Teljes holdfogyatkozáskor vagy teljesen eltűnik a telehold az égről pár órára, vagy vörösre színeződik a légkörünk állapotától függően; mindkét esetben óriási fénycsökkenés tapasztalható az éjszaka folyamán. Kezdetben a Hold még árnyékot is vet, a fogyatkozás alatt meg zseblámpát kell használni; aztán visszanyeri fényét a Hold és újra árnyékot vet.

Teljes holdfogyatkozás idején a Hold minden nappali oldalán lévő pontjáról teljes napfogyatkozást lehet látni, amit ott a Föld okoz: a Hold elől eltakarja a napfényt (legfeljebb a nagyon tiszta légkörünk fénytörés révén juttathat be néha oda napfényt, ami vörösre színezi ilyenkor a Holdat).

Félárnyékos fogyatkozás során a Hold kikerüli a Föld teljes árnyékát, csak a félárnyékba lép be, oda, ahonnét a Holdról nézve a Föld nem a teljes napkorongot, hanem annak csak egy részét takarja ki: a Holdról ilyenkor részleges napfogyatkozást lehet látni.

A fenti videón egy animáció látható arról, hogyan fog lezajlani a félárnyékos holdfogyatkozás – természetesen élőben kell megnézni!

Félárnyékos holdfogyatkozás során a telehold megőrzi szép kerek alakját, de jelentősen el tud halványulni. A félárnyék rendkívül nehezen észlelhető és nagyon elmosódott is, csak kevesen tudják vizuálisan vagy akár fotografikusan látni. A Hold fényességének csökkenését azonban észre lehet venni szabad szemmel is. A félárnyékos fogyatkozások ezért nem annyira látványosak, mint a részleges vagy teljes holdfogyatkozások, de érdekes események.

VCSE – Landy-Gyebnár Mónika felvétele a 2016. szeptember 16-i félárnyékos holdfogyatkozásról. A baloldali kép a fogyatkozás legnagyobb fázisa idején készült: látható, hogy csak apró elsötétülés figyelhető meg a Hold egészen pici (a képen bal felső) részén. A jobboldali kép jóval a fogyatkozás befejeződése után, ugyanazon az éjszakán készült: a Hold visszanyerte teljes fényét.

A legutóbbi, Magyarországról látható félárnyékos holdfogyatkozás 2016. szeptember 16-án volt, a következő pedig 2017. február 10/11-én lesz, az éjfél körüli órákban, így Magyarországról megfigyelhető (és Európából is).

A fogyatkozás adatai:

A félárnyékos fogyatkozás kezdődik: 2017. február 10-én 23:34:16 óra:perc:másodperckor

A legnagyobb fogyatkozás időpontja: 2017. február 11. 01:45:43

A félárnyékos fogyatkozás vége: 2017. február 11. 03:53:26

A félárnyékba belépést szinte soha senki nem észleli; első jelei kb. 20 perccel a fogyatkozás kezdete után, tehát olyan 23:54 körül kezdenek megjelenni: a holdkoronggal szemben állva, annak baloldali része kezd elszürkülni, kevésbé fényes lesz.

A félárnyékos fogyatkozás hajnali háromnegyed kettő körül lesz a legerősebb, ekkor látszik a Hold a leghalványabbnak. A Hold kb. 4%-a azonban bele sem merül a félárnyékba, azt a Nap teljes korongja sütni fogja, így a Holdon megfigyelhető lesz, hogy vele szemben állva az alsó részén egy apró sarlócska rész – a holdkorong kb. 4%-a, alig-alig észrevehető része – fényesebb, a többi halványabb.

Kb. negyed kettőtől negyed háromig lesz igazán látványos a Hold fényének csökkenése. Maga a félárnyékos fogyatkozás egy egyre fényesedő Holddal hajnali 3:53-kor ér véget, így a jelenség teljes hossza 4 óra 19 perc 10 másodperc. A Holdat a félárnyék vele szemben állva a jobboldali felső-középső oldalán hagyja el. A mostani jelenség nagyobb fogyatkozást jelent, mint a tavaly szeptemberi volt, ezért a Hold jobban elhalványodik, mint a legutóbbi hasonló jelenségnél. (Akkor a Hold egytizede maradt ki a félárnyékból, most, mint írtuk, csak 4%-a.)

Az időpontok téli időszámítás szerint vannak megadva fentebb.

Az esetleges szabadszemes, binokuláris, távcsöves, vizuális vagy fotós megfigyelést várjuk a levlistánkra.

Ezen a linken is van egy animáció, ami bemutatja, hogy a Föld félárnyéka (penumbra) és árnyéka (umbra) hogyan halad át a Holdon. Az animáción az időadatok nem téli időszámítás szerint, hanem UT-ben vannak, ez egy órával kevesebb, mint amit fentebb írtunk.

Jó megfigyelést és derült eget kívánok!

Teljes holdfogyatkozáskor vagy teljesen eltűnik a telehold az égről pár órára, vagy vörösre színeződik a légkörünk állapotától függően; mindkét esetben óriási fénycsökkenés tapasztalható az éjszaka folyamán. Kezdetben a Hold még árnyékot is vet, a fogyatkozás alatt meg zseblámpát kell használni; aztán visszanyeri fényét a Hold és újra árnyékot vet.

Teljes holdfogyatkozás idején a Hold minden nappali oldalán lévőpontjáról teljes napfogyatkozást lehet látni, amit ott a Föld okoz: a Hold elől eltakarja a napfényt (legfeljebb a nagyon tiszta légkörünk fénytörés révén juttathat be néha oda napfényt, ami vörösre színezi ilyenkor a Holdat).

Félárnyékos fogyatkozás során a Hold kikerüli a Föld teljes árnyékát, csak a félárnyékba lép be, oda, ahonnét a Holdról nézve a Föld nem a teljes napkorongot, hanem annak csak egy részét takarja ki: a Holdról ilyenkor részleges napfogyatkozást lehet látni.

Részleges napfogyatkozás során a telehold megőrzi szép kerek alakját, de jelentősen el tud halványulni. A félárnyék rendkívül nehezen észlelhető és nagyon elmosódott is, csak kevesen tudják vizuálisan vagy akár fotografikusan látni. A Hold fényességének csökkenését azonban észre lehet venni szabad szemmel is. A félárnyékos fogyatkozások ezért nem annyira látványosak, mint a részleges vagy teljes holdfogyatkozások, de érdekes események.

A következő félárnyékos fogyatkozás 2016. szeptemver 16-án lesz, a holdkelte utáni esti órákban, ezért Magyarországról megfigyelhető (és Európából is).

A félárnyékba szeptember 16-én, 18:54:50-kor lép be a Hold. A Hold Budapesten 18:52-kor kel fel (az ország nyugati részén kb. negyedórával később, keleti részén negyedórával korábban). A félárnyékba belépést szinte soha senki nem észleli; első jelei 19:10 után kezdenek megjelenni: a holdkoronggal szemben állva, annak bal felső része kezd elszürkülni, kevésbé fényesebb lesz.

A félárnyékos fogyatkozás 20:54:16-kor lesz a legerősebb, ekkor látszik a Hold a leghalványabbnak. A Hold egytizede azonban bele sem merül a félárnyékba, azt a Nap teljes korongja sütni fogja, így a Holdon megfigyelhető lesz, hogy egyik oldala fényesebb, másik halványabb.

Kb. 21:30-ig észlelhető a homályosabb, halványabb Hold, utána már alig lesz a félárnyékban; a jelenség 22:53:57-kor ér véget, a Hold ekkor hagyja el a félárnyékot. A jelenség teljes időtartama így 3 óra 59 perc és 16 másodperc.

Az időpontok NYISZ-ben vannak megadva fentebb.

Az esetleges szabad szemes, binokuláris, távcsöves, vizuális vagy fotós megfigyelést várjuk a levlistánkra.

Ezen a linken van egy animáció, ami bemutatja, hogy a Föld félárnyéka (penumbra) és árnyéka (umbra) hogyan halad át a Holdon. Az animáción az időadatok UT-ben vannak, ez két órával kevesebb, mint amit fentebb írtam.

Jó megfigyelést és derült eget kívánok!

Definíció szerint akkor van újhold, ha a Nap és a Hold ekliptikai hosszúsága megegyezik, telehold pedig akkor, amikor 180°-kal különbözik. Első és utolsó negyed pedig akkor van, amikor a növekvő, ill. csökkenő fázisú Hold ekliptikai hosszúsága pontosan 90°-kal különbözik a Napétól. (A negyedek ilyen meghatározása nem esik egybe pontosan geometriai okok miatt azzal a holdfázissal, amikor pontosan 50% a fázis, általában 30-40 perccel eltér tőle.)

Az alábbiakban egy egyszerűbb algoritmussal számolva 2016-2017 közötti évekre közzétesszük a Hold fázisainak időpontját. Mivel egyszerűbb algoritmussal számoltunk, és a Föld forgási sebességének változásai pontosan nem jelezhetők előre, néhány perces eltérés lehetséges más táblázatokkal való összehasonlítás során. Akinek nagy pontosságra van szüksége, használja a Nautical Almanac előrejelzéseit.

Az időpontokat UT-ben (Universal Time, világidő) adjuk meg. Magyarországon és a velünk egy időzónában lévő országok esetében ez azt jelenti, hogy a megadott időpontokhoz téli időszámítás esetén egy órát, nyári időszámítás esetén két órát kell hozzáadni, hogy az óránk által mutatott, ún. polgári időt megkapjuk.

2016.

Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec
Utolsó negyed 2. 05:32 2. 03:29 1. 23:12
Újhold 10. 01:31 8. 14:39 9. 01:55 7. 11:25 6. 19:30 5. 3:00 4. 11:02 2. 20:46 1. 09:03 1. 00:12
Első negyed 16. 23:27 15. 07:48 15. 17:04 14. 04:00 13. 17:03 12. 08:11 12. 00:53 10. 18:22 9. 11:50 9. 04:34 7. 19:52 7. 09:04
Telehold 24. 01:47 22. 18:21 23. 12:01 22. 05:25 21. 21:15 20. 11:03 19. 22:57 18. 09:27 16. 19:06 16. 04:25 14. 13:53 14. 00:07
Utolsó negyed 31. 15:18 30. 03:30 29. 12:13 27. 18:20 26. 23:01 25. 03:43 23. 09:57 22. 19:15 21. 08:35 21. 01:57
Újhold 30. 17:39 29. 12:19 29. 06:54

2017.

Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec
Első negyed 5. 19:49 4. 04:19 15. 11:34 3. 18:41 3. 02:48 1. 12:44 1. 00:53
Telehold 12. 11:35 11. 00:33 12. 14:55 11. 06:09 10. 21:44 9. 13:10 9. 04:07 7. 18:11 6. 07:04 5. 18:41  4. 05:24  3. 15:48
Utolsó negyed 19. 22:15 18. 19:34 20. 15:59 19. 09:57 19. 00:33 17. 11:34 16. 19:27 15. 01:17 13. 06:26 12. 12:26 10. 20:37 10. 07:52
Újhold 28. 00:08 26. 15:00 28. 02:59 26. 12:18 25. 19:45 24. 02:32 23. 09:46 21. 18:31 20. 05:30 19. 19:12 18. 11:42 18. 06:31
Első negyed  30. 15:24 29. 08:15 28. 02:55 27. 22:23 26. 17:04 26. 09:22

Március 14-én a kedvező időjárást kihasználva végre sikerült kitelepülnöm az udvarra észlelni. A délutáni szél hihetetlen tisztára söpörte a levegőt. Hiába volt a közelben a vasútállomás térvilágítása, most mégsem derengett az egész égbolt narancssárga fényben.

Öröm volt kipakolni a távcsövet és “csak úgy” megcsodálni a Holdat. Megdöbbentő volt, hogy 256x-os nagyítás mellett is tiszta, részletes volt a kép, minimális vibrálást lehetett csak érzékelni a látómezőben. A már-már tökéletes látómező hatására felbátorodva megpróbáltam mobiltelefonnal “belefényképezni” az okulárba. Kíváncsi voltam mi lesz a végeredmény?

Valószínűleg nem kell nagyon részleteznem, hogy csak kézből odatartott és automatán fókuszáló és exponáló képrögzítő eszközzel nem szokás jó felvételeket készíteni. Igen fontos és lényeges a felvétel minősége szempontjából a fényképező eszköz pontos, elmozdulás mentes rögzítése a  megfelelő pozícióban. Ha nem az optikai tengelyben, a párhuzamosság és merőlegesség szabályait be nem tartva készül a felvétel, a kép eltorzulhat, vignettálódhat, geometriailag torzulhat. A felvételen töredék és deformált látómező fog megjelenni. Ha az okulárhoz nem megfelelő távolságra kerül a fényképező eszköz, ami ráadásul autofókusszálással készíti a képet, a képen csak a látómező töredéke fog szerepelni, esetleg nem is élesen. Az automatikus fókuszálás pedig részben a leképzett képre teszi az élességet, részben – és sajnos eléggé dominánsan – az optikai elemek felszínén található lerakódásokra (vagyis a lencséken lévő koszokra, porszemcsékre). Ennek végeredménye zavaró foltok lesznek az elmosódó szélű felvételeken – mobiltelefonnal nem is lehet ennél jobbat csinálni, ne így asztrofotózzunk!

Ettől függetlenül  a ma elérhető, digitális képrögzítésre alkalmas eszközök a régi hagyományos, filmes technológiával dolgozó fényképező gépekhez képest hatalmas előrelépést jelentenek. gyorsan, könnyen, és nem utolsó sorban azonnal látható felvételeket lehet velük készíteni. Ezzel valamennyire elveszik a kép kiválasztásának és beállításának már-már művészi határokat feszegető varázsa. Ha a felvétel nem megfelelő,  fogyazstói társadalom kultúrájának megfelelően eldobható, és azonnal megismételhető. Így a nagy számok törvénye alapján előbb, vagy utóbb biztosan születni fog használható felvétel.

Az én kísérletezéseimnek az eredményei:

A felvétel egyetlen képkocka, amin egy minimálisan igazítottam csak a világos-sötét arányon. Az autofókusz a terminátorra volt beállítva. Ez a terület éles, míg a Hold pereme viszont már elmosódó. A képen a ferdén tartott telefon miatt további elszíneződés és finom elmosódás látható. Ettől függetlenül, jól megfigyelhetők rajta a felszíni részletek.

A kép, két darab képkockából lett összeillesztve. A felszín részletei megfigyelhetők, egyes részek igen látványosan. Ugyan akkor az összeillesztések szélénél a kép ívesen torzult, a képen homályos és színes területek láthatók, amit a nem megfelelően tartott telefon miatt eltorzult kép okoz. Ezt a torzulást próbálta korrigálni a képet összerakó program úgy, hogy az azonos pixeleket összeillesztette, és a szélek hibáit próbálta a kép torzításával ellensúlyozni.

A fenti kép az okuláron keresztül történő fotózás egyik tipikus jegyét a vignettálás viseli magán. Jelen esetben ennek az oka az, hogy a felvételt készítő mobiltelefon optikája nem a megfelelő távolságra és nem a megfelelő pozícióban – jelen esetben ferdén – volt az okulárhoz képest. Mindezektől a hibáktól függetlenül a kép kellően részletes. A vignettálás a képnek ad egy “sajátos” , a múlt század eleji fényképekhez hasonló hangulatot. (Maga a vignettálás – ejtsd vinnyettálás – egy optikai (hiba)jelenség, amit megfelelő minőségú optikával vagy – fényerős eszközök esetében – ún. apodizácis szűrővel lehet eltüntetni. E “hardveres” megoldásokon túl létezik “szoftveres” megoldás is, egy egyenletesen megvilágított objektumról (pl. lepedő vagy az ég a távcsőben) készített felvétellel lehet visszakorrigálni a képet, az ún. mezősimítás (flat-field) keretében, utólag, képfeldolgozó programmal.)

A felsorolt hibalehetőségektől függetlenül, véleményem szerint érdemes a vállalkozó kedvűeknek megpróbálni a mobiltelefonnal történő asztrofotózást. Ma már kaphatók kompakt fényképező gépekhez és mobiltelefonokhoz olyan kiegészítők, amelyek segítségével az okulárhoz, a fókuszírozóhoz rögzíthetjük a fényképező eszközünket, pontosan beállítva ezeket a megfelelő pozícióba. Ezzel a kompromisszumos megoldással egy a saját kategóriájában egy praktikus “asztrofotós” eszközt nyerünk. Természetesen, ahogy a felhasználó rákap az ezzel a technikával történő amatőrcsillagász képrögzítésre, úgy fognak megjelenni az igények a célnak jobban megfelelő, hatékonyabb, minőségibb képrögzítésre. Így lényegében a “fotós” megteszi az első lépéseket azon az úton, amelynek a végén a minőségi feladat orientált képrögzítő eszközök és kiszolgáló szoftverei találhatók….

A mellékelt kép EQ-5 GoTo-s mechanikára feltett 120/1000-es refraktor (Skywatcher-gyártmány) primér fókuszában készült Kaposvárról, szűrő nélkül, Canon EOS 700D fényképezőgéppel. Az expozíciós idő 1/640 sec volt, az érzékenység ISO 1000, a fehéregyensúly automatikus. A légköri átlátszóság 7-8, a nyugodtság 7 körüli volt. A kép készítésének időpontja: 2016. január 22. 17:24 UT.

VCSE - Első asztrofotóm: A Hold - Fábián Kálmán
VCSE – Első asztrofotóm: A Hold – Fábián Kálmán

Ez a legelső csillagászati felvételem. A kép másik érdekessége a terminátor mellett látható Pythagoras-kráter, ami éppen a kép szélén látszik. illetve a Copernicus kráter és a Tycho-kráterek szép sugársávjai.

A szép első csillagászati felvételhez gratulál a VCSE!