A 67P/Churyumov-Gerasimenko az egyik legjobban tanulmányozott üstökös, köszönhetően a Rosetta-küldetésnek. Erről korábbi cikkünkben írtunk, link: http://vcse.hu/67pchuryumov-gerasimenko/.
Az üstökös 6,45 évente kerüli meg a Napot, és éppen ezekben a napokban jár ismét földközelben.
A következőkben novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap novemberben 7:00 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold november 4-én, első negyed november 11-én, telehold november 19-én, utolsó negyed 27-én lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):
11.04. 04:56 16 órás holdsarló 4° magasan a reggeli égen, a Merkúrtól 6°-ra, a Marstól 2°-ra.
11.10. 05:05 A Merkúr és a Mars 1°-os közelségben a Szűz csillagképben.
11.11. 20:25 A Jupiter 5°-ra az 50%-os Holdtól a Bak csillagképben.
11.12. Az Északi Tauridák meteorraj maximuma (ZHR=5).
11.22. 04:13 A 93%-os holdkorong peremétől 10′-re északra látható az 5 magnitúdós 139 Tauri.
A Merkúr a hónap első felében kedvező helyzetben van, 1-én másfél órával kel a Nap előtt. Megfigyelhetősége gyorsan romlik, a hónap végén már elveszik a Nap fényében. 29-én felső együttállásban a Nappal.
A Vénusz esténként délnyugaton megfigyelhető, láthatósága folyamatosan javul. -4,9 magnitúdós, 30%-ra esik a fázisa, átmérője 38″-re nő.
A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen.
A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,4 magnitúdós.
A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,7 magnitúdó.
Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. 4-én szembenállásban van a Nappal.
A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, délkeleten.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.
| November | ||||||||||
| 11. 01. | H | 2459519.5 | 2:42: 1 | 06:35 | 11:36 | 16:37 | 01:49 | 08:44 | 15:23 | 20% |
| 11. 02. | K | 2459520.5 | 2:45:58 | 06:36 | 11:36 | 16:34 | 03:06 | 09:32 | 15:44 | 11% |
| 11. 03. | Sze | 2459521.5 | 2:49:54 | 06:38 | 11:36 | 16:34 | 04:24 | 10:22 | 16:04 | 5% |
| 11. 04. | Cs | 2459522.5 | 2:53:51 | 06:39 | 11:36 | 16:32 | 05:46 | 11:14 | 16:27 | 1% |
| 11. 05. | P | 2459523.5 | 2:57:48 | 06:41 | 11:36 | 16:31 | 07:11 | 12:10 | 16:57 | 0% |
| 11. 06. | Szo | 2459524.5 | 3: 1:44 | 06:42 | 11:36 | 16:30 | 08:37 | 13:10 | 17:32 | 2% |
| 11. 07. | V | 2459525.5 | 3: 5:41 | 06:44 | 11:36 | 16:27 | 10:01 | 14:12 | 18:19 | 7% |
| 11. 08. | H | 2459526.5 | 3: 9:37 | 06:45 | 11:36 | 16:27 | 11:15 | 15:17 | 19:17 | 14% |
| 11. 09. | K | 2459527.5 | 3:13:34 | 06:47 | 11:36 | 16:26 | 12:15 | 16:19 | 20:27 | 23% |
| 11. 10. | Sze | 2459528.5 | 3:17:30 | 06:48 | 11:36 | 16:23 | 13:00 | 17:18 | 21:42 | 33% |
| 11. 11. | Cs | 2459529.5 | 3:21:27 | 06:50 | 11:36 | 16:23 | 13:35 | 18:12 | 22:58 | 44% |
| 11. 12. | P | 2459530.5 | 3:25:23 | 06:51 | 11:37 | 16:22 | 14:01 | 19:02 | - | 55% |
| 11. 13. | Szo | 2459531.5 | 3:29:20 | 06:53 | 11:37 | 16:21 | 14:23 | 19:47 | 00:11 | 65% |
| 11. 14. | V | 2459532.5 | 3:33:17 | 06:54 | 11:37 | 16:19 | 14:42 | 20:31 | 01:22 | 75% |
| 11. 15. | H | 2459533.5 | 3:37:13 | 06:56 | 11:37 | 16:18 | 14:59 | 21:12 | 02:30 | 83% |
| 11. 16. | K | 2459534.5 | 3:41:10 | 06:57 | 11:37 | 16:17 | 15:16 | 21:54 | 03:37 | 90% |
| 11. 17. | Sze | 2459535.5 | 3:45: 6 | 06:58 | 11:37 | 16:16 | 15:34 | 22:36 | 04:43 | 95% |
| 11. 18. | Cs | 2459536.5 | 3:49: 3 | 07:00 | 11:38 | 16:15 | 15:55 | 23:19 | 05:49 | 98% |
| 11. 19. | P | 2459537.5 | 3:52:59 | 07:01 | 11:38 | 16:14 | 16:19 | - | 06:56 | 100% |
| 11. 20. | Szo | 2459538.5 | 3:56:56 | 07:03 | 11:38 | 16:12 | 16:48 | 00:04 | 08:01 | 100% |
| 11. 21. | V | 2459539.5 | 4: 0:52 | 07:04 | 11:38 | 16:12 | 17:24 | 00:52 | 09:05 | 98% |
| 11. 22. | H | 2459540.5 | 4: 4:49 | 07:05 | 11:39 | 16:12 | 18:08 | 01:41 | 10:03 | 94% |
| 11. 23. | K | 2459541.5 | 4: 8:46 | 07:07 | 11:39 | 16:11 | 19:01 | 02:32 | 10:54 | 89% |
| 11. 24. | Sze | 2459542.5 | 4:12:42 | 07:08 | 11:39 | 16:10 | 20:02 | 03:23 | 11:37 | 82% |
| 11. 25. | Cs | 2459543.5 | 4:16:39 | 07:09 | 11:39 | 16:08 | 21:08 | 04:13 | 12:12 | 74% |
| 11. 26. | P | 2459544.5 | 4:20:35 | 07:11 | 11:40 | 16:08 | 22:18 | 05:01 | 12:41 | 65% |
| 11. 27. | Szo | 2459545.5 | 4:24:32 | 07:12 | 11:40 | 16:08 | 23:29 | 05:49 | 13:05 | 55% |
| 11. 28. | V | 2459546.5 | 4:28:28 | 07:13 | 11:40 | 16:08 | - | 06:35 | 13:26 | 45% |
| 11. 29. | H | 2459547.5 | 4:32:25 | 07:15 | 11:41 | 16:07 | 00:41 | 07:21 | 13:46 | 35% |
| 11. 30. | K | 2459548.5 | 4:36:21 | 07:16 | 11:41 | 16:07 | 01:56 | 08:09 | 14:06 | 25% |
A 2021. augusztus 9-én, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételem az NGC 7635 jelű emissziós ködről, más néven a Buborék-ködről. A felvételen látható a Messier 52 nyílthalmaz és a Nova Cas 2021 jelű nóva is. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 3x29x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén-, oxigén- és kénszűrők segítségével. A kénszűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket, a hidrogén zöld színt kapott annak ellenére, hogy ezt a hullámhosszt is vörösként érzékeljük. Ez a módozat a Hubble-paletta, ami nem színhelyes képet ad, viszont a ködösséget alkotó hidrogén és oxigén látványosan elkülönül.
A Buborék-köd közepén rögtön feltűnik a ködösség nevét adó buborékszerű alakzat, amit a közepében elhelyezkedő óriáscsillag szele alakított ki. Átmérője 3-5 fényév, távolságát tőlünk 7 000 – 11 000 fényévre becsülik. William Herschel fedezte fel 1787-ben.
A kép bal felső sarkában az M52 nyílthalmaz figyelhető meg. Csillagokban gazdag, tagjai között nagyobb távolság figyelhető meg, fényességben és sűrűségben homogén elrendezésű. 10 fényév átmérőjű és 160 millió éves, 4 600 fényévre van a Földtől. Charles Messier fedezte fel 1774-ben.
A felvételen látható még a Nova Cas 2021 nóva is, ami 2021 márciusában hirtelen felfényesedett, azóta is látható. A jelenséget az okozza, hogy egy kettőscsillag-rendszerben, ahol az egyik tag egy fehér törpe, elszívja a másik tag csillaganyagát. A nagy sebességgel lezuhanó, forró hidrogéngázban robbanásszerűen termonukleáris reakció indul el a fehér törpe felszínén, ezt a robbanást láthatjuk.
A jobb alsó sarokban még van egy kis felhőszerű alakzat egy csillag mellett, amit nem tudtam beazonosítani. (Csizmadia Szilárd kiegészítése: az említett aprónyi ködösség jele GN 23.15.3, ami egy galaktikus reflexiós köd. Magakjan örmény csillagász katalógizálta 2003-ban. Katalógusa itt érhető el nyilvánosan. A V628 Cas jelű változócsillag készteti fénylésre a körötte lévő ködösséget. A V628 Cas egy jól tanulmányozott Herbig Ae/Be csillag, vagyis színképében számos emissziós vonal látszik (főleg hidrogéné és kálciumé). A Herbig Ae/Be-típusú csillagok fiatal, fősorozat előtti csillagok, kialakulásuk óta 10 millió évnél kevesebb telt el. Mindig F0-nál korábbi színképtípusak, gyakran A vagy B osztályúak. Gyakran még ott van köröttük a csillagot létrehozó korong, a cirkumsztelláris diszk, és minden esetben egy ködösségbe vannak ágyazva – mint ezen a képen is. 2-8 naptömegű csillag lesz belőlük. Sok ilyen csillag változócsillag, mint ez is: fénye még ingadozik. 1960-ban különítette el őket G. Herbig amerikai csillagász. A csillagkeletkezés egyik fázisát képviselik, némelyik körül már bolygót is találtak.)
A következőkben az októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap október közepén 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése: NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KözEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül másfél-két órával már elkezdhető. Újhold október 6-án, első negyed október 13-án, telehold október 20-án, utolsó negyed október 28-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):
10.05. 04:14 31 órás holdsarló 10° magasan az hajnali égen
10.07. 16:46 30 órás holdsarló 1° magasan az esti égen
10.10. A Déli Tauridák meteorraj maximuma (ZHR=5)
10.16. 19:06 A 86%-os fázisú holdkorong peremétől 1′ 24″-re látható a Tau-2 Aquarii jelű csillag (4,1 magnitúdós)
10.21/22. Az Orionidák meteorraj maximuma
10.20. 00:46 A 100%-os fázisú holdkorong peremétől 6′ 13″-re látható a 89 Piscium jelű csillag (5,1 magnitúdós)
10.25. A Merkúr legnagyobb nyugati elongációja (56%-os fázis, Szűz csillagkép)
10.29. A Vénusz legnagyobb keleti elongációja (49%-os fázis, Kígyótartó csillagkép)
Október 29-én csak egyetlen Galilei-hold, nevezetesen az Europa fog látszódni a Jupiter mellett. 19:48 UT-kor (21:48 NYISZ-kor) az Io a bolygó elé kerül, 21:05-kor az árnyéka kerül a bolygóra; 20:55 UT-kor (22:55 NYISZ-kor) a Ganymedes, 21:25 UT-kor (23:25 UT) a Callisto fog a Jupiter árnyékába merülni (holdfogyatkozást szenvednek el). Kisebb műszerekkel ekkor csak az Europa látszik a Jupiter mellett, bár nagy műszerekkel az Io-t fel lehet ismerni a Jupiter korongja előtt.
A Merkúr a hónap első felében kedvezőtlen helyzetben van, viszont 15-én már fél órával napkelte előtt kereshető keleten. A hónap második felében láthatósága gyorsan javul, 25-én kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe.
A Vénusz esténként délnyugaton megfigyelhető, 29-én kerül a legnagyobb keleti kitérésbe. -4,5 magnitúdós, 49%-ra esik a fázisa, átmérője 25″-re nő.
A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen.
A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,6 magnitúdós.
A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,6 magnitúdó.
Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található.
A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, délkeleten.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.
A hó végén visszaállunk a nyáriról a téli időszámításra! (Október 31-én, vasárnap hajnalban.)
| Hó nap | JD (0h UT) | LST (Zeg) | Nap | Hold | Hold fázisa | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kel | Delel | Nyugszik | Kel | Delel | Nyugszik | |||||
| 10. 01. | P | 2459488.5 | 0:39:48 | 06:51 | 12:42 | 18:32 | - | 08:37 | 16:38 | 32% |
| 10. 02. | Szo | 2459489.5 | 0:43:45 | 06:53 | 12:42 | 18:30 | 01:32 | 09:28 | 17:11 | 23% |
| 10. 03. | V | 2459490.5 | 0:47:41 | 06:54 | 12:41 | 18:28 | 02:45 | 10:19 | 17:37 | 15% |
| 10. 04. | H | 2459491.5 | 0:51:38 | 06:55 | 12:41 | 18:26 | 04:00 | 11:08 | 18:00 | 8% |
| 10. 05. | K | 2459492.5 | 0:55:34 | 06:57 | 12:41 | 18:24 | 05:16 | 11:57 | 18:21 | 3% |
| 10. 06. | Sze | 2459493.5 | 0:59:31 | 06:58 | 12:40 | 18:23 | 06:34 | 12:46 | 18:42 | 0% |
| 10. 07. | Cs | 2459494.5 | 1: 3:27 | 06:59 | 12:40 | 18:21 | 07:55 | 13:37 | 19:05 | 0% |
| 10. 08. | P | 2459495.5 | 1: 7:24 | 07:01 | 12:40 | 18:19 | 09:17 | 14:30 | 19:30 | 3% |
| 10. 09. | Szo | 2459496.5 | 1:11:21 | 07:02 | 12:40 | 18:17 | 10:40 | 15:26 | 20:01 | 9% |
| 10. 10. | V | 2459497.5 | 1:15:17 | 07:04 | 12:39 | 18:15 | 12:03 | 16:25 | 20:40 | 17% |
| 10. 11. | H | 2459498.5 | 1:19:14 | 07:05 | 12:39 | 18:13 | 13:19 | 17:26 | 21:29 | 26% |
| 10. 12. | K | 2459499.5 | 1:23:10 | 07:06 | 12:39 | 18:11 | 14:25 | 18:28 | 22:30 | 37% |
| 10. 13. | Sze | 2459500.5 | 1:27: 7 | 07:08 | 12:39 | 18:09 | 15:18 | 19:27 | 23:40 | 49% |
| 10. 14. | Cs | 2459501.5 | 1:31: 3 | 07:09 | 12:38 | 18:07 | 15:59 | 20:23 | - | 60% |
| 10. 15. | P | 2459502.5 | 1:34:60 | 07:11 | 12:38 | 18:05 | 16:30 | 21:15 | 00:53 | 70% |
| 10. 16. | Szo | 2459503.5 | 1:38:56 | 07:12 | 12:38 | 18:04 | 16:55 | 22:03 | 02:08 | 79% |
| 10. 17. | V | 2459504.5 | 1:42:53 | 07:13 | 12:38 | 18:02 | 17:16 | 22:48 | 03:21 | 87% |
| 10. 18. | H | 2459505.5 | 1:46:50 | 07:15 | 12:37 | 18:00 | 17:34 | 23:31 | 04:31 | 93% |
| 10. 19. | K | 2459506.5 | 1:50:46 | 07:16 | 12:37 | 17:58 | 17:52 | - | 05:39 | 97% |
| 10. 20. | Sze | 2459507.5 | 1:54:43 | 07:18 | 12:37 | 17:56 | 18:10 | 00:12 | 06:47 | 100% |
| 10. 21. | Cs | 2459508.5 | 1:58:39 | 07:19 | 12:37 | 17:55 | 18:29 | 00:55 | 07:53 | 100% |
| 10. 22. | P | 2459509.5 | 2: 2:36 | 07:20 | 12:37 | 17:53 | 18:50 | 01:37 | 09:00 | 98% |
| 10. 23. | Szo | 2459510.5 | 2: 6:32 | 07:22 | 12:37 | 17:51 | 19:16 | 02:22 | 10:06 | 95% |
| 10. 24. | V | 2459511.5 | 2:10:29 | 07:23 | 12:37 | 17:50 | 19:47 | 03:08 | 11:11 | 90% |
| 10. 25. | H | 2459512.5 | 2:14:25 | 07:25 | 12:36 | 17:48 | 20:26 | 03:57 | 12:13 | 84% |
| 10. 26. | K | 2459513.5 | 2:18:22 | 07:26 | 12:36 | 17:46 | 21:14 | 04:46 | 13:09 | 76% |
| 10. 27. | Sze | 2459514.5 | 2:22:19 | 07:28 | 12:36 | 17:45 | 22:10 | 05:37 | 13:57 | 68% |
| 10. 28. | Cs | 2459515.5 | 2:26:15 | 07:29 | 12:36 | 17:43 | 23:14 | 06:28 | 14:38 | 58% |
| 10. 29. | P | 2459516.5 | 2:30:12 | 07:31 | 12:36 | 17:41 | - | 07:19 | 15:11 | 49% |
| 10. 30. | Szo | 2459517.5 | 2:34: 8 | 07:32 | 12:36 | 17:40 | 00:22 | 08:08 | 15:38 | 39% |
| 10. 31. | V | 2459518.5 | 2:38: 5 | 06:34 | 11:36 | 16:38 | 01:34 | 07:56 | 15:02 | 29% |
A 2021. aug. 13-án, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételemet szeretném megosztani veletek, az Sh2-190 jelű emissziós ködről, más néven a Szív-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 3x31x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén-, oxigén- és kénszűrők segítségével. A kénszűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket, a hidrogén zöld színt kapott annak ellenére, hogy ezt a hullámhosszt is vörösként érzékeljük. Ez a módozat a Hubble-paletta, ami nem színhelyes képet ad, viszont a ködösséget alkotó hidrogén és oxigén látványosan elkülönül.
A ködösség a Cassiopeia csillagképben, a Tejút Perzeusz-karában található, a Lélek-köd és a Perzeusz-beli Ikerhalmaz közelében.
Fotografikus megfigyelés során könnyen megfigyelhető a ködösség nevét adó, szívhez hasonló forma. Az emissziós köd közepén feltűnő csillagcsoportosulás figyelhető meg, a csillagok egy örvénylő-kígyózó gáz-alakzatot vesznek körbe. A nyílthalmaz a Melotte 15, mely néhány, a Napnál ötvenszer nagyobb, és számos kisebb csillagot tartalmaz, ezeknek sugárzása ionizálja a hidrogénből álló ködöt. A nyílthalmaz kora 1,5 millió év, 7500 fényévre található a Földtől.
