A következőkben júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot!

A Nap július közepén 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:40 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül két órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold július 3-án, utolsó negyed július 10-én, újhold július 17-én, első negyed július 26-án lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. július 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. július 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Olvasd tovább

A következőkben júniusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot!

A Nap június közepén 4:45 (NYISZ) körül kel, 20:45 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül két órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold június 4-én, utolsó negyed június 10-én, újhold június 18-án, első negyed június 26-án lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Júniusban a legrövidebbek az éjszakák az év folyamán (az északi féltekén).  Zalaegerszegről nézve pl. a teljes sötétség csak kb. 23:18-tól 02:23-ig van a hó közepén. Ezért az észlelések hossza erősen korlátozott. Észak-Magyarországról az észlelésre használható időtartam ilyenkor még rövidebb. Pl. Mátraszentimréről nézve a hó közepén a teljes sötétség csak 23:54-től 01:28-ig tart, vagyis óriási különbség van az ország északabbi és délebbi részei között!

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. június 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. június 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Olvasd tovább

A következőkben májusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot!

A Nap május közepén 5:20 (NYISZ) körül kel, 20:20 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold május 5-én, utolsó negyed május 12-én, újhold május 19-én, első negyed május 27-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. május 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. május 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Olvasd tovább

A következőkben áprilisi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot!

A Nap április közepén 6:00 (NYISZ) körül kel, 19:30 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold április 6-án, utolsó negyed április 13-án, újhold április 20-án, első negyed április 27-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. április 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. április 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ-2 óra):
04.11. 22:00 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja (19°)
04.12.            A Virginidák meteorraj maximuma (ZHR=5)
04.16. 04:01 A Szaturnusz 4,5 fokkal északra a Holdtól (Aquarius csillagkép, 20%-os holdfázis)
04.21. 18:11 38 órás holdsarló 11 fok magasan az esti égen
04.23. 01:00 A Lyridák meteorraj maximuma (ZHR=18)
04.23. 13:36 A Vénusz 1 fokra a Holdtól (12%-os holdfázis)
04.25. 21:57 A Mars 4,5 fokkal északkeletre a Holdtól (31%-os holdfázis)
04.29.            Az Alfa Scorpiidák meteorraj maximuma (ZHR=5)


Merkúr a hónap nagy részében jól megfigyelhető napnyugta után nyugati irányban, ez az idei legkedvezőbb esti láthatósága. 11-én van a legnagyobb keleti kitérésben a Naptól, 19 fokra. Ezután láthatósága folyamatosan romlik, a hónap végére már eltűnik az esti szürkületben.

A Vénusz a kora esti órákban délnyugaton kereshető, láthatósága kiváló a hónap során. Fényessége -4 magnitúdó, átmérője 17″, fázisa 67%.

A Mars kora este kel, az este első felében megfigyelhető. Gyorsan távolodik, fényessége 1,3 magnitúdóra, látszó átmérője 5,4″-re csökken.

A Jupiter a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Szaturnusz a Vízöntő csillagképben figyelhető meg, hajnalban megfigyelhető alacsonyan a délkeleti irányban.

Az Uránusz a hónap első felében még kereshető a Kos csillagképben, alacsonyan nyugaton.

A Neptunusz a hónap során nem figyelhető meg.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: félhold, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián-dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

Hó nap JD (0h UT)LST (Zeg) Nap  Hold Hold fázisa
KelDelelNyugszikKelDelelNyugszik0h UT-kor
04. 01.Szo2460035.512:36:2406:3312:5719:2114:1421:5905:0676%
04. 02.V2460036.512:40:2006:3112:5719:2315:2222:4305:2984%
04. 03.H2460037.512:44:1706:2912:5619:2416:3023:2505:4790%
04. 04.K2460038.512:48:1406:2712:5619:2517:38-06:0495%
04. 05.Sze2460039.512:52:1006:2512:5619:2718:4600:0606:2098%
04. 06.Cs2460040.512:56: 706:2312:5519:2819:5700:4806:35100%
04. 07.P2460041.513: 0: 306:2112:5519:2921:1001:3006:5299%
04. 08.Szo2460042.513: 3:6006:1912:5519:3122:2602:1707:1297%
04. 09.V2460043.513: 7:5606:1712:5519:3223:4403:0707:3792%
04. 10.H2460044.513:11:5306:1512:5419:34-04:0108:0985%
04. 11.K2460045.513:15:4906:1312:5419:3501:0004:5908:5276%
04. 12.Sze2460046.513:19:4606:1212:5419:3602:0906:0009:4966%
04. 13.Cs2460047.513:23:4306:1012:5319:3803:0607:0111:0055%
04. 14.P2460048.513:27:3906:0812:5319:3903:4908:0112:2043%
04. 15.Szo2460049.513:31:3606:0612:5319:4004:2208:5813:4332%
04. 16.V2460050.513:35:3206:0412:5319:4204:4809:5115:0622%
04. 17.H2460051.513:39:2906:0212:5219:4305:0910:4116:2713%
04. 18.K2460052.513:43:2506:0012:5219:4505:2811:3017:466%
04. 19.Sze2460053.513:47:2205:5912:5219:4605:4612:1819:042%
04. 20.Cs2460054.513:51:1805:5712:5219:4706:0513:0620:220%
04. 21.P2460055.513:55:1505:5512:5219:4906:2613:5521:401%
04. 22.Szo2460056.513:59:1205:5312:5119:5006:5114:4622:554%
04. 23.V2460057.514: 3: 805:5212:5119:5107:2315:39-9%
04. 24.H2460058.514: 7: 505:5012:5119:5308:0216:3300:0416%
04. 25.K2460059.514:11: 105:4812:5119:5408:5117:2601:0724%
04. 26.Sze2460060.514:14:5805:4612:5119:5509:4818:1801:5732%
04. 27.Cs2460061.514:18:5405:4512:5119:5710:5219:0702:3842%
04. 28.P2460062.514:22:5105:4312:5019:5811:5919:5303:0851%
04. 29.Szo2460063.514:26:4705:4112:5020:0013:0720:3703:3361%
04. 30.V2460064.514:30:4405:4012:5020:0114:1421:2003:5370%

Olvasd tovább

(Szalontai Tibor írása)

 Az elmúlt hónapok borult, vagy csak felhőrésekkel megszakított időjárása után már alig vártuk, hogy egy holdtalan és derült éjszakán közösen észlelhessünk!

Február 14-én felmerült annak a lehetősége, hogy szerdán tiszta égbolt várható és Vizsi Csaba elkezdte a közelben lakó, rendszeresen észlelő tagtársakat, köztük engem is hívni egy a VCSE kávási észlelőbázisára szervezett közös megfigyelésre.

Véletlenül úgy adódott, hogy aznap munka után haza tudtam jönni Zalába, de pont nem voltak otthon műszereim, csak az okuláros kofferem. Pontosabban tubus még akadt volna, mert a Makszutov 127/1500-as otthon, de az állványaim és a mechanika fejeim a bécsi legénylakban, a nagyobb 10”-os Dobson távcsövem, meg a 20×80-as binokulárom a mikekarácsonyfai hétvégi házamban voltak. A 12”-os Flex-tube pedig még építés alatt áll, az talán a nyári táborra lesz majd bevethető állapotban.

Így megkérdeztem Csabát, hogy tudna-e nekem egy vizuális megfigyelése alkalmas műszert is magával vinni?

Szerencsére, pont a lányánál, Emíliánál van az Egyesület 150/1200-as Dobsonja, amit rendelkezésemre bocsátottak.

Ágoston Zsolt és Csaba már szürkületkor kitelepültek, mert Csaba fotózni akart, amihez a rendszer összeállítása időigényesebb.

Zsolt most a 82×25-ös, 90°-os prizmás binokulárjával települt ki.

Úgy este 7 óra után pár perccel érkeztem meg Kávásra, s mivel most csak a megfigyelőszékemet és az okuláros kofferem kellett felvinnem, pillanatok alatt készen álltam az észlelésre.

Csaba már odakészítette nekem az egyesületi 6”-os (f/8) Dobsont. Rögtön a nyugati látóhatárhoz közelítő Vénuszt választottam első célpontomnak.

Kora este a Vénusz még egész február hónapban megfigyelhető volt, a Holdhoz hasonló fázisokat mutat (lásd a VCSE havi megfigyelésajánlóját).

Ugyan derült volt szerda este, de a horizont felett 15°-ig párás-ködös volt, emiatt a Newton-rendszerű távcső ellenére színbontást tapasztaltam. Persze tudtam, hogy ezért nem távcső a felelős, hanem az egyre vastagodó légkörön keresztül történő atmoszférikus differenciális refrakció, lévén a Vénusz este 7 felé már csak 5° horizont feletti magasság körül járt.

Rövidesen áttértem a Jupiterre, ami akkor még elég magasan, kb. 20°-on volt megtalálható. Meglepően jó nyugodtságot tapasztalva, elkezdtem egyre nagyobb nagyítással nézni. A Galilei-holdakból akkor csak hármat pillantottam meg, az Európa pont takarásban volt, ahogyan a Nagy Vörös Folt is a bolygó túloldalán tartózkodott. Az SW 7 mm-es Planetary okulárral 172x-es nagyítás mellett gyönyörködtem a látványban, majd a légköri nyugodtságon felbuzdulva egy 2x-es Barlow-lencsét is felraktam. Az már viszont sok volt a 150 mm-es tubusnak, csak maszatos lett tőle a kép. A távcső elvi maximális felbontása 300x-os, e fölé menni nincs értelme. Zsolt is megnézte nálam a Jupitert.

Közben Vizsi Csaba el-eltűnt a megfigyelő teraszról, őt hiába próbáltam a látványhoz invitálni, mint később kiderült, lement melegedni az autójába, mert fagyoskodott.

A Jupitertől feljebb navigáltam a Plejádokra, itt megint észleltem a diffúz ködösség struktúráját, amit Zsoltnak is megmutattam.

Azt hittem, hogy csak odaképzelem a gázokat a látványba, de ő is látta. Ezek szerint nem csak képzelődtem.

Eközben Zsolttal egymás távcsövéhez ingáztunk, megnéztük ugyanazokat az objektumokat, halmazokat, galaxisokat az ő binokulárjában, majd az egyesületi távcsőben is.

Pl. az M81-82 galaxisokat az UMa-ban, azután átváltottunk az egyre magasabbra emelkedő Nagykutya csillagkép objektumaira.

Az M41 után a Cr140-es (Zsoltnál volt részletes kinyomtatott csillagkalauz) halmazt is megnéztük, eközben Csaba az M42-es Orion ködöt fotózta, s azóta is ingázott az autója melege és a megfigyelőterasz között. 

Megpróbáltam az NGC 1579-t is megpillantani, lévén ez volt a februári ajánló „ékköve”, de sajnos a 150 mm kevés hozzá, majd megpróbálom a most következő hétvégén a 254/1250-es nagyágyúval megfigyelni. 

A hiábavaló próbálkozás után, a Mars-ra navigáltam, ami a nyugodt légkör miatt, az eddigi legrészletesebb Mars megfigyelésem lett, Zsoltot is hívtam, nézze meg ő is! Egyértelműen látszott a kb. 90%-os fázis mellett a CO2 jégsapka, valamint a kontrasztosabb felszíni területek.

Folytatásban, kissé sportosan ugráltunk a csillagképek között, pl. átálltunk a Cassiopeia-ra, ott az M103-at, majd a Perseus-beli Ikerhalmazt hasonlítottuk össze látványban a 82 mm-es (f/4,8) binokulár és a 150 mm-es (f/8) Newton között.

A binokulár egyértelműen 3D-s hatást ért el, de a halmazok felbontása és a galaxismagok fényessége elmaradt a Newton-belitól, miközben a jóval nagyobb látómező másféle vizuális élménnyel ajándékozta meg a megfigyelőt.

Konstatáltuk, hogy mindkét műszernek megvan a maga létjogosultsága, erőssége. Nemhiába van egy gyakorló vizuális megfigyelőnek komoly eszközparkja. A célponthoz kell műszert választani.

Végül a Leo csillagkép galaxis halmazait próbáltam megtalálni, de erre tényleg kicsi volt a rendelkezésre álló műszer, a Denebolától a Regulus-ig alaposan végigpásztáztam a területet, hiába.

Eközben vastag jégréteg rakódott a tubus oldalára, majd a fekete okuláros kofferem változott fehéren szikrázóra a kifagyott párától, valamint a többrétegű ruházatom és vaskos alkatom ellenére elkezdtem dideregni, lehetett vagy – 7 °C, ezért befejeztem a megfigyelést.

(Ágoston Zsolt vizuális megfigyelései)

Vizsi Csabával együtt érkeztünk egy kevéssel a sötétedés előtt Kávásra, majd mindketten elkeztük összeállítani a felszerelésünket. Csaba egy EQ-5 GoTo mechanikára rögzített Altair Astro Ascent 102/710mm-es ED apokromát távcsővel és átalakított Canon 6D fényképezőgéppel kezdte el fotózni az M42 Orion-ködöt. Én egy APM 82mm átmérőjű binokulár-távcsövet hoztam vizuális megfigyelések céljára, 24mm-es és 9mm-es okulárokkal.  Az észlelésben a segítségemre volt a Lampert Spix és Frank Gasparini által írt Big binoscout c. könyv is, amiben részletes keresőtérképek és útmutatások vannak 144 mély-ég objektum megfigyeléséhez.

Elsőnek az NGC 457 “Bagoly-halmazt” kerestem meg, különleges alakja már 24X-es nagyítással is látványos volt. Bagolyra, vagy E.T.-re emlékeztetett hosszú szárnyaival/karjaival, rövid törzsével és fényes szemeivel. A közeli M103 nyílthalmaz következett, ám ekkora nagyítással csak pár fényesebb, egymáshoz nagyon közeli csillag látszott. A következő célpontom az NGC 869 – NGC 884 “Ikerhalmaz” volt, 25X-ös nagyításban, az APM 24mm-es, 70° látómezejű okulárjaival csodás látvány volt a két, fényes csillagok sokaságából álló sűrű és nagy kiterjedésű csillaghalmaz! Mintha gyémántok szóródtak volna szét a sötét égen, a binokulár pedig térbeli érzést nyújtott!

Egy rövid pihenőt követően az M42 Orion-köd felé fordultam, már 82mm-es átmérővel is láthatóvá váltak a köd “szárnyai”, az NGC 1977 “Menekülő ember-köd” is halványan látható volt. A 9mm-es okulárokkal, 50X-es nagyítással az Orion-köd magja részletesen vizsgálhatóvá vált, a Trapézium halmaz négy csillagát tudtam elkülöníteni.

Hamarosan megérkezett Szalontai Tibor is, aki az egyesületi 150/1200mm-es dobson távcsövével kezdett el észlelni.

Ahogy az alacsonyan elhelyezkedő déli objektumok egyre magasabbra emelkedtek, célbavettem az M46 és M47 halmazokat, amik egy látómezőben megfigyelhetőek voltak. Az M46 egészen halvány, csaknem ködösség-szerű volt, tagjait alig lehetett egymástól elkülöníteni. Az M47 tagjai jóval fényesebbek voltak, és egészen közel voltak egymáshoz. Talán 20 csillagát láttam, ezek sűrűen, egymáshoz közel helyezkedtek el. A közeli M48 nyílthalmaz már nagyobb kiterjedésű, tagjai közt is nagyobb volt a távolság. Kissé alaktalan homogén eloszlású volt, de nagy kiterjedése miatt ő is látványos! A Szíriusz alatt fekvő M41 nagyon hasonlított hozzá, szintén egy nagyobb kiterjedésű, sűrű, amorf nyílthalmaz, talán 30 taggal. A Cr 140 halmaz már nagyon alacsonyan volt, a légkör ott már annyira átlátszatlan volt, hogy nem ismertem fel.

Némi pihenőt követően a Szekeres csillagkép irányában folytattam a megfigyelést: felkerestem az M36 – M38 nyílthalmaz-párost: az M38 halvány, nagy kiterjedésű, kicsit ritkás, de számos tagból áll. Az M36 kisebb kiterjedésű, de fényes és sűrű halmaz. Mindketten látszottak egy látómezőben, köztük pedig a “Vigyorgó macska aszterizmus” mosolyog 🙂
Az M37 halmaz következik, ami egy közepes méretű, sűrű, 40-50 tagból álló halmaz. Az M45 Fiastyúk szokás szerint nyagyszerű látványt nyújtott, a legfényesebb hét csillagához tucatjával társultak a halványabb, de még így is nagyon fényes csillagok.

Az okulárokat egyre gyakrabban kellett törölgetnem a párától, úgyhogy gyorsan megkerestem a C/2022 (ZTF) üstököst, aminek a fényes magját körbevette az enyhén elnyúlt csóva. Az üstökös már akkor is sokat halványult. Végül felkerestem a közeli M1 Rák-ködöt, ami egy apró, halvány, elliptikus ködöcskének látszott. Mivel egyre hidegebb lett, és észlelőtársaim is elkezdtek összepakolni, én is befejeztem a nézelődést és elpakoltam.