Sikeresen észlelte több tagtársunk is az 1994 PC1 ideiglenes jelzésű, (7482) sorszámú, még név nélküli kisbolygó Föld melletti elhaladását 2022. január 18-án este. Mintegy két millió km-re haladt el a Földtől, ez kb. 25%-kal nagyobb távolság, mint majd a James Webb Űrtávcsőé lesz, amikor eléri a Nap-Föld rendszer L2 pontját, ami körül keringve végzi majd az észleléseit. Az 1994 PC1 történetéről, pályájáról, adatairól itt írtunk bővebben. Számos kisebb kisbolygó ennél is közelebb jár időről-időre a Földhöz, de ilyen nagy, 1 km körüli kisbolygó ritkábban, csak néhány évente. A 4-5 km-es Florence-kisbolygó például 2017-ben járt a Földtől 7 millió km-re. (A Florence akkor mintegy 19-szeres átlagos holdtávolságra járt a Földtől, az 1994 PC1 most a Hold távolságának kb. ötszörösére haladt el mellettünk.)

Schmall Rafael észlelése Kaposfőről

VCSE - Schmall Rafael észlelése az 1994 PC1 kisbolygóról. A távcső a csillagokat követi, ezért a Naprendszerben gyorsan mozgó kisbolygó csíkot húz a felvételen. Minden egyes csíkdarab egy-egy 75 másodperces felvételen hagyott nyom, a megszakítások azért vannak, mert a képek letöltése során nem észlelt a műszer. - Kép: Schmall Rafael
VCSE – Schmall Rafael észlelése az 1994 PC1 kisbolygóról. A távcső a csillagokat követi, ezért a Naprendszerben gyorsan mozgó kisbolygó csíkot húz a felvételen. Minden egyes csíkdarab egy-egy 75 másodperces felvételen hagyott nyom, a megszakítások azért vannak, mert a képek letöltése során nem észlelt a műszer. – Kép: Schmall Rafael

Az észlelés során a VCSE-tagoknak este 7-9 közöttre egy zoom-meetinget szerveztünk, így tagtársaink megoszthatták egymással azonnal képeiket, tapasztalataikat, illetve akinek nincs távcsöve vagy borult, ködös, fátyolfelhős ege volt, nézhette mások észleléseit és részt vehetett a közös csillagdai észlelésben a távolból is.

Olvasd tovább

A (7482) sorszámú kisbolygó még névtelen (2022 januárjában legalábbis), ideiglenes jelölése 1994 PC1. R. H. McNaught fedezte fel 1994. aug. 9-én az ausztráliai Siding Springs Csillagvizsgálóból. Apollo-típusú kisbolygó, egyben a földre potenciálisan veszélyes kisbolygó (Potentially Hazardous Asteroid, PHA). Korábbi képeken is megtalálták felfedezése után, egészen 1974-ig visszamenőleg, csak korábban nem ismerték fel. Így 2022-ben már 47 évnyi megfigyelésből nagyon jól ismerjük a pályáját: napközelpontja (perihéluma) a földpályán belül, 0,90 Csillagászati Egységnél (CSE) van, naptávolpontja (afélium) 1,79 CSE-nél. Excentricitása 0,33, Nap körüli keringésideje 1,56 év, inklinációja 33 fok. A minimális föld-megközelítési távolsága 0,33 LD. Az LD az angol lunar distance, azaz átlagos holdtávolság rövidítése. Tehát a Hold 384 000 km-es átlagos földtávolságának egyharmadára is megközelítheti a Földet. Ez nagyon közeli elhaladást jelent, de ütközést nem, mert ennél közelebb nem kerülhet a Földhöz.

 

Sky and Telescope térképe
A Sky and Telescope térképe a kisbolygó mozgásáról

Olvasd tovább

A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap januárban 7:30 (KözEI) körül kel, 16:30 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold január 2-án, első negyed január 9-én, telehold január 18-án, utolsó negyed 25-én lesz.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. január 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. január 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Olvasd tovább

Makár Dávid képe
A téli égbolt ura visszatért! A kedvenc régióm az égen az Orion csillagkép, ezért is már nagyon vártam, hogy újra feltűnjön az égen. Emlékszem, még 2016-ban az Orion csillagképről készítettem az első fotómat az éjszakai égen, még a Huawei p9 lite telefonommal. A képen a téli Tejút egy része, és benne az Orion csillagkép és a halvány ködösségei látszódnak. Az Orion-csillagképet körülvevő pirosas ív alakú folt az ún. Barnard-ív. Távolsága nem túl jól ismert, a becslések 518 és 1434 fényév között szórnak, ezért az átmérőjére nézve is csak annyit tudunk, hogy kb. 100 és 300 fényév között lehet talán. E. E. Barnard fedezte fel 1894-ben, és egy kb. 2 millió éve robbant szupernóva lökéshulláma alakíthatta ki az ívet, ahogy maga előtt söpörte a hidrogénanyagot. Ez a szupernóva-robbanás lökhetett innen ki három másik csillagot is. — A kép elkészülte is hasonlóan kalandos volt, mint a Barnard-ív létrejötte. Délutános műszakot lerakva csütörtökön az utolsó jó időt kihasználva kibicikliztem Bocfölde és Sárhida közé, mert nem tudtam kihagyni a jó eget. Sajnos a jó ég mégsem volt annyira jó, mert fátyolfelhők azért átsodródtak a képen és ezt látni is lehet a középső sávban. A sok csillaggal meggyűlt a bajom. A ködösség nagyon nehezen jött elő az erős csillagmező miatt. Sajnos a csillagmező csökkentésével valamit elronthattam, mert kissé fura lett a kép, amit lehet látni, ha ha belenagyítunk. Használt objektív: Sigma 20 mm, f/1.4. Időpont: 2021. november 5. Helyszín: Bocfölde (Zala megye). Kamera: Canon 6D. Mechanika: Skywatcher Star Adventurer 2i. Expozíciós adatok: 11×150 sec ISO800-on.

Olvasd tovább

A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

2021. december elejének nagy látványossága a C/2021 A1 (Leonard) üstökös lesz, ami jó égen szabad szemmel is látható lesz valószínűleg a hajnali égbolton, bár nem a legkönnyebb szabadszemes objektum lesz. Binokulárokkal, kis és nagy távcsövekkel egyaránt érdekes és nagyszerű látványnak lehetünk majd tanúi! Az üstökösről és megfigyelhetőségéről itt és itt írtunk bővebben. Ugyanott keresőtérképek és üstököskoordináták is találhatók.

A Nap decemberben 7:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 4-én, első negyed december 11-én, telehold december 19-én, utolsó negyed 27-én lesz.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. december 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. december 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Olvasd tovább