A 2023. június 20-án koraeste, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Hajógerinc (Carina) csillagképben található NGC 3372 katalógusszámú Carina-ködről. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, átalakított Canon 6D fényképezőgéppel és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 51×120 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, ISO1600 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Pixinsight és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A 2023. június 15-én, 16-án, 17-én és 22-én Namíbiában, az Isabis-völgyben készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Vízöntő (Aquarius) csillagképben található, NGC 7293 katalógusszámú “Hélix-ködről”, vagy “Csiga-ködről”. Itthonról nagyon nehezen figyelhető meg, mivel nagyon alacsonyan délen van, Namíbiában viszont kiválóan megfigyelhető, ott a zenitig emelkedik. A csillagászati sötét utolsó pár órájában fényképeztem négy éjszakán át, amikor minden más célpont már túl alacsonyan volt, de szerettem volna a napkeltéig hátralévő időt kihasználni. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, oxigénszűrővel 67×180 másodperc, illetve hidrogénszűrővel 46×180 másodperc objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Pixinsight és Photoshop szoftverek segítségével történt.
2023. november 20-án lett 25 éves a Nemzetközi Űrállomás. Ennek örömére egyik nap összejött a derült is, meg a helyi tranzit is. Csupán a seeing (nyugodtság) volt 1-es. Az ISS 1000 km távolságra volt tőlem a fotózáskor. Mivel ilyenkor alacsonyan van a Nap, ez majdnem a legnagyobb közelség, amikor tranzit van. Hagyhattam is volna a turbulencia ellenére, de pluszban érdekelt néhány konfiurációs beálítás a rendszeren, ezért akkor már úgy voltam vele, hogy megéri megpróbálni.
A legnagyobb nehézséget ilyenkor a kompozíció jelenti ezzel a kamerával és ezzel a fókusszal.
25 éves az ISS – H-alfa napfelvétel – Schmall Rafael – VCSE
A Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) az ember által eddig épített legnagyobb űreszköz. Legnagyobb kiterjedése 109 méter, és egyszerre 7 személy lehet benne. Jellegzetes látványát a napelemek és a hűtőradiátorok adják. Az ISS parancsnoka e sorok írásakor Andreas Mogensen dán (ESA) űrhajós (2023. december 19-én). Öt űrügynökség: az amerikai (NASA), az orosz (Rosszkozmosz), az európai (ESA), a kanadai (CSA) és a japán (JAXA) közös vállalkozása. Az űrállomás költségének legnagyobb részét az amerikaiak fizetik, kisebb részét az oroszok, az együttes európai-japán-kanadai hozzájárulás pedig az orosszal azonos összegű (körülbelül). Egy űrhajós egy napja 7,5 millió dollárba kerül az építés, a felbocsátás, a visszatérés, az ottlét költségeit számolva folyó áron (az 1970-es évekbeli Skylab űrállomáson, az akkor pénzértéket maira átszámolva, még 19 millió dollárba került egy űrhajós egy napja.) Az űrállomás összes költsége már régen meghaladta a 150 milliárd dollárt is. Működés szempontjából orosz keringő egységre (Rosszkozmosz) és amerikai (NASA-ESA-CSA-JAXA) modulra van osztva. Átlagosan 400 km földfelszíni magasságban kering a Föld körül, 93 perc alatt járva a körbe a Földet, kb. 15 és fél keringést megtéve naponta köröttünk. Havonta két km-rel süllyed a magassága, ezért időről-időre pályakorrekció kell. Első elemét még 1998-ban bocsátották fel, és 2000. november 2-a óta folyamatosan lakott. 2023. decemberéig 21 ország 273 űrhajósa és űrturistája járt rajta. További egységekkel tervezik még most is kiegészíteni (pl. az Axiomnak nevezett modullal). Az ISS működésének végét már sokszor tervezték, majd többször meghosszabbították. A jelenlegi amerikai tervek szerint egy űrhajóval, előre eltervezett módon bevezetnék a Csendes-óceánba 2031-ben (deorbitálnák). A kínaiak nem vesznek részt a programban, saját űrállomásuk van; az amerikaiak pedig magáncégek által épített űrállomásokkal tervezik felváltani az ISS-beli részvételüket. Megjegyzendő, hogy a nemzetközi egyezmények szerint minden ország felelős az általa felbocsátott űreszközért. (Cs. Sz.)
A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap decemberben 7:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h, ahol UT a Universal Time, a világidő.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed december 5-én, újhold december 13-án, első negyed december 19-én, telehold december 27-én lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. december 14-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
A 2023. június 20-án, Namíbiában az Isabis völgyében, a Decca Station megfigyelőhelyen készült felvételemet szeretném megosztani veletek, a Skorpió csillagképben található, Messier 7 katalógusszámú “Ptolemaiosz-halmazról”. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 színes hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 61×60 sec objektum (light), 25 sötét (dark), 25 mezősimító (flat), 25 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Siril, Startools és Photoshop szoftverek segítségével történt.
A halmaz a nevét Klaudiosz Ptolemaioszról, az ókori Egyiptomban élt matematikusról, geográfusról, és csillagászról kapta, aki először tett a csillaghalmazról írásos említést az időszámításunk szerinti második században. Itthonról csak nagyon nehezen figyelhető meg, mivel nagyon alacsonyan délen van, Namíbiában viszont a zenitig emelkedett a legdélebbi Messier-objektum.
Szabadszemmel is észrevehető volt halovány pacaként a Tejút magja környékén: egy 15×50-es binokulár már csillagokra bontotta a halmazt, mely már ezzel a nagyítással is nagyon látványos volt.
A felvételen rögtön észrevehető a nyilthalmaz belsejében lévő mintegy 30 fényes, kék színben ragyogó csillag. A csillagok elrendeződése laza, közel négyzetes alakban. A belső csillagokat távolról további csillagok veszik körbe, ezek a felvétel szélein láthatóak. A halmaz hátterében a Tejút magjának számtalan csillaga látszik, ahogy sárgás fénnyel teljesen belepik a képet. A nyílthalmaz alatt még egy sötétköd is látszik (jelölése: B287).
A kép jobboldali szélén, a középtől felfelé egy sárgás, sűrű, kompakt csillagcsoport látszik. Ez az NGC 6453 jelű gombhalmaz, amely a Naprendszertől kb. 37 000 fényév távolságra található. 8′-es, 10 magnitúdós, így vizuálisan egy közepes méretű amatőrcsillagász távcsővel könnyen észlelhető már Magyarországról. Onnét nézve, ahonnan jobban a horizont fölé emelkedik, mint hazánkból, jóval kisebb távcső, akár egy 5 cm-es is elegendő sötét helyről. 1837. június 8-án fedezte fel a Fokvárosból észlelő John Herschel.
Ptolemaiosz felfedezése után csak 1654-ben tanulmányozták részletesebben, amikor Giovanni Battista Hodierna 30 csillagot számolt össze a halmazban. Charles Messier 1764 májusában felvette a katalógusába, annak hetedik tagjaként.
Összesen 80 csillagból áll, átmérője 25 fényév, 220 millió éves, kb. 1000 fényévre található tőlünk.
