Közös észlelésre hívunk benneteket. Amint már korábbi cikkünkből értesültetek róla, az év elején felfedezett C/2021A1 (Leonard) üstökös decemberben éri el legnagyobb fényességét. Az előrejelzésekből azt is tudjuk, hogy 2021. december 3-án halad el az M3 gömbhalmaz előtt.

VCSE – C/2021 A1 Leonard üstökös keresőtérkép, Berlinre 17:01 időpontokra – Cartes du Ciel programmal szerkesztve

A pályázat célja, hogy ezt a látványt minél többen megörökítsétek vagy asztrofotó, vagy rajz formájában. A pályázaton bárki indulhat, VCSE-tagok is és azok is, akik nem tagjai a VCSE-nek. Pályázni az eszleles.hu oldalra feltöltött rajzos, vagy fotós észleléssel lehet. Az észlelések beadási határideje 2021. december 16. csütörtök 16:00; KözEI szerint.

Olvasd tovább

Kappa Cygnida tűzgömb - kivágat (Pető Zsolt felvétele)
Kappa Cygnida tűzgömb – kivágat a teljes látómezőből. Időpont: 2021. aug. 13. 01:20:35 UT, helyszín: Nagyrada. Canon 1200D, Sigma 10 mm, f/2.8 fotóállványon, vezetés nélküli 45 másodperces kép, ISO 1600 érzékenység. Figyeljük meg a jelenség végén történő többszörös fényfelvillanásokat. Az észlelő ezeket vizuálisan is látta, és egyenként -7 magnitúdó körüli fényességűre becsülte. A jelenség nyoma kb. fél percig volt látható. A vezetés nélküli 45 másodperces képen a csillagok rövid csíkokat húznak az égbolt forgása következtében. (Pető Zsolt felvétele)

Pető Zsolt aktív meteorészlelő az 1990-es évek eleje óta. Vizuálisan és fotografikusan is gyűjti a meteorok, vagyis a hullócsillagok, valamint az általa látott fényes tűzgömbök és bolidák adatait. Időnként meteorokról is ír cikkeket a VEGA-ba (itt, 15-16-ik oldalon), vagy éppen a saját honlapjára, ahol rengeteg meteorcsillagászati érdekességet találhatunk. MetVis címmel egy remek, vizuális és videokamerás észleléseket vizualizáló-analizáló szoftvert is írt. 2013-ban Hettyei János Díjat kapott több évtizedes meteormegfigyelő tevékenységéért. Most az ő, többnyire idei meteorfotóit mutatjuk be. Külön erénye munkájának, hogy vizuálisan is észlelte a megfigyelt égterületet, így a szabad szemes látványról és a fényességekről is érdekes észleléseket végzett. (Csizmadia Szilárd, oldal-főszerkesztő). Pető Zsolt beszámolója:

 

2021. augusztus 7/8. napjának éjszakájától kezdve 2021. augusztus 14/15-e éjszakájáig egymást követő nyolc éjszaka mindegyikén meteorfotóztam Nagyradáról. Erre a hétre szabadságot vettem ki, már jó előre elterveztem a fotós munkát, illetve napközben a munkákat a birtokokon. Ez a hét meglehetősen sűrűre sikerült így, kellőképpen el is fáradtam. Hogy a két tevékenység párhuzamosan folyhasson, a meteorfotós munkát elsősorban a hajnali időszakra időzítettem. A Perseidák radiánsa amúgy is akkor emelkedik magasabbra, így akkor várható több meteor tőlük.

Volt olyan éjszaka, amikor csak egy, volt olyan, amikor két fényképezőgéppel dolgoztam. Az említett időszakban 38,78 óra alatt 3059 fotó készült, ezek közül 96 képen van meteor. Meglepően sok fényes van köztük!

Természetesen a Perseidák dominálnak, ám az időszak különlegességét a Kappa Cygnidák okozták: több fényes tűzgömböt láttam a rajból, fotózni egyet (vagy kettőt) sikerült. 2021. augusztus 13-án 01:20 UT-kor egy parádés KCG tűzgömb húzott át magasan, szinte zenitközelben, többszörös felvillanást produkálva, ezek becslésem szerint -7-es fényességűek voltak. Ez a fotó látszik legfelül. A jelenség nyoma legalább fél percig látható volt, a robbanások helyén különösen erősen. Tíz éves meteorfotós tevékenységem egyik legszerencsésebb képe született meg, mert a halszemoptikás felvétel sarkába épp bepottyant a tűzgömb!

A korábbi évek tapasztalataival összehasonlítva úgy érzem, hogy a Perseidák idén különösen kitettek magukért, az elméleti maximum után érezhető volt a további napok erősebb aktivitása.

Olvasd tovább

VCSE – A 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös a Rosetta űrszonda felvételén. A kép alsó részén egy gejzír az üstökös felszínén éppen anyagot (jeget, gázt és törmeléket) lövell ki. Az ilyen gejzírek rakétaszerűen képesek az üstökös sebességét, így pályáját és égi pozícióját megváltoztatni. (Az üstökös hivatalos IAU-neve 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös, magyarul a Csurjumov-Geraszimenkó-üstökös alak is használható, mindkettő helyes.) – Forrás: ESA

 

Különböző planetáriumprogramokban rendszeres frissítések nélkül az üstökös- és kisbolygópozíciók rosszak lehetnek. Akár több csillagképpel odébb is lehet az üstökös, mint ahová ezek a programok frissítés nélkül előre jelzik. Ennek oka, hogy ezek az égitestek a nagybolygók – Merkúr-Neptunusz – részéről nagy gravitációs perturbációkat szenvednek el, továbbá az üstökösök esetében napközelség idején rakétaeffektusok léphetnek fel. Ezeket a rakétaeffektusokat az üstökös felszínén működő gejzírek kiáramlásai okozzák. Ugyancsak felléphet az ún. YORP-effektus; ez az effektus a Nap fényével kapcsolatos: a Napból érkező fotonok beleütköznek a kisbolygóba, és lendületüket átadják neki. Ez egy kifelé tartó fénynyomást okoz, kisebb égitestekre jelentősebb hatású, mint nagyobbakra. (Például az egészen apró, méteresnél sokkal kisebb meteoroidokra nagyon jelentős hatással van!) Az átadott energia egyben fel is melegíti a kisbolygót – akárcsak a Földön a mezőt –, és ezt a kisbolygó később infravörösben, minden irányba kisugározza. Az eltávozó fotonok lendületet is elvisznek. A beérkező lendület a Nap felől jön csak, az eltávozó minden irányba megy, emiatt az eredő lendület valamerre folyamatosan ellöki a kisbolygót, ami pályaváltozáshoz vezet. A felsorolt három effektus közül ez a legkisebb mértékű, de ez sem elhanyagolható.

A planetáriumprogramok egyszerűbb algoritmusokkal számolnak üstökös- és kisbolygópozíciókat. Bemenő adatokként a pályaelemeket használják, perturbációkat nem nagyon vesznek figyelembe. A perturbációk, rakéta- és YORP-effektusok miatt ezek a pályaelemek lassan változnak, idővel más lesz az értékük. Emiatt szükséges a pályaelemeket tartalmazó adatbázist frissíteni.

Olvasd tovább

A következőkben novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap novemberben 7:00 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold november 4-én, első negyed november 11-én, telehold november 19-én, utolsó negyed 27-én lesz.

 

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. november 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. november 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

 

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

11.04. 04:56 16 órás holdsarló 4° magasan a reggeli égen, a Merkúrtól 6°-ra, a Marstól 2°-ra.
11.10. 05:05 A Merkúr és a Mars 1°-os közelségben a Szűz csillagképben.
11.11. 20:25 A Jupiter 5°-ra az 50%-os Holdtól a Bak csillagképben.
11.12. Az Északi Tauridák meteorraj maximuma (ZHR=5).
11.22. 04:13 A 93%-os holdkorong peremétől 10′-re északra látható az 5 magnitúdós 139 Tauri.


A Merkúr a hónap első felében kedvező helyzetben van, 1-én másfél órával kel a Nap előtt. Megfigyelhetősége gyorsan romlik, a hónap végén már elveszik a Nap fényében. 29-én felső együttállásban a Nappal.

A Vénusz esténként délnyugaton megfigyelhető, láthatósága folyamatosan javul. -4,9 magnitúdós, 30%-ra esik a fázisa, átmérője 38″-re nő.

A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen.

A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,4 magnitúdós.

A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,7 magnitúdó.

Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. 4-én szembenállásban van a Nappal.

A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, délkeleten.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

           
November
11. 01.H2459519.52:42: 106:3511:3616:3701:4908:4415:2320%
11. 02.K2459520.52:45:5806:3611:3616:3403:0609:3215:4411%
11. 03.Sze2459521.52:49:5406:3811:3616:3404:2410:2216:045%
11. 04.Cs2459522.52:53:5106:3911:3616:3205:4611:1416:271%
11. 05.P2459523.52:57:4806:4111:3616:3107:1112:1016:570%
11. 06.Szo2459524.53: 1:4406:4211:3616:3008:3713:1017:322%
11. 07.V2459525.53: 5:4106:4411:3616:2710:0114:1218:197%
11. 08.H2459526.53: 9:3706:4511:3616:2711:1515:1719:1714%
11. 09.K2459527.53:13:3406:4711:3616:2612:1516:1920:2723%
11. 10.Sze2459528.53:17:3006:4811:3616:2313:0017:1821:4233%
11. 11.Cs2459529.53:21:2706:5011:3616:2313:3518:1222:5844%
11. 12.P2459530.53:25:2306:5111:3716:2214:0119:02-55%
11. 13.Szo2459531.53:29:2006:5311:3716:2114:2319:4700:1165%
11. 14.V2459532.53:33:1706:5411:3716:1914:4220:3101:2275%
11. 15.H2459533.53:37:1306:5611:3716:1814:5921:1202:3083%
11. 16.K2459534.53:41:1006:5711:3716:1715:1621:5403:3790%
11. 17.Sze2459535.53:45: 606:5811:3716:1615:3422:3604:4395%
11. 18.Cs2459536.53:49: 307:0011:3816:1515:5523:1905:4998%
11. 19.P2459537.53:52:5907:0111:3816:1416:19-06:56100%
11. 20.Szo2459538.53:56:5607:0311:3816:1216:4800:0408:01100%
11. 21.V2459539.54: 0:5207:0411:3816:1217:2400:5209:0598%
11. 22.H2459540.54: 4:4907:0511:3916:1218:0801:4110:0394%
11. 23.K2459541.54: 8:4607:0711:3916:1119:0102:3210:5489%
11. 24.Sze2459542.54:12:4207:0811:3916:1020:0203:2311:3782%
11. 25.Cs2459543.54:16:3907:0911:3916:0821:0804:1312:1274%
11. 26.P2459544.54:20:3507:1111:4016:0822:1805:0112:4165%
11. 27.Szo2459545.54:24:3207:1211:4016:0823:2905:4913:0555%
11. 28.V2459546.54:28:2807:1311:4016:08-06:3513:2645%
11. 29.H2459547.54:32:2507:1511:4116:0700:4107:2113:4635%
11. 30.K2459548.54:36:2107:1611:4116:0701:5608:0914:0625%

Olvasd tovább

A 2021. augusztus 9-én, a VEGA ’21 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor során készült felvételem az NGC 7635 jelű emissziós ködről, más néven a Buborék-ködről. A felvételen látható a Messier 52 nyílthalmaz és a Nova Cas 2021 jelű nóva is. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, ASI294 monokróm hűtött kamerával és TS Maxfield kómakorrektorral készült, 3x29x180 sec objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, Gain150 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair PRO vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Ágoston Zsolt - NGC 7635 Buborék-köd, M52 és Nova Cas 2021 - VCSE
Ágoston Zsolt – NGC 7635 Buborék-köd, M52 és Nova Cas 2021 – VCSE

A felvételt monokróm kamerával készítettem, hidrogén-, oxigén- és kénszűrők segítségével. A kénszűrős felvételek vörös színt kaptak, az oxigén kéket, a hidrogén zöld színt kapott annak ellenére, hogy ezt a hullámhosszt is vörösként érzékeljük. Ez a módozat a Hubble-paletta, ami nem színhelyes képet ad, viszont a ködösséget alkotó hidrogén és oxigén látványosan elkülönül.

A Buborék-köd közepén rögtön feltűnik a ködösség nevét adó buborékszerű alakzat, amit a közepében elhelyezkedő óriáscsillag szele alakított ki. Átmérője 3-5 fényév, távolságát tőlünk 7 000 – 11 000 fényévre becsülik. William Herschel fedezte fel 1787-ben.

A kép bal felső sarkában az M52 nyílthalmaz figyelhető meg. Csillagokban gazdag, tagjai között nagyobb távolság figyelhető meg, fényességben és sűrűségben homogén elrendezésű. 10 fényév átmérőjű és 160 millió éves, 4 600 fényévre van a Földtől. Charles Messier fedezte fel 1774-ben.

A felvételen látható még a Nova Cas 2021 nóva is, ami 2021 márciusában hirtelen felfényesedett, azóta is látható. A jelenséget az okozza, hogy egy kettőscsillag-rendszerben, ahol az egyik tag egy fehér törpe, elszívja a másik tag csillaganyagát. A nagy sebességgel lezuhanó, forró hidrogéngázban robbanásszerűen termonukleáris reakció indul el a fehér törpe felszínén, ezt a robbanást láthatjuk.

A jobb alsó sarokban még van egy kis felhőszerű alakzat egy csillag mellett, amit nem tudtam beazonosítani. (Csizmadia Szilárd kiegészítése: az említett aprónyi ködösség jele GN 23.15.3, ami egy galaktikus reflexiós köd. Magakjan örmény csillagász katalógizálta 2003-ban. Katalógusa itt érhető el nyilvánosan. A V628 Cas jelű változócsillag készteti fénylésre a körötte lévő ködösséget. A V628 Cas egy jól tanulmányozott Herbig Ae/Be csillag, vagyis színképében számos emissziós vonal látszik (főleg hidrogéné és kálciumé). A Herbig Ae/Be-típusú csillagok fiatal, fősorozat előtti csillagok, kialakulásuk óta 10 millió évnél kevesebb telt el. Mindig F0-nál korábbi színképtípusak, gyakran A vagy B osztályúak. Gyakran még ott van köröttük a csillagot létrehozó korong, a cirkumsztelláris diszk, és minden esetben egy ködösségbe vannak ágyazva – mint ezen a képen is. 2-8 naptömegű csillag lesz belőlük. Sok ilyen csillag változócsillag, mint ez is: fénye még ingadozik. 1960-ban különítette el őket G. Herbig amerikai csillagász. A csillagkeletkezés egyik fázisát képviselik, némelyik körül már bolygót is találtak.)