége -2,9 magnitúdó, látszó átmérője 49″.
A Szaturnusz a Bak csillagképben látható kora estétől hajnalig, délnyugaton. Fényessége 0,5 magnitúdó, átmérője 18″.
Az Uránusz a Kos csillagképben látható késő estétől, délkeleten.
A Neptunusz a Vízöntő csillagképben látható az esti óráktól, délkeleten.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.
2022. július 21-22-én, a VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételem az M57 jelű planetáris ködről, más néven a Gyűrűs-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával, TS Maxfield kómakorrektorral, Optolong hidrogén és oxigén szűrőkkel készült, 2x45x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
Messier 57 – M57 – VCSE – Ágoston Zsolt
Talán a legismertebb és az egyik legtöbbet fényképezett planetáris köd, remélem azért sikerül valami újat mutatnom.
Az M57 egy planetáris köd, ami akkor keletkezett, amikor egy közepes méretű csillag vörös óriássá válása után a külső rétegeit lassan ledobta magáról. A halvány, középső csillag a kihunyt csillag fehér törpévé alakult magja.
A felvételt a hűtött kamerám magasabb felbontású, de alacsonyabb érzékenységű “bin1” módjával készítettem, oxigén és hidrogén szűrőkkel.
A ködösség egy fényes, elliptikus alakú vöröses, hidrogénben gazdag külső gyűrűből, és egy zöldeskék, nagyrészt oxigénből álló belső alakzatból áll. A köd közepén egy halvány csillag látható, ez a ködöt létrehozó csillag magjából kialakult fehér törpe. A ködöt egy nagyon halvány haló is körbeveszi.
A Gyűrűs-köd elnevezést azért kapta, mert vizuálisan megfigyelve a fényes külső gyűrű élesen elkülönül a halvány belső területtől, a külső gyűrű ezért kifejezetten szembetűnő.
A Lant csillagképben található planetáris ködöt Charles Messier fedezte fel 1779 januárjában, miközben üstökösöket keresett. Elsőként Gothard Jenő fényképezte le 1886-ban, a központi csillag először ezen a felvételen vált megfigyelhetővé, így annak felfedezője a kiváló magyar csillagász. Látszólagos átmérője 2′, valós átmérője 1,3 fényév. 2500 fényév távol van a Földtől. Kb. 20 000 évvel ezelőtt alakult ki.
2022. július 28-án, a VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban készült felvételem az NGC 6826 jelű planetáris ködről, más néven a Pislogó-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával, TS Maxfield kómakorrektorral, Optolong hidrogén és oxigén szűrőkkel készült, 2x35x60 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
NGC 6826 – VCSE – Ágoston Zsolt
Az NGC 6826 egy planetáris köd, ami akkor keletkezett mikor egy közepes méretű csillag vörös óriássá válása után a külső rétegeit lassan ledobta magáról. A fényes, középső pontszerű objektum a kihunyt csillag fehér törpévé alakult magja.
A felvételt a hűtött kamerám magasabb felbontású, de alacsonyabb érzékenységű “bin1” módjával készítettem, oxigén és hidrogén szűrőkkel.
A ködösség türkízes színű, elliptikus alakja tűnhet fel elsőre, majd ahogy megfigyeljük a ködösség belsejét, egy fényesebb, elliptikus gyűrűt is láthatunk. A planetáris köd magjában egy fényes csillagot figyelhetünk meg, ez a ködöt létrehozó csillag magjából kialakult fehér törpe. A ködöt egy nagyon halvány haló is körbeveszi.
Az elnevezése (Pislogó-köd) annak tudható be, hogy ha vizuális megfigyelés során közvetlenül a központi csillagára nézünk, az azt körülvevő ködösség eltűnni látszik. Ha egy picit az objektum mellé nézünk, akkor pont fordítva, a köd egyre fényesebbnek látszik, míg a központi csillag szinte eltűnik, mintha a köd “pislogna”.
A ködösséget William Herschel fedezte fel 1793 szeptemberében, a Hattyú csillagképben. Látszó átmérője csak 30″, valós átmérőjét 0,2 fényévre becsülik, Távolsága tőlünk körülbelül 2000 fényév.
A planetáris ködökről és vizuális megfigyeléséről Csizmadia Tamás írt egy cikket a VEGA 97. számának 5-9. oldalán, ami ide kattintva ingyenesen elérhető.
