2017. október 21-23. között tartottuk a Vega Csillagászati Egyesület 2017. évi Őszi Észlelőhétvégéjét Dobronhegy-Balázsfán, egy hegytetőn lévő hétvégi házban, amely igen kellemes környezetet kínált. A résztvevők száma 32 fő volt. Ennek ellenére maradtak még üres ágyak is a házban, mert betegség vagy egyéb ok miatt volt részvétel-visszamondás, illetve többen az észlelésük végeztével nem aludtak ott, hanem hazamentek – ezért aki akart volna, nyugodtan aludhatott volna még ott (akár ágyban is).

A következő videón – Ágoston Zsolt felvétele – az Egyesület 458/1900-as Dobsonjának összeszerelését lehet megtekinteni, ami most 16 perc alatt sikerült (a jusztírozás idejét nem számítva). Utána a résztvevők körbeállták a távcsövet egy közös fotó erejéig. Természetesen erős gyorsításban követhetők az események. A videó itt érhető el.

 

Nagyon eredményes észlelőhétvégét zártunk, és meg kell mondjuk, az első éjszaka váratlan derültje adta meg a jó hangulatot. A következő videón – ugyancsak Ágoston Zsolt felvételsorozata – az első felhősödésig tartó időszakot, a rosszabb égbolt-állapotokat örökítette meg. E felhősödés után, hajnali egy óra felé újabb derültség ért el minket, és sokkal tisztább ég volt, mint ami az alábbi videón (time-lapse) látható. Csak arról sajnos nem készült kép vagy sorozatfelvétel – mert mindenki a 46-osban és a 13-asban látható élményért lelkesedett!

 

A másik meglepetés az volt, hogy idén az asztrofotózás helyett a vizuális észlelések domináltak (ld. lentebb a hatalmas élményeket).
Az észlelőhétvége előtti időjárás-előrejelzések esőt, szelet, felhőket jósoltak, de ott volt a vékonyka reményszeletet nyújtó megjegyzés is: “délnyugaton derült lehet”, és ez éppen minket jelentett.
Valóra vált a meteorológia által kínált halovány reménysugár: szombat délután már ki-kibújt a Nap a felhők mögül, este nyolc felé már feltűnt a Göncölszekér, majd egyre derültebb lett. Három, hol fél-, hol egyórás átmeneti borultság szakította meg hajnali kettő előtt az észlelést, ami igen jó alkalmat teremtett melegedésre, teaivásra és némi harapnivaló magunkhoz vételére. Hajnali kettő után már csak a “kemény mag” maradt az ég alatt, és hajnali négy utánig folyt is az észlelés, de akkor is csak a fáradtság kergette be az utolsó hat mohikánt. Ezután nem sokkal le is szállt a köd és megjött a végleges felhőzet.

Az észlelőhétvége alatt, Ágoston Zsolt által készített képeiből egy válogatás itt tekinthető meg:
<a href="https://flic.kr/s/aHsm7CfPb5" target="_blank">Click to View</a>
Éjfél után derült ki igazán, előtte sokszor zavarta cirruszfelhő az észlelést.

 

Tán csodaszámba megy, de TUDTUNK ÉSZLELNI!!!!

 

A TIT Öveges Egyesület 127/1500-as Makszutov-Cassegrainjében az Uránuszt, a Neptunuszt, nyílthalmazokat, galaxisokat, ezt-azt nézegettünk. Igen kellemes volt használni.
Jandó Dániel és Ágoston Zsolt (utóbbié 20×80-as) binokulárjában is nézegettünk ködöket, nyílthalmazokat. Ezek nagy látómezeje csodás felfedezőélményt nyújt, van – pl. a Fiastyúk, IC 4665 -, amit ebben jobban láttunk, mint a nagy műszerekben (természetszerűleg egyébként).
Schmall Rafael néhány fotója az égbolt alatti hangulatról:
<a href="https://flic.kr/s/aHskvZeg4a" target="_blank">Click to View</a>

 

A 46 cm-es Dobson nyújtotta élmény pedig akkora volt, hogy fő asztrofotósaink –  köztük APOD-os is – ledöbbentek a látványtól.

 Vizuálisan észleltük a Lófej-ködöt! Ez volt az éjszaka legnehezebb objektuma. Gyors közvélemény-kutatásom szerint az akkor még nem alvó társaság kb. fele látta biztosan, másik fele bizonytalanul vagy nem jött rá, melyik pici porköd is az. A körötte lévő IC 434 diffúzköd határozottan, jól fénylett, elsőre könnyen megpillantható volt, majd egyre halványuló részeit két látómezőn át lehetett követni.

Az Orion-köd látványa után vissza kellett szerezni a sötétadaptációnkat: látványosan, óriási fényességgel, tucatnyi szálat-porsávot, csillagot, különböző árnyalatú és fényerősségű ködrészletet láttunk. Szavakkal csak úgy lehet visszaadni a látványt, mintha egy közepes minőségű asztrofotót néznénk. De nem, ez nem jó hasonlat, mert ezt a saját szemünkkel, a saját agyunk adta dinamikával látott kép volt. Lenyűgöző volt, nem véletlenül álltak a távcsőnél egyesek akár 10 percig is.

Toldi Emese néhány fotója a házbeli, a melegedési periódusok alatti hangulatról, valamint a VCSE Távvezérelt csillagvizsgálójának és a hegyháti csillagvizsgálónak a meglátogatásáról:

 

<a href="https://flic.kr/s/aHsma98Qdf" target="_blank">Click to View</a>
Az Eszkimó-köd névre hallgató Ikrek-beli planetáris köd 190-es nagyítással és UHC szűrővel hatalmas méretű volt, közepén erős fényesedéssel, egyre gyengülő halóval, fekete gyűrűvel és azt körülvevő, kókuszhéj-reszelékre emlékeztető fényes gyűrűvel. A köd határozottan sárgás színű volt. Többeknek ez lett az új kedvenc objektuma…
Az M31-et még kora este néztük meg, a látvány gyengébb volt, mint nyáron, mert koraeste még cirruszok zavartak az éjfél utáni helyzettel ellentétben.

Láttuk még az M27-et, amelynek fényképekről ismert alakja és foszlányai teljesen előtűntek; az M78-at, M15-öt, M13-at, a Fátyol-köd néven ismert szupernóvamaradványt, és óriási méretben az úszó-lebegő Rák-ködöt. Némelyik szinte 3D-s hatást keltett a szemlélőben. Ezeknek az ismert, fényes mélyegeknek a “szupernagytávcsöves” látványa egészen új képzetet ad arról, mit is lehet látni egy távcsővel!

Toldi Emese néhány további fotója a házbeli, a melegedési periódusok alatti hangulatról, valamint a VCSE Távvezérelt csillagvizsgálójának és a hegyháti csillagvizsgálónak a meglátogatásáról:

 

<a href="https://flic.kr/s/aHsm7Yy6om" target="_blank">Click to View</a>
Vasárnap délután megtekintettük kerítésen túlról a régi egerszegi, már nem működő csillagdát, majd a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálóját, amibe be is mentünk. Egy pizzériában ebédeltünk, majd Hegyhátsálon Horváth Tibor vezetésével ismerkedtünk meg ismét a Hegyháti Csillagvizsgálóval, 50 cm-es műszerével és a csillagda aktuális aktivitásával.

Még arra is jutott idő, hogy elnökünk a Zalai Hírlapnak adjon egy interjút a gravitációs hullámokról. Ezután vártuk a következő derültet, amiről azonnal nyilvánvaló volt, hogy nem aznap este ér el minket: a második este előtt kicsivel esni kezdett.
Ezért inkább az utóbbi mintegy 23 év tábori fotóiból készült hosszas válogatást tekintettük meg, azokon nevetgéltünk, kommentáltunk, emlékeztük és terveztük a következő tábort. Ezek után még hosszasan beszélgettünk (hajnali háromig), tervezgettük a jövőt, a szakkört, műszereket…
Az alvás utáni másnapra már csak a reggeli, takarítás és hazamenetel maradt.

Az észlelőhétvége lebonyolításában legtöbbet Jandó Attila, Jandó Dániel, Németh Ferenc és Bánfalvi Péter segített, a legfontosabb munkákat (söprés, felmosás) Csizmadia Tamás és Ágoston Zsolt végezte el 100%-os hatásfokkal. Nagyon szépen köszönöm nekik!

 Fontos, hogy az észlelőhétvége előtt a 46 cm-es tükrét lemosattuk a BTC-ben (Jandó Attila adományából), amit Zelkó Zoltán szállított haza teljes épségben Zalaegerszegre Budapestről. Köszönjük!

Majoros Attila egy 2 colos UHC-szűrőt ajándékozott a VCSE-nek. Ez nagy segítség, eddig kölcsönszűrővel csak az 1,25-ös okulárokba tudtunk tenni UHC-t. Így azonban már kisebb nagyítással, kéthüvelykes okulárokkal is tudunk UHC mélyég-szűrővel észlelni, ami mások mellett a Fátyol-köd látványát javította fel szenzációsra. Köszönjük!

A 46-os olyan vizuális élményeket nyújt, hogy feltétlenül gyakrabban kellene észlelnünk vele.
Ennek ellensége az időjárás. Úgy látszik, idén meg kell fizetnünk a múlt csodás időjárásának (vagy a 46-osnak…) az árát, de remélhetőleg 10 évre vagy tovább megfizetjük idén… Ki kell használni minden kis felhőlyukat, amiben a határmagnitúdó tűrhető.
Bármily meglepő az időjárási előrejelzések és a szombat napnyugta környéki időjárás ismeretében, de rommá észleltük az eget és magunkat!
Szeretettel várunk legközelebb, és mindenkinek köszönet, akivel akár csak öt percre is találkozhattunk.

Csizmadia Tamás képei az észlelőhétvégéről:

 

<a href="https://flic.kr/s/aHsm7YYXYb" target="_blank">Click to View</a>

A résztvevők sokasága kérte, hogy legyen téli észlelőhétvége is, de idén év végén a két ünnep között nagy lesz a holdfázis (26-án lesz első negyed), így igen nehezen megszervezhetőnek tűnik az észlelés. Ugyanakkor, ha anyagilag, családilag, helyszínileg megszervezhető, a tavaszi észlelőhétvége és a nyári tábor közé még egy észlelőhétvégét beiktathatunk esetleg jövőre.

Az egyetlen negatívum a pároknak fenntartott szoba rettentő hősége volt (a cserépkályha háta fűtötte a szobát). Legközelebb, ha szintén ide jövünk észlelni, ide csak távcsöveket teszünk, aludni fűtési idényben nem lehet. Az érintettektől elnézést kérünk, nem tűnt fel eddig, mennyire túlmelegszik az a szoba. A többiben kellemes, normális hőmérséklet volt.

2017. szeptember 29-én került sor az idei Kutatók Éjszakájára, amelyen a Vega Csillagászati Egyesület tagjai közül többen – egyesületi színekben vagy más titulussal –  előadással, távcsöves bemutatással jelentkeztek.

Csizmadia Ákos történész-könyvtáros tagtársunk Budapesten, a BME-n tartott előadást 17 órai kezdettel “Egy tudós (magán)élete – az 1956-os emigráns Izsák Imre életpályája” címmel a zalaegerszegi születésű magyar-amerikai csillagászról, akiről holdkrátert is elneveztek.

Dúcz Mihály fizikatanár tagtársunk Zalaegerszegen, a TIT Öveges Egyesület székházában tartott előadást 17 órától “A fizika fejlődésének bemutatása a háztartásban található eszközök felhasználásával, Öveges József szellemében” címmel. Öveges Józsefről a 67 308-as sorszámú kisbolygót nevezte el az IAU.

VCSE- TIT - Napbemutatás Teskándon általános iskolásoknak 2017. szept. 29-én - Bánfalvi Péter felvétele
VCSE- TIT – Napbemutatás Teskándon általános iskolásoknak 2017. szept. 29-én – Bánfalvi Péter felvétele

VCSE-s színekben a nap programja a Teskándi Csukás István Általános Iskola udvarán kezdődött. 13 órától az iskola mintegy 100 tanulója a Nap felszínét kémlelte a 127/1500 MC távcsövön objektívszűrő alkalmazásával.

Három kisebb napfolt volt megfigyelhető. Két napfolt esetében az umbra és a penumbra jól elkülönült. Anélkül, hogy összebeszéltünk volna, október első tanítási napján a hatodikosok éppen a napenergiáról tanulnak természetismeretből…

VCSE - TIT - Napbemutató általános iskolásoknak 2017. szeptember 29-én - Bánfalvi Péter felvétele
VCSE – TIT – Napbemutató általános iskolásoknak 2017. szeptember 29-én – Bánfalvi Péter felvétele

A TIT-tel közös rendezvényünk 19 órakor a TIT Öveges József Egyesület előadótermében folytatódott. Két projektor alkalmazásával vált az internetes közvetítés életszerűvé. Dr. Csizmadia Szilárd csillagász élő adásban berlini irodájából tartott előadást a Földre veszélyes kisbolygókról. Az előadáshoz kapcsolódó diákat a helyszínen vetítette Bánfalvi Péter egy másik projektorra Szilárd „élőképe” mellé. A 40 fős terem megtelt és a közönség nagy figyelemmel hallgatta az érdekes előadást. A helyszínen jelen volt tagtársaink közül Jandó Attila és Dániel, valamint Ágoston Zsolt és Cserkúti Attila is, akik a távcsöves bemutatóra csatlakoztak hozzánk.

A Dísz téren 20 órakor állítottuk fel Jandó Dániel 150/750 mm-es Newton-távcsövét és a TIT 100/1000 mm-es refraktorát. A másfél órás bemutatón a fényviszonyok miatt a Hold lehetett az egyetlen megfigyelési téma. A kb. 50 fős közönség jelentős érdeklődést mutatott, lelkesítette a látvány és a hallott tájékoztató előadások.

Az előadás után sikerült eladni egy példányt az Izsák könyvből, valamint többen vittek szórólapot is. A távcsöves bemutatón is kitettük a könyvet, valamint a szórólapokat, ez utóbbiból 15-20 db fogyott el. Volt olyan látogató, akire számíthatunk majd az észlelőhétvégén is.

A bemutatót követően egyesületi keretek között folytattuk a kutatók éjszakáját: Ágoston Zsolt és Cserkúti Attila velünk jött Egervárra, ahol felállítottuk a 46 cm-es Dobsont. A Hold már közel járt a horizonthoz, így a fák és házak miatt nem tudtuk a megfigyelést folytatni, viszont fényesebb objektumokra még volt lehetőségünk az erős holdfényben is.

Láttuk az Ikerhalmazt és a Pleiadokat: nem igazán a Dobsonnak való célpont, mert a 28-as Apex okulárral is kicsi volt a látómező. Majd az M31, M32 és M110 galaxisok következtek a megfigyelési sorban. Később Dani megkereste az Uránuszt, aminek szépen látszott a korongja és halványan a türkizes színe is átjött hosszabb szemlélődés után. Végül az erős pára miatt egyre inkább csak zenit közelében tudtunk észlelni, de így is remek látvány volt az M57 Gyűrűs-köd 28-as, valamint 10-es okulárral és UHC szűrővel. A kutatók éjszakáját – mint most már hagyományosan az észleléseket a 46-ossal – zsíros kenyérrel és vörösborral zártuk.

Sajnos a nagy lendületben elfelejtettünk több fényképet készíteni.

 

A szerk. megjegyzése: az országban sok évtizede tartanak távcsöves bemutatót az utcán előzetes meghirdetéssel. Zalaegerszegen és környékén is legalább 50 éve kerül sor rendszeresen ilyenekre évente több alkalommal, a legtöbbet Bánfalvi Péter tartotta felénk. Az USA-ban ezeket a rendezvényeket “sidewalk astronomy”-nak nevezik, amit újabban magyarra, mintha csak újdonságról lenne szó, “járdacsillagászatnak” fordítanak. Bár a fenti bemutatók udvaron, illetve egy téren voltak, tehát nem járdán, mégis járdacsillagászatnak is lehet nevezni, ha valaki az emelkedett modern elnevezést akarja használni a több évtizedes, száraz, de kifejező “távcsöves bemutató” helyett… – A szerk.

Az ősz beköszöntével újraindul a Virtuális Csillagászati Klub-sorozat (VCSK).
Szeretettel hívunk meg tehát következő egyesületi összejövetelünkre, ami a VCSK sorozat név alatt fut:

Időpont: 2017. szeptember 25., 20:00 – 21:15 óra.

Helyszín: a virtuális tér www.galileowebcast.hu oldala, illetve a Galileowebcast nevű facebook felhasználó oldala, ahol az előadás és az azt követő diszkusszió online nyomonkövethető.
Cím: Újabb exobolygók a K2-misszióból
Előadó: Csizmadia Szilárd
Az előadás témája: A K2 űrmisszió a nagyon sikeres Kepler műhold folytatása. Az előadó részben saját, részben mások legfrissebb, köztük tavalyi és idei kutatási eredményeit ismerteti, amelyek újabb érdekes exobolygók felfedezéséhez vezettek. Kiderül, hogy az exobolygók világa nagyon csodálatos, még mindig nagyon sok meglepetést és váratlan tényt tartalmaz, amiket teljes egészében még mindig nem derítettek fel a csillagászok.

Az előadásban sor kerül egy ún. ultra-rövid keringésidejű exobolygó felfedezésének ismertetésére is. Ezt a KESPRINT kutatócsoport találta, amelynek az előadó tagja. A szóban forgó bolygó mindössze 4,3 óra alatt kerüli meg M-törpék közé tartozó csillagát. Ezek a legkisebb csillagok az Univerzumban. Az új bolygó a második legrövidebb keringésidejű őlanéta osztályában. Úgy tűnik, hogy a bolygók egy teljesen új osztálya kerül elő az utóbbi hónapokban-években az M-törpék körül.

Szeretettel várunk!

2017. július 29/30-áján már a VEGA ’17 Nyári Amatőrcsillagász Megfigyelőtábor +1. napját ünnepelhettük.

Nem minden tábor után van plussz egyedik nap, de a múltban sokszor, ha nagyon jól éreztük magunkat és derült következett, akkor Zalaegerszegen vagy környékén, a táborból vala hazacipekedés után szoktunk még egy búcsútávcsövezést vagy meteorészlelést rendezni. Az utóbbi években ilyen nem volt, de idén felújult a hagyomány.

VCSE -- A VCSE 457/1900-as Dobsonja. -- Ágoston Zsolt felvétele.
VCSE — A VCSE 457/1900-as Dobsonja. — Ágoston Zsolt felvétele.
VCSE -- A VCSE 457/1900-as Dobsonja a sötétedő egervári ég alatt -- Ágoston Zsolt felvétele
VCSE — A VCSE 457/1900-as Dobsonja a sötétedő egervári ég alatt — Ágoston Zsolt felvétele
VCSE -- Jandó Attila észleli az M51-et az egervári, Hold és közvilágítás okozta fényszennyezésből -- Ágoston Zsolt felvétele
VCSE — Jandó Attila észleli az M51-et az egervári, Hold és közvilágítás okozta fényszennyezésből — Ágoston Zsolt felvétele
VCSE --
VCSE — “Inkább oda, az M13-ra állj át a műszerrel, ott kevesebb a felhő!” Jandó Attila használja a “Dobi”-t. — Ágoston Zsolt felvétele.

Alig hoztuk el Ispánkról a “Dobi”-t, újabb feladatot kapott Egerváron. Ezen a szombat estén újra összeszereltük Danival (Jandó Dániel), mert vártuk a derült estét a napos délutánt követően. Meg is érkezett hamarosan Csizmadia Szilárd, Zelkó Zoltán, Csizmadia Ákos és Ágoston Zsolt, valamint két régi barátom. Ahogy Dani ígérte  facebookon közzétett meghívóban, volt zsíros kenyér, rozéfröccs, paprika, hagyma, paradicsom, na és a főszereplő: a 457/1900-as Dobson-távcső, táborban kapott becenevén: a Dobi. Az észlelést a Holddal kezdtük még kék ég alatt, a Jupitert sajnos kitakarták a fák, de a Szaturnusz nagyszerű volt.

A Holdon több krátert, a Szaturnusz körül az egervári fényszennyezett égen 5 holdat azonosítottunk. Majd kis szünet rozéval, közben megérkezett Bánfalvi Péter is. Na meg ha észlelésről van szó, az időjárás se hagyta magát, jöttek a felhők hívatlanul is, mintha ők is csak bele szeretnének nézni a Dobiba. Ennek ellenére sikerült elkapni az M51-et: először nem látszottak a spirálkarok, de később felsejlett, amikor a pára kitisztult, illetve a Hold lejjebb ment. Láttuk a Lyra-gyűrűsködöt (M57), a M13 gömbhalmazt, és az M27-et. Ezeket 28 mm-es és 9 mm-es okulárral is megnéztük (68x-os, illetve 211x-es nagyítást adnak). A planetárisokat még a 9 mm-esbe tekert UHC-val is megvizsgáltuk. Az ISS egyik átvonulását többé-kevésbé sikerült lekövetni Dobival. Ákos javaslatára a Cas-ban lévő M103, NGC 654 és NGC 663-as nyilthalmazokat is meglátogattuk a műszerrel. Sajnos a felhőkkel sokat küzdöttünk, így a Stephans-ötös nem látszott a távcsőben. Majd hajnali kettő felé Neptunusz-vadászatra indultunk. Ennek a felhők tettek keresztbe, mire sikerült azonosítani a környező csillagokat, a felhők nyertek. Így is egy jó +1 napi estét zártunk a kenyér és a bor elfogyott, jól éreztük magunkat. Legközelebb is várlak benneteket ha a Hold és a felhők engedik. “Felhőtlen szórakozást kívánok”!

A cikkhez mellékelt felvételeket Ágoston Zsolt készítette.

Csizmadia Ákos: Izsák Imre című, a zalaegerszegi születésű neves csillagászról szóló életrajza 2017. április 29-én jelent meg a Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) kiadásában. Az 580 oldalas, szép kiállítású könyv beszerezhető a Vega Csillagászati Egyesülettől. Ára VCSE-tagoknak 1500,- Ft + postaköltség, nem tagoknak 2500,- Ft + postaköltség. Megrendelését kérjük, e-mailben juttassa el a VCSE-nek  a vcse@vcse.hu e-mail címre. A megrendelésben kérjük, adja meg a megrendelő nevét, a szállítási és a számlázási címet (a VCSE tud számlát adni; mivel a VCSE nem tartozik ÁFA-körbe, a könyvön nulla százalék ÁFA van). Ezután a megrendelést visszaigazoljuk, és ezután lehet a könyv vételárát elutalni. A megrendelést a vételár beérkeztét követő 15 napon belül, postai úton teljesítjük.

A könyv megvétele és/vagy átvétele személyesen a VCSE nyári táborában is lehetséges.

A könyvről a Zalai Hírlap írása itt érhető el. A könyv hivatalos azonosítója: ISBN 978-963-12-8088-3.

A könyvet bőséges irodalomjegyzék és 1126 jegyzet kíséri a felhasznált források helyének megjelölésével. Függelékként közöljük Izsák Imre több mint másfél száz, családtagjainak írott levelét.

Az Izsák Imre c. könyv címlapja

[Izsák Imre] Elsőrangú égi mechanikus, kiemelkedő teoretikus és a megfigyelések briliáns elemzője. Az űrkorszak [eddigi] néhány rövid éve alatt a műholdas geodézia világszerte elismert szaktekintélyévé vált.” (Fred L. Whipple)

Izsák jelentősen hozzájárult az égi mechanika tudományához. Mind elméleti, mind gyakorlati szempontból úttörő munkát végzett a műholdas adatok geodéziai felhasználásában. A geodéziai munka, melyben Izsák oly alapvető szerepet játszott, a Smithsonian Szabvány Föld Modellben fog kiteljesedni, melynek ő és mások vetették meg az alapjait.” (Nature)

Izsák Imre századunk kiemelkedő égi mechanikusa volt. Munkásságával alapvetően hozzájárult a mesterséges égitestek mozgáselméletéhez. Ragyogó tehetségű matematikus, aki sikerrel vívott meg a legnehezebb égi mechanikai problémákkal. Megoldásait szellemesség, elegancia, mély matematikai tudás jellemzi. Eredményei döntően hozzájárultak a Föld pontosabb megismeréséhez.” (Érdi Bálint Izsák Imre égi mechanikai munkássága c. tanulmányából)

Izsák Imre (1929–1965) csillagász, égi mechanikus a nagy gazdasági világválság kezdetének évében született. A második világháború alatt katonaiskolákban nevelkedett; Németországba vezényelt hadapródiskolája 1945 májusában került amerikai fogságba. A negyvenes-ötvenes évek fordulóján Eötvös-kollégistaként élte át a Collegium szétbomlasztását. Egyetemi évei után a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetében kezdett el változócsillagászati kutatások mellett égi mechanikával foglalkozni. 1956-ban előbb Svájcba emigrált, majd az Egyesült Államokban keresett állást. A tengerentúlon a Smithsonian Astrophysical Observatory munkatársaként, a Research and Analysis Section vezetőjeként a műholdas geodézia, a műholdak pályaszámítása és a klasszikus égi mechanikai problémák számítógépen való megoldása terén végzett úttörő jelentőségű munkát. Elsőként mutatta ki műholdas geodéziai módszerekkel a földi egyenlítő lapultságát, és az ő elveinek alkalmazásán nyugszik az első Szabvány Föld Modell. Nevét őrzi a Kozai–Izsak műholdpálya-számításban használatos módszer, valamint egy kráter a Holdon. Olvasd tovább