Azt a meteort (hullócsillagot) hívjuk tűzgömbnek (ang. fireball), amelyik fényessége meghaladja a -4 magnitúdót. (A fényességhatár választásának az az oka, hogy a Vénusz bolygó általában ilyen fényes (kerekített érték), és ennél fényesebb, pontszerű összehasonlító objektum nincs az égbolton; a Vénusznál már csak a kiterjedést mutató Hold, Nap, néha egy-egy üstökös vagy tűzgömb/bolida fényesebb.) Azokat a tűzgömböket, amelyek útjuk végén robbannak és több darabra válnak szét, bolidáknak nevezzük. (Egyes csillagászok azonban mindent bolidának hívnak, amelyik tűzgömb -14 magnitúdónál fényesebb – ekkora fényt keltő meteor már pici krátert is vághat. Szokás még a -17 magnitúdónál fényesebb bolidákat néha szuperbolidának is nevezni. Ezek kb. nem egészen 53-szor fényesebbek (kb. 4,3 magnitúdóval), mint a telehold.) A robbanás gyakran fényfelvillanással (ang. flash) jár, ezt magyarul pukkanós meteornak vagy pukkanós tűzgömbnek nevezzük: a jelenség a vége felé hirtelen, pukkanásszerűen felvillan (noha hangjelenség a legritkább esetben kíséri csak a robbanást, és az is csak kb. 20-60 másodperc múlva éri el a közelben lévő megfigyelőt). Nem kell ahhoz tűzgömbnek lenni, hogy egy hullócsillag pukkanjon, halványabb meteorok is képesek erre.
2023. január 11-én hajnalban 06:49:03-kor (Közép-Európai Idő szerint), már a világosodó égbolton rögzített egy ilyen pukkanós meteort a zalaegerszegi AMS91 meteorkamera, amelyet a Magyar Meteoritikai Társaság és a VCSE közösen üzemeltet. A meteor fényességét legfényesebb pillanatában -2,5 magnitúdósra becsültük, így nem éri el a tűzgömbök határát, de a fényesebb, látványosabb hullócsillagok közé tartozik. Mind a fotón, mind a videón jól látszik, hogy pukkant pályája végéhez közel.
Ugyanezt a tűzgömböt sok más magyar állomás felhősödés miatt nem észlelte, de Zalaegerszegen derült volt. De pl. az AMS18 jelű, a budapesti Konkoly Obszervatóriumban működő kamera, a becsehelyi AMS71, a bécsi AMS85 és a Szlovákia-beli hurbanovói (ógyallai) AMS95 kamera szintén rögzítette a jelenséget. Mivel Zalaegerszegről nézve a zenitben látszódott, szinte a város felett haladt el sok tíz km magasan a meteor.
VCSE – PuWe1 planetáris köd – Fotó: Mezei Balázs (Zalaegerszeg). A kép kattintással nagyítható.
A PuWe1 egy meglehetősen nagy, halvány planetáris köd a Hiúz csillagképben, melyet 1980-ban Alois Purgathofer és Ronald Weinberger fedeztek fel a Palomar Sky Survey felvételein (link). A köd az egyik legnagyobb látszó méretű és a hozzánk legközelebbi planetáris az égen.
A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap januárban 7:30 (KözEI) körül kel, 16:30 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI = UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold január 7-én, utolsó negyed január 15-én, újhold január 21-én, első negyed január 28-án lesz.
Van egy kis érdekesség az idei (2023) januári telehold-időpont körül. Sokfelé olvashatjuk, hogy január 6-án lesz. Már ahol! Merthogy a telehold 2023. január 7-én 00:07 KöZEI-kor lesz. Ami UT-ben 2023. január 6. 23:07 UT. Szóval MAGYAR IDŐ, vagyis a nálunk januárban használatos téli időszámítás (ami megegyezik a KöZEI-vel) szerint január 7-ére esik az idei év első teleholdja, VILÁGIDŐ szerint meg január 6-ra, a többi időzóna szerint meg kiszámolhatja mindenki magának. Emiatt van sokfelé január 6-a, másfelé meg január 7-e! Nem mindegy, milyen idő szerint adjuk meg…
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. január 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):
01.01. 23:16 Az Uránusz 19′-re a Holdtól.
01.03. 19:21 A Mars 56′-re a Holdtól.
01.04. 03:40 A Quadrantidák meteorraj maximuma (ZHR=110).
01.20. 05:48 24 órás holdsarló 2 fok magasan a Merkúrtól 8 fokra.
01.22. 16:12 A Vénusz 27′-re a Szaturnusztól.
01.23. 15:49 43 órás holdsarló 12 fok magasan.
01.24. 15:12 A Merkúr dichotómiája.
A hónap során egyre látványosabb a C/2022 E3 (ZTF) üstökös. Jelenleg kb. 8 magnitúdós, de január végén, február elején elérheti az 5,4 magnitúdós fényességet is. Február elején 0,28 CSE-re közelíti meg a Földet. Januárban, majd februárban az Északi Korona, Ökörhajcsár, Sárkány, Kis Medve, Zsiráf és Szekeres csillagképeken halad át (ld. a lenti térképeket). Szabad szemmel nagyon halvány, viszont akár már kis távcsövekkel, binokulárokkal könnyen észrevehető lesz. Részletesebben itt írtunk erről az üstökösről, ahol előrejelzett koordinátái is megtalálhatók.
A Merkúr a hónap elején még kereshető az esti órákban délnyugaton, láthatósága viszont gyorsan romlik. Hamarosan megjelenik viszont a hajnali égen, 10-én már kereshető napkelte előtt délkeleten. Láthatósága ettől kezdve gyorsan javul, 30-án kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe, 25°-ra a Naptól.
A Vénusz kora este délnyugaton kereshető, láthatósága folyamatosan javul a hónap során.
A Mars kora este kel, majdnem egész éjszaka megfigyelhető. Fényessége -0,3 magnitúdóra, látszó átmérője 11″-re csökken.
A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Halak csillagképben, -2,3 magnitúdós.
A Szaturnusz még az esti órákban megfigyelhető a Bak csillagképben, a hónap első felében. Fényessége 0,9 magnitúdó.
Az Uránusz kora estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján, éjfél körül nyugszik. A Kos csillagképben található.
A Neptunusz az esti órákban megfigyelhető a Vízöntő csillagképben.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: félhold, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián-dátumot az adott nap 0h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.
A C/2022 E3 (ZTF) névre hallgató üstököst 2022. március 2-án fedezték fel a Zwicky Transient Facility (ZTF; Zwicky svájci csillagászról elnevezett tranziens (hirtelen megjelenő) objektumok keresésére szolgáló projekt) 1,2 méteres távcsövével. Ez a távcső Kaliforniában, a Palomar Csillagvizsgálóban található. Felfedezésekor a Sas csillagképben járt és 17,3 magnitúdós volt, vagyis a szabad szemmel, nagyon sötét égbolt alól látható 6,5 magnitúdós csillagoknál majdnem 21 000-szer halványabb.
Schmall Rafael felvétele a még fényesedőben lévő C/2020 E3 (ZTF) üstökösről 2022. december 29-én készült. “Fátyolfelhős égen készült a sorozat, de mindent beleadva akkor is elkészítettem és feldolgoztam a fotót. Lehet, hogy lesz még egy-két nap, amikor derült lesz az ég és nem lesz ott a Hold, de úgy gondoltam, hogy ha van rá lehetőség, akkor miért ne? Persze a feldolgozásnál megszenvedtem a felhők miatt rendesen, melyek rengeteg gradienst hagytak a képen, meg hát nem voltam elhalmozva a képek darabszámával se. Ahogy az üstökös közelít felénk, úgy meglehetősen lassan mozog az égi háttér előtt, így nehéz úgy stackelni, hogy a csillagok kiátlagolódjanak, ezért szimplán csak összestackeltem a sorozatot. Vizuálisan már láttam amúgy az esti égen, de fotografikusan csak most engedte az időjárás megörökíteni.” – írta a képről. (Távcső: Skywatcher Quattro 200/800 (átépített), Zselic, R1 Observatory, átlátszóság: 3, nyugodtság: 3, Canon EOS 6Da, Skywatcher EQ6-Pro GOTO, 20×75 sec RGB, ISO3200, f/4).
Felfedezéskori képein kisbolygóként azonosították a pontszerűnek tűnő égitestet. Későbbi képeken feltűnt egy nagyon pici és sűrű kóma, ami nyilvánvalóvá tette, hogy valójában üstökösről van szó.
A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap decemberben 7:20 (KözEI) körül kel, 15:50 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI = UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold december 8-án, utolsó negyed december 16-án, újhold december 23-án, első negyed december 30-án lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. december 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):
12.01. 22:26 A Jupiter 4°-ra látható a 65%-os fázisú Holdtól a Halak/Vízöntő csillagképben.
12.05. 16:32 A Hold fedi az Uránuszt. 94%-os holdfázis, kilépés: 17:33 UT-kor. (Zalaegerszegen belépés 17:31 és kilépés 18:31 KözEI-kor. Azaz a bolygó 60 percig lesz a Hold mögött.) Animáció a fedésről:
12.08. 05:07 A Hold elfedi a Marsot (100%-os holdfázis), kilépés: 06:01-kor. 12.14. 13:00 A Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=150).
12.21. 15:31 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja. 12.21. 21:48 Téli napforduló.
12.22. 05:49 28 órás holdsarló 1,5° magasan.
12.22. 22:00 Az Ursidák meteorraj maximuma (ZHR=10).
12.24. 15:37 A Vénusz 4,5°-ra a 2%-os fázisú Holdtól.
12.26. 17:14 A Szaturnusz 4,6°-ra a 16%-os fázisú Holdtól. 12.29. 15:41 A Merkúr és a Vénusz 1,5°-os közelsége a Nyilas csillagképben.
A Merkúr az esti órákban figyelhető meg, láthatósága egyre javul a hónap során. 21-én van a legnagyobb keleti kitérésben, ekkor másfél órával nyugszik a Nap után.
A Vénusz kora este délnyugaton kereshető, láthatósága folyamatosan javul a hónap során.
A Mars kora este kel, az egész éjszaka során megfigyelhető. Fényessége -2 magnitúdóra növekszik, látszó átmérője 15″-re csökken.
A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Halak csillagképben, -2,5 magnitúdós.
A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,8 magnitúdó.
Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján, hajnalban nyugszik. A Kos csillagképben található.
A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben.
A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.
