2018. május 21-én, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet a Jupiterről és a Holdról készítettem. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal és ASI 224 színes bolygókamerával készült, kiegészítve egy Televue 3x Barlow-lencsével. A rögzítés Firecapture, a feldolgozás Autostakkert 3, Registax és Photoshop szoftverekkel történt.

VCSE – Jupiter 2018. május 21. – Ágoston Zsolt

Először a Jupiter megfigyelését kezdtem el, még a bolygókamera elindítása előtt vizuálisan is megfigyeltem az óriásbolygót, a Barlow-lencséhez csatlakoztatott 10 mm-es Plössl okulárral, ami 240-szeres nagyítást tett lehetővé, így a fenti képhez hasonlóan megfigyelhető volt a Nagy Vörös Folt, illetve a középső, sötétebb színű felhősávokban halvány fodrozódásokat is észrevettem. Halványan az Europa hold is észrevehető volt a Jupitertől délkeletre. A kamera csatlakoztatása után több felvételt is készítettem, az egyedüli probléma, amit csak a feldolgozás előtt vettem észre, hogy a Firecapture jóval kevesebb képet rögzített a 90 másodperces hosszú videofelvétel alatt, mint amit szerettem volna készíteni. A fenti kép 23 óra 30 perckor készült, 800 kép legjobb harminc százalékából állította össze az Autostakkert 3 szoftver.

VCSE – A Maurolycus-kráter a Holdon 2018. május 21. – Ágoston Zsolt

A jupiterfelvételek között a Holdat is megfigyeltem, látványosabb felszíni alakzatot kerestem. A 76 másodperces felvétel alatt 500 kép készült, ebből a legjobb 80 képet állította össze az Autostakkert 3. Holdtérképek átnézése után a legnagyobb krátert Maurolycus-kráterként azonosítottam.

Az egyesített képeket Registax segítségével élesítettem, majd Photoshoppal további finomításokat végeztem.

2018. április 20-án, Zalaegerszeg-Andráshidán készült felvételemet szeretném megosztani veletek, melyet a Holdról készítettem. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal és ASI 224 színes bolygókamerával készült, három panel egyesítésével kapott mozaikként. A rögzítés Sharpcap, a feldolgozás Autostakkert, Registax és Photoshop szoftverekkel történt.

VCSE - Hold mozaik 2018. április 20.
VCSE – Hold mozaik 2018. április 20.

Sokszor készítettem fényképet a Holdról sokféle eszközzel, első csillagászati képeim is égi kísérőnkről készültek, de nem értem el azt a minőséget, amit szerettem volna. Most egy ASI 224 hold- és bolygókamera birtokában, tesztkép jelleggel készítettem egy Hold mozaikot három kép összeillesztéséből.

Egyelőre infravörös szűrő nélkül, panelenként másfél perces felvételeket készítettem, 12 000 képből a legjobb 2000-et raktam össze Autostakkert2 segítségével, majd Photoshoppal illesztettem össze egy mozaikká a paneleket; ezután Registax 6 segítségével feldolgoztam a képet. Végül Photoshopban további finomításokat végeztem.

VCSE - A holdbéli X és V - Henrik Adamsson képe, APOD
VCSE – A holdbéli X és V – Henrik Adamsson képe, APOD

 

2018. március 1-én a Nap Csillagászati Képe (Astronomy Picture of the Day, APOD) Henrik Adamsson Hold-felvétele volt. (Sajnos, az APOD nem ad részleteket a kép készítésének körülményeiről, de a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) nevű űrszonda készítette.)

A képen megtalálható a holdbéli X-nek és V-nek nevezett holdalakzat is. A könnyebb azonosítás érdekében az alábbi képen be van jelölve e két alakzat a vonatkozó betűkkel, és e térképjelölésekkel a fenti képen e két érdekesség könnyen beazonosítható:

VCSE - A holdbéli X és V alakzatok helye - APOD
VCSE – A holdbéli X és V alakzatok helye – APOD

Igazából az X és a V is csak illúzió, amit a Nap állásszöge okoz. Egyes kiemelkedő részek már napfényt kapnak és visszaverik, ezért látszanak, de az alakzatok többi része még árnyékban van. Csak bizonyos napállásszögnél látszanak (többnyire csak akkor, ha a Nap 0,2°-nál kisebb szögben süti őket).

Az X-et a Blanchinus, La Caille and Purbach kráterek hozzák létre. A holdbéli X első negyedbeli fázis után kb. négy órával látható illuzió. A holdbéli V-t az Ukert kráter fala hozza létre egy kis időre, pár órára. Pár órával az X láthatósága után észlelhető rövid ideig. Megfigyelésükhöz nagy nagyítás, jó nyugodtság szükséges, és természetesen fotózni is lehet őket – de igazából kis távcső is elegendő. Az előbbi linkről elérhető cikk szerint akár már 7 cm-es műszerrel is észrevehető. A kolongitúdónak 357 foknak kell lennie a legkorábbi megpillantáshoz az X esetében, legjobb láthatósága 358,0°-kor van és 358,2°.kor eltűnik. A kolongitúdót akár pl. a Virtual Moon Atlas ingyenes programmal is előre kiszámolhatjuk.

VCSE - A Béla-kráter a Holdon
VCSE – A Béla-kráter a Holdon

Mindezidáig úgy tudtam, hogy 16 magyar vonatkozással bíró kráter van a Holdon, az Izsák-könyvet bemutató előadásomban és cikkemben is ennyit említettem. Ugyanennyiről tud pl. a Puli-projekt vonatkozó honlapja is. Az elnevezések csillagászokról (Petzval, Zach, Fényi, Hell, Izsák, Weinek, és az amatőrcsillagász Hédervári), Nobel-díjasokról (Békésy, Hevesy, Zsigmondy – bár utóbbi magát osztráknak vallotta), illetve más matematikusokról, fizikusokról (Eötvös, Kármán, Szilárd, Neumann, Bolyai, Segner) történtek. A csillagaszat.hu vonatkozó oldala sem sorol fel többet.

Teljesen véletlenül bukkantam rá a 17-ik magyar vonatkozású holdkráterre egy borongós vasárnap délután, a Bélára, pedig a https://planetarynames.wr.usgs.gov/ vonatkozó oldala szerint már 1976-ban elnevezték. Az elnevezés indoklása angolul, és az általam hevenyészett magyar fordítása a következő:

“Hungarian male name, also Slovak female name.”

Azaz: “magyar férfi név, egyben szlovák női név is.”

Vagyis nem egy konkrét személyről nevezték el ezt a pici krátert, hanem egy, a magyarban (és a szlovákban is) előforduló keresztnevet adtak neki. Sőt, az angol nyelvű wikipédia oldal kizárólag annyit mond a név eredetéről, hogy ez egy “magyar férfinév” (Hungarian masculin name).

Érdekes lenne az elnevezés történetét felkutatni, a javaslattevő személyét kideríteni.

Maga a kráter egyébként elég érdekes, mert erősen aszimmetrikus, nagyon elnyúlt: 11×2 km-es! Megfigyelése nem reménytelen nagyobb amatőr távcsövekkel.

A Béla-kráter a Holdon az északi szélesség 24,7°-án, és a keleti hosszúság 2,3 fokán fekszik, mégpedig a Hadley-rianásnál. A mellette lévő másik három krátert spanyol, japán és afrikai férfi keresztnevekről nevezték el, a Béla-kráter tehát ebbe a sorba illeszkedik.

 

VCSE - Részleges holdfogyatkozás 2017. augusztus 7. - Kapiller Zoltán István
VCSE – Részleges holdfogyatkozás 2017. augusztus 7. – Kapiller Zoltán István

A felvételsorozatot az udvaromból készítettem Pókaszepetken. A programozható távkioldón az ismétlési időt 2 perc 10 másodpercre állítottam.

További eszközök: Canon EOS 700D, Tamron 70-300 F4.0-5.6, állvány. Sajnos a horizonthoz közeli állapotot nem tudtam rögzíteni az udvaromból. Érzékenység ISO 100, Blende f/11, záridő 1/3 s-tól 1/15 s-ig. Minden felvétel után rövidebbre vettem a záridőt ahogy egyre fényesedett a Hold. A felvételek 20:39 és 20:54 NYISZ között készültek.

Szoftverek: RawTherapee, Gimp. A RAW-ból kidolgozott képeket rétegenként a Gimp-be töltöttem, majd a rétegmód beállításával kész is volt a végeredmény. Kimondott szerkesztést nem igényelt a végső összegkép.

Látványosabb volt mint amire számítottam. Utólag már bántam hogy nem mentem messzebbre, mert valamilyen látványosabb tájelemet vagy épületet is belekomponálhattam volna a képbe. De jövőre úgyis lesz teljes holdfogyatkozás, azt már úgy fogom elkészíteni.